Megperzselődött a hőség a perzselő hőségben
2024. január 13. – Szerző: Krikettgalaxis
Mi van? – kérdezhetik sokan ezt az idióta címet olvasva. Az van, hogy a BBL-ben egy rendkívül forró napon a Perth Scorchers (nevük jelentése: perzselők) legyőzte a Brisbane Heatet (nevük jelentése: hő, hőség). A szójátékon túl az is jelentősége volt ennek az eredménynek, hogy a Brisbane most már nem veretlen, a Perth pedig biztosan bejutott a rájátszásba.
Perzselő (pörzsölő) Nap (illusztráció)A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható
Az elmúlt néhány év talán legforróbb napja köszöntött be ma a nyugat-ausztráliai Perthben: már a meccs kezdetekor 39 fokot mutattak a hőmérők, de az előrejelzések szerint ennek még tovább is kellett melegednie. Felmerül a kérdés: akkor miért kellett pont most egy nappali krikettmeccset rendezni, mikor szinte az összes többit este szokták? Sajnos pont így jött ki, hogy mára tervezték be (már régen, amikor még nem tudták, hogy milyen idő lesz) az egyik dupla napot, vagyis egy olyan napot, amikor két BBL-összecsapást rendeznek az országban. Ezek pedig nem lehetnek egy időben, mert a tévében mindkettőt közvetíteni kell!!! Amúgy, hogy legalább a játékosok terheit enyhítsék, most nem egy-egy, hanem három-három ivószünetet terveztek be minden félidőre.
A Heat úgy érkezett meg erre a találkozóra, hogy már biztosan alapszakaszgyőztesek voltak, a Scorchers számára viszont még volt olyan eredménykombináció, amelynek teljesülése esetén lemaradtak volna a továbbjutásról, ezért ma mindenképpen különösen szerettek volna győzni. De a csapatok összeállítása nem a már biztos eredmény illetve az eredménykényszer miatt változott jelentősen a múltkoriakhoz képest, hanem azért, mert többek válogatottmeccsre készültek, mások meg a jövő héten kezdődő ILT20 ligára, ami az Arab Emírségekben lesz. Így például a Heat ütősrendjének első öt játékosából négyen is kimaradtak most: Usham Khawaja és Marnus Labuschagne a nemsokára kezdődő teszt miatt, Colin Munro és Sam Billings pedig az ILT20 miatt. Igaz, ők ketten azért még itt voltak ma a csapattal, csak nem a pályán: legfeljebb az italokat segítettek bevinni társaiknak, amikor szünet volt a játékban. Helyettük ma Josh Brown, Jimmy Peirson, Nathan McSweeney és Max Bryant mutathatta meg, hogy mit tud. A narancsoknál Jhye Richardson sérülés miatt maradt ki, Zak Crawley az angol válogatott edzőtáborába utazott el, Hamish McKenzie hiányzásának okát viszont nem tudjuk, ez valószínűleg csak taktikai döntés. A három játékos helyét ma Stephen Eskinazi, Nick Hobson és Andrew Tye vette át.
A hazaiak az ütést választották, és bár az első játszmában mindjárt 12 futást szereztek, de utána az erőfölény során több határt nem is ütöttek, két nyitó ütősük, Eskinazi és Sam Whiteman pedig ki is esett. Sőt, a folytatás sem sikerült jól számukra: a félidő felénél 59/4-re álltak, ami valljuk be, elég szörnyűnek tűnik. De a pálya nagyon kétsebességesnek látszott, így abban azért még bízhattak, hogy majd a kergetéskor az ellenfél is meg fog szenvedni a pontszerzéssel... De az is igaz, hogy nem csak a pályát okolhatták a kevés pontért: gyakran próbálkoztak például nem szokványos, kanalazós ütésekkel, de ezek elég kis százaléka jött csak be nekik... Viszont bízhattak az 5., a 6. és főleg a 7. rendű ütősükben is: Laurie Evans 26, Cooper Connolly 35, Hobson pedig (30 dobásból) 48 futást teljesített, így a 14. játszma után újabb 71-et tudtak hozzátenni az addigi 87-jükhöz, így 158 ponton zártak. Érdemes megemlítenünk ismét a két csapat múltkori találkozójának hősét, Michael Nesert, aki megint szerzett két kaput és megint véghezvitt egy nehéz, látványos elkapást.
A 158 a kezdéshez képest jó pontszám volt, de összességében nem annyira, így a narancsok nem nagyon engedhettek volna meg maguknak például mezőnyhibákat. Mondjuk olyanokat, amilyen azonban mindjárt a kergetés harmadik dobásából megtörtént: Tye elejtett egy elkapást Brown ellen. Így aztán az erőfölényt kapuvesztés nélkül, 34 ponttal lehozta a Heat, összesen 6 db 4-essel. Tye azonban dobóként igencsak jóvátette az iménti hibáját a 10. játszmában: ezt ugyanis szűzre dobta és még McSweeney kapuját is megszerezte közben. Igaz, a 67/2-es fél-félidei állás jelentősen jobb volt, mint az első félidőben a Scorchersé, de amennyire azok után feljavult az ő ütőjátékuk, annyira leromlott most a Heaté. A kapuik egyre fogytak, a határok ritkán jöttek, és még az is súlyosbította a helyzetüket, hogy a 19. játszma utolsó dobásában Spencer Johnson és Xavier Bartlett elügyetlenkedett egy futást: egyikük hamarabb visszafordult egy második pont érdekében, mint hogy elérte volna az ütővonalat, ezt pedig a játékvezetők szándékos rövid futásnak minősítették, és büntetésből 5 pontot adtak a Scorchersnek, így a cél 159-től 164-re változott. Bár ekkor már eléggé mindegy volt: enélkül is 35 pont kellett volna nekik az utolsó játszmából, vagyis mondjuk 6 db 6-os... Ehelyett egy négyest szereztek, és három kaput meg elvesztettek.
Megszületett tehát a Brisbane első veresége az idényben, ami egyben az alapszakaszban nekik az utolsó is, hiszen ők ezennel befejezték mind a 10 meccsüket. A Scorchers is bebiztosította a helyét a rájátszásban, már csak az Adelaide Strikers és a Melbourne Stars harcol az egyetlen nyitott helyért.
