Pörögtek a labdák a Himalájában

2024. március 7. – Szerző: Krikettgalaxis

Elkezdődött az India és Anglia közötti tesztsorozat utolsó, ötödik mérkőzése a gyönyörű környezetben fekvő himalájai városban, Dharmasálában. Az első napon Anglia 218-cal elfogyott, India viszont 135/1-cel zárt. Mind a 11 kapu pörgetésből született.

Dharmasálái látkép (illusztráció)

A kép szerzője: Gili Chupak (Flickr), licenc: CC BY-SA 2.0

Amióta van a tesztvilágbajnokság, az ilyen tesztek soha nem zajlanak tét nélkül. De ezen kívül itt még egy külön oka is volt, amiért India nagyon szeretné megnyerni ezt a találkozót, vagy legalábbis nem elveszíteni: az utóbbi nagyjából 12 évben nem fordult elő, hogy egy sorozatban két tesztet is elvesztettek volna. Márpedig ebben a mostaniban Anglia egyszer már nyert, így ha most megint sikerülne nekik, megszakadna a hazaiaknak ez a szép sorozata.

Nem hemzsegnek a világon az olyan játékosok, akik legalább 100 tesztet játszottak már: mindössze 76-an vannak, vagyis ennyien voltak, mielőtt a mai találkozó elkezdődött, de most egy csapásra 78-ra nőtt a számuk. Méghozzá azért, mert ma érte el ezt a szép mérföldkövet Ravicsandran Asvin és Jonny Bairstow is. Mindkettejüket családjuk körében köszöntötték a pályán egy-egy különleges sapkával: előbb az anyja, húga, párja és fia kíséretében érkező Bairstow-nak adták át az ajándékot, utána pedig a feleségével és leányaival érkező Ravicsandran kapta meg a magáét Ráhul Dravirtól.

De Ravicsandran nem csak kapott, hanem adott is egy sapkát a meccs előtt: méghozzá a tegnapi edzésen a bal bokáján megsérült Radzsat Pátídár helyére bekerülő újoncnak, a 23 éves ütősnek, Devdatt Padikkalnak. Így tehát a sorozatban öten is debütáltak az indiai tesztválogatottban: ilyen (nyilván kivéve történetük legelső sorozatát, amikor mindenki újonc volt) még csak egyszer fordult elő korábban. A csapatban a másik változtatás az volt, hogy Ákás Díp helyett visszatért Dzsaszprít Bumráh.

Hűvös, mindössze 8 fokos idő uralkodott a hegyekkel körülvett pályán a kezdés előtt, és a következő napokra még esőt vagy akár havat is jósoltak a hozzáértők. Most viszont még egyelőre felragyogott a Nap és elkezdte melegíteni a környezetet. Az angolok az ütést választották, és nyitó párjuk, Zak Crawley és Ben Duckett a sorozat eddig legjobb nyitását mutatta be – már ami nem az előrehaladási sebességet, hanem a pályán maradás hosszát illeti, ugyanis ők ketten a 18. játszmáig kitartottak együtt. Érdekes volt megfigyelni, hogy a mérések szerint az első 10 játszmában a mai napon a gyors labdák átlagosan 2,4 fokot görbültek, míg a korábbi teszteken kevesebb mint 1 fokot! Ezeknek a nehéz körülményeknek is köszönhetően már az első órában 25 alkalom volt, amikor nem sikerült úgy ütniük, ahogy eltervezték (úgynevezett hamis ütést tudtak csak bemutatni) – így az, hogy ennek ellenére közel 18 játszmán át bírták, igen szép eredménynek tekinthető. A 18-adikban azonban Duckett egy magasra felütött labdájáért Subman Gil közel 20 métert szaladt, és elkapta, majd még a tervezett ebéd előtt néhány dobással Ollie Pope kapuját is leverte a kapus – mindkét kiesés Kuldíp Jádav kínai stílusú (balkezes csuklós) pörgetéséből származott. A pontaránnyal viszont nem volt gond: ebédre már 100-nál tartottak az angolok, Crawley pedig már 50 (sőt, 60) fölött járt.

Ezzel az igen jól haladó Crawley-val ebéd után gyorsan végezhettek volna az indiaiak: egy elkapást ugyan nem adott meg a bíró ellene, de a dobó csapatban fontolgatták, hogy kikérjék-e a DFR-t – végül Dhruv Dzsurel, a kapus, meggyőzte Rohit Sarmá kapitányt, hogy inkább ne. Pedig, mint utólag kiderült, érvényes kiesés lett volna... Végül hamarosan ismét Kuldíp Jádav volt az, aki kiejtette az akkor már 79 ponton álló Crawley-t, ezúttal egy kidobással. A helyére bejövő százados Bairstow pedig úgy tűnt, élete leggyorsabb tesztszázasára törekszik ma: 17 dobás után már 29 ponttal állt, ám Jádav őt is kiejtette (Bairstow olyan kicsikét ért bele a labdába, hogy ő maga sem érezte): a dobó így elérte az 50 tesztkaput, méghozzá mindössze 1871 dobásból: ez indiai rekord, mert az eddigi leggyorsabbnak, Aksar Patelnek is 2205 labda volt szükséges ehhez. Ha pedig a világ összes pörgetőjét nézzük, akkor pedig csak egyvalaki volt gyorsabb nála 50 kapuig: Johnny Briggs a 19. század végén... Visszatérve a mai meccsre: a kapuszerzések ezek után tovább folytatódtak, de most már bekapcsolódott Ravicsandran is: teára már Jádav 5-nél, míg ő kettőnél járt: Anglia pedig 194/8-on. Közben tehát volt egy időszak, amikor 8 futás megszerzése alatt 5 ütőst vesztettek el... á semmi, csak a szokásos angol összeomlás – legyinthetnek rá sokan.

Tea után Ben Foakes és Shoaib Bashir még néhány négyessel mentett valamit az eredményen, de így is csak 218-ra tudtak följönni, majd az 58. játszmában Ravicsandran az utolsó két ütőst is kiejtette.

A második játékrészbe így még nem csak éppen lehetett belekezdeni, hanem egész sok le is tudott belőle zajlani. A két indiai nyitó Jasaszví Dzsájszvál és Rohit Sarmá volt, akiken viszont nem látszott, hogy nem könnyű a talaj. Dzsájszvál mindjárt első pontjának megszerzésével egy apró rekordot döntött meg: eddig Anglia ellen egyetlen indiai játékos sem szerzett ennyi futást egy sorozat alatt, mint ő: eddig Virát Kohlí tartotta a csúcsot 655-tel, de Dzsájszválnak ez lett a 656-odik futása. És nem állt meg ennyinél! A 9. játszmában például három hatost ütött, a 15. játszmában pedig már pályafutása ezredik tesztfutását gyűjtötte be, amivel a játékrészek számát (16) tekintve a második leggyorsabb indiai ütős lett, aki eljutott eddig, de a nyitók körül a leggyorsabb. Végül a mai 50-esét a 21. játszmában érte el egy négyessel, sőt, a következő dobásból még egy négyest szerzett – a következőből viszont kiesett, mivel nem találta el Bashir pörgő labdáját, és Foakes leverte a kapuját. A nap hátralevő részében sok érdekesség már nem történt: még Sarmá is elérte az 50-et, India pedig 135/1-gyel végzett. Ez 83 pontos angol előnyt jelent ugyan, de Indiának még 9 kapuja megvan.