Atapattu–Wolvaardt: 1–1

2024. április 17. (utolsó módosítás: 2024. április 18. 07:54) – Szerző: Krikettgalaxis

Három női ENN-t játszott egymással Csamari Atapattu és Laura Wolvaardt... bocsánat, Srí Lanka és Dél-Afrika. Csak azért emeltük ki ezt a két játékost, mert saját maguk olyan toronymagasan kiemelték magukat a többiek közül. Egy meccset elmosott az eső, egyet-egyet pedig a két válogatott megnyert.

Csamari Atapattu dob 2020-ban (illusztráció)

A kép szerzője: Bahnfrend (Wiki Commons), licenc: CC BY-SA 4.0

Az első mérkőzés a korábbi esőzés miatt vizes pálya okán időben el sem tudott kezdődni, de szerencsére nem kellett túl sokat halasztani: amikor mégis bele lehetett vágni, még úgy nézett ki, van idő 50–50 játszmára. Dél-Afrika ütött elsőként, és sokáig úgy nézett ki, egyetlen kapu sem akar elveszni: a nyitó pár, Laura Wolvaardt és Tazmin Brits a 20. játszmáig, 94 pontig volt bent együtt. Később Brits egészen 116 futásig eljutott, majd a többiek közepes sebességű játéka után a legvégére Nadine de Klerk gyorsított bele egy kicsit: ő az utolsó 3 játszmában 5 határt is ütött, így a hazaiak 270-nel végeztek. De alig telt el valamivel több mint 6 játszma a második félidőből, Srí Lanka 23/0-s állásánál újra eleredt az eső, ami miatt hamarosan az egész meccset lefújták: a két csapat megosztozkodott a pontokon.

A második meccset már sikerült lejátszani, és a vártnál talán nagyobb kihívásokat hozott Dél-Afrika számára. A kimberley-i Diamond Oval pálya korábban sem hozott túl magas pontszámokat, és ma is viszonylag lassan haladtak rajta az ütősök: de Csamari Atapattu így is összehozott 51 pontot, és később Kavisá Dilhári sem állt meg 42-ig, sőt, további két Srí Lanka-i játékos teljesített még 30 fölött. A 229-es elért pontszám ugyan nem tűnt magasnak, de jóval a pályaátlag fölött volt, sőt, az is igaz, hogy női ENN-ben ennél nagyobb célt még sosem kergettek le itt. Dél-Afrikának azonban most ez sikerült, méghozzá lényegében két játékosának köszönhetően: Wolvaardt 110, míg Marizanne Kapp 80 futással zárt, és egyikük sem esett ki a végéig. Összesítésben ebben a formátumban Wolvaardt most már 3764 futásra jött föl, amivel átvette a vezetést a dél-afrikai válogatott örökranglistáján a 3760-nal rendelkező Mignon du Preeztől.

A harmadik összecsapást már Potchefstroomban rendezték, egész más jellegű pályán. Most Dél-Afrika ütött először, és Wolvaardt még jobban remekelt, mint múltkor. Ezúttal nyitó ütős létére a teljes 50 játszmányi játékrész hosszát végigjátszotta, és 184-neskivel zárt, ami messze pályafutása eddigi legjobb eredményét jelenti. Rajta kívül hárman lépték még át a 30-at, de a 40-et senki, a csapat pedig 301 futással zárt. Igen ám, de Srí Lankának is volt ma egy Wolvaardtja: a múltkor 50-est szerző, most pedig az első félidőben dobóként egy ütőst is kiejtő Atapattu! Aki szintén nyitó ütős volt, és szintén végigvitte a teljes félidőt, ráadásul még a 184-nél is többet, 195-neskit ért el – mondanunk sem kell, ez nála is élete eddigi legjobbja. Bár legtöbb társa neki sem volt ma túl jó, de a 6. rendű Nilaksiká Szilvá a végére azért 50-ig eljutott (és szintén nem esett ki), így a szigetországiak 33 megmaradó dobással beértek a célba és 1–1-re egyenlítettek a sorozatban.

Ez a harmadik mérkőzés több rekordot is hozott. Női ENN-ben most fordult elő először, hogy valaki legalább 300-as célt kergetett le, és a 305-ös második félidei eredmény is világrekord – igaz, egyszer, 2017-ben már született egy ilyen eredmény a 2. játékrészben, de az vesztes meccs volt a kergetőknek. A világon, a férfiakat is beleértve, eddig még nem történt olyan, csak most, hogy egy ENN-mérkőzésen két játékos is 175 pont fölött teljesítsen. Atapattu lett egyúttal a világ első női játékosa, aki pályafutása során kétszer is átlépte a 175-öt ebben a formátumban, és az övé a legmagasabb pontszám, amit második félidőben szerzett valaki. Eközben Wolvaardt 184-e a legmagasabb olyan eredmény, amit vesztes csapatban ért el valaki.

A két válogatott örökmérlege ebben a formátumban most már úgy alakul, hogy 23 találkozóból 3 végződött eredmény nélkül, a maradék 20-ból pedig 15-öt nyert Dél-Afrika és 5-öt Srí Lanka. A világbajnoki selejtezőként is szolgáló 2022–2025-ös ICC-bajnokság tabelláján Dél-Afrika a 2. helyen áll, és szinte biztosan kijut a 2025-ös vébére, míg Srí Lanka csak a 7., és minden bizonnyal további selejtezőkre kényszerül majd később.