Szépen búcsúzott a hazai pályától a Karacsi

2025. április 21. – Szerző: Krikettgalaxis

Máris lejátszotta utolsó hazai találkozóját a Karachi Kings: ez végre egy viszonylag szoros és izgalmas végjátékot hozott, amire már nagy szükség volt az idei PSL-ben. Vendégük, a Peshawar Zalmi ugyanis a legutolsó játszmáig versenyben volt, de végül alulmaradt.

A pakisztáni Karacsi egyik jelképe, a Dzsinnah-mauzóleum (illusztráció)

A kép szerzője: M.irfan44 (Wiki Commons), licenc: CC BY-SA 4.0

Miközben a PSL-ben még a csapatok kétharmada csak 3 meccset játszott, addig a Karacsinek ez a mai már az ötödik volt. Valószínűleg azért szervezték így, mert akkor most befejeződhetett a bajnokság karacsi szakasza: innentől kezdve sokáig minden meccs Lahorban és Multánban lesz, majd a végén ismét szerepet kap még Ravalpindi is. A Kings pedig ezzel le is játszotta mind az öt hazai meccsét – persze itt a végén egy kicsit gyors egymásutánban, hiszen ne feledjük: tegnap is pályára léptek. Mai ellenfelük a gyengélkedő Zalmi volt, akik mindössze 2 ponttal, az 5. helyről várták a folytatást – bár azt a két pontot például egy rekordnagy győzelemmel zsebelték be, így bátran mondhatjuk, hogy legalábbis kiszámíthatatlanok voltak.

A játékhoz ugyanazt a sávot használták, mint tegnap: akkor a labdák nagyon nehezen jöttek róla az ütőre, így igazán nem egy futásfesztivált láttunk – bár elvileg azóta jócskán hengerelték a talajt. A pénzfeldobást a hazaiak nyerték, és a dobást választották. Mindkét együttes azonos 11-et küldött pályára, mint a legutóbbi meccsén.

Nyitni Szaím Ajúb mellett az a Bábar Ázam jött ki, akinek már kétségbeesetten szüksége lett volna valami jó teljesítményre, eddig ugyanis 3 meccsen 3 futás volt a mérlege... Most pedig igen közel állt egy újabb kacsázáshoz: a bíró már a második labdából ki is küldte LKE-vel – viszont Ázam kikérte a videózást, ami őt igazolta, ugyanis a labda túl magas volt, és fölément volna! A 3. játszmában aztán ugyanő egy elkapást is megúszott, amit Mír Hamzá elejtett. Ajúb viszont két dobással később nem menekült meg az elkapástól, így 3 játszma után még csak 9/1 volt az állás: hát, nem valami szép! Ezek után Ázam végre megszerezte az idei első 4-esét, majd még azon kívül kettőt, de több örömük nem nagyon lehetett a pesavariaknak az erőfölényben: 6 játszma alatt csak 21 futásuk gyűlt össze. A másik ütős ekkor egyébként Tom Kohler-Cadmore volt, aki viszont alig-alig jutott labdához eddig – de ezek után sem nagyon, mert egy hatos után Irfán Hán azonnal elkapta őt (ráadásul igen látványos módon, nagy szaladás után). Most jött be Mohammad Hárisz, de ő is szinte végig inaktív maradt a félidő feléig – viszont ezt nyilván nem bánták a Zalmi-szurkolók, mert Ázam újabb és újabb négyeseket szerzett. Igaz, a 10. játszma végén, még mielőtt az 50 meglett volna neki, LKE-vel kiesett, de így is nagyon hasznos lehetett az önbizalmának ez a mai teljesítmény. Még akkor is, ha amúgy lassan gyűjtötte be a 46 futását: érdekesség, hogy az eddigi 60 dobás közül 41-gyel ő nézett szembe. A következő időszak Háriszé és Huszain Talaté volt, akik ugyan szintén nem voltak gyorsak, de azért egy-két határt minden játszmában összehoztak, és a 14-ediknek a végére már a 100-at is elérték. Akkor viszont Talat is kiesett, majd rövid időn belül az új ember, Mitchell Owen és Hárisz is: 3 játszmával a vége előtt 121/6-ot mutatott az eredményjelző. A PZ szinte minden reménye most már Abdul Szamadban lehetett, aki múltkor egy óriási tűzijátékkal zárta le a játékrészt – de ez ma nem jött össze neki, Abbász Afrídí két, 18. játszmabeli áldozatának ő volt az egyike. Csak a 8. rendű Alzarri Joseph tudott még hozzátenni néhány határt a végén, amivel legalább 147-ig eljutott a csapat – ami első ránézésre nem sok, de ezen a pályán akár komoly kihívást is rejtegethetett.

Nem is történhetett volna rosszabb a Karacsival ezek után, mint ami történt: az első dobásból elveszteni egy ütőst. Nevezetesen Luke Wood dobása találta el LKE-t érően Tim Seifertet: hiába a videózás, egyértelmű volt. Ráadásul ez a játszma majdnem szűz is lett, így nyomban szükség lett volna egy megmentőre hazai részről: ez pedig ezúttal a másik nyitó, David Warner lett. Bár eleinte inkább úgy tűnt, James Vince lesz az, de neki két négyes után egy magasra menő élezését elkapta a kapus. Hasonlóképpen Szád Beg is hamar beütött két négyest, de neki is ennyi volt: neki meg a szezon eddigi egyik nagy felfedezettje, Alí Ráza találta el a láb-karóját. Az erőfölény így 44/3-ra végződött: talán ma végre egy szoros meccset láthatunk? És igen, ezt az érzést tovább erősítette a következő időszak, amikor ugyan ki nem esett senki, de 4 játszma alatt csak 22 újabb futás gyűlt össze, így a félidő felénél látott 66/3 nagyjából 50–50%-os esélyeket sugallt. Az ütősök persze érezték, hogy határokat ütni itt nehéz, ezért minden apró futásocskára nagy szükségük volt: talán ez okozta a hibájukat is a 11. játszmában, amikor Irfán Hán ütése és egy szimpla teljesítése után még elindultak egy másodikra is – ami nem fért bele, és kifutás lett belőle. A frissen bejövő Mohammad Nabí aztán egy más stílussal próbálkozott, de sokkal tovább ez sem vezetett: meglett neki ugyan például egy hatos és egy négyes, de a 13. játszmában egy újabb nagy kísérletét a mélységi középpályán elkapták: 89/5. De Warner még mindig ott volt, és a 15. játszmában már 50-esig is elért – végül a 17. játszmában dobta szét Wood az ő kapuját is. Aztán ahogy közeledett a játék vége, úgy nőtt a feszültség: még néhány kapu elveszett, még újabb futások gyűltek, és a 20. játszma elé már úgy érkeztünk el, hogy 9 futás hiányzott a Karacsi sikeréhez – és már 8 emberük kiesett. A semleges szurkolók most végre örülhettek, hogy nem egy teljesen egyoldalú meccset látunk a PSL-ben – de azért sajnos olyan borzasztó szoros ennek sem lett a vége, mert ezt a 9 futást többek között két négyessel túl hamar, már 3 labdából megszerezte a hazai csapat.

Az addig nem meglepő, hogy a győzelem hatására a Kings egy helyet javított, és most már a második – az viszont a tapasztalatlan szemeknek furcsa lehet, hogy a Zalmi is feljebb lépett a tabellán! Ugyanis a nettó futási arány akár egy vereség hatására is javulhat, itt pedig ez történt: mivel a vereség szűk volt, így a csapat NFA-ja most már kevésbé mínuszos, mint előtte, így sikerült megelőzniük a Quetta Gladiatorst.