A Lakhnau búcsújával szűkült tovább a továbbjutók lehetséges köre
2025. május 19. – Szerző: Krikettgalaxis
Most már biztos, hogy nem végez az utolsó helyen a Sunrisers Hyderabad, miután a mai találkozón idegenben felül tudák múlni a Lucknow Super Giants együttesét – akik számára viszont ezzel már biztossá vált, hogy végleg lemondhatnak a rájátszásról.
Haidarábád jelképe, a 16. századi Csármínár (illusztráció)A kép szerzője: Hari Om Prakash (Wiki Commons), licenc: CC BY-SA 3.0
Amint az tegnap este kiderült, mostantól már csak egyetlen hely volt kiadó a 2025-ös IPL rájátszásában. Ezért a helyért a Mumbai, a Delhi és a Lakhnau küzdött, ám nem egyenlő esélyekkel: utóbbi nagyon le volt maradva. Nekik egyrészt kötelező lett volna mindhárom hátralevő találkozójukat megnyerniük, beleértve a mait is, másrészt más eredményeknek is kedvezően kellene alakulnia számukra. De egy kicsi tétje a Sunrisers számára is volt a mai összecsapásnak, még ha nem is a továbbjutás szempontjából: ők az utolsó helyet szeretnék elkerülni. Ebben a küzdelemben annyira nem álltak rosszul: három meccsből egy győzelem elég lehetett volna nekik: hát miért ne próbálták volna meg azt az egyet mindjárt ma megszerezni?
Az idő igen fülledt volt itt Lakhnauban, a sáv pedig kicsit fényes, így számítani lehetett rá, hogy főleg az új labda még valamennyire csúszhatott rajta, de összességében jó ütőstalajnak tűnt. A pénzfeldobást az SRH nyerte, és a dobást választották. Legutóbb jelölt csapatukból kimaradt Szacsin Bebí, Abhinav Manohar, valamilyen nem részletezett személyes okok
miatt Dzsajdev Unádkat – és ami a legfájóbb volt, Travis Head is: ő hazament Ausztráliába, ahol pozitív lett a koronavírustesztje, így hiába érkezett meg ma reggel, nem játszott: igen, még 2025-ben is létezik ilyen probléma... A négy új ember, aki ma kezdett a hiányzók helyett, Nítís Kumár Reddí, Kamindu Mendisz, Ésán Málinga és egy IPL-újonc, Hars Dube, a 22 éves dobó mindenes volt. A Lakhnaunál Majank Jádav újra megsérült, így a helyére pótlásnak gyorsan leigazolták William O’Rourke-ot, aki már be is került a csapatba, ahogy Ákás Díp és Ravi Bisnoí is David Miller és Prinsz Jádav helyére.
Érdekesség, hogy ebben a szezonban a két legrosszabb erőfölénybeli gazdálkodású csapat pont ez a kettő volt, így aztán ma is sok futásra számíthattunk a félidők elején. Először is Mitchell Marsh és Aiden Markram részéről, ugyanis ők voltak a szuperóriások kezdői. És valóban, Marsh mindjárt az első labdát 4-esre ütötte, majd hamarosan a hatosok is megjelentek tőle. Markram viszont elég kevés labdához jutott az elején, sőt, a 4. játszma kezdetekor, amikor melléütött, még egy leverésre is volt esély ellene, csak a kapus, Ísán Kisan nem tudta jól begyűjteni a labdát. De aztán Markram is belelendült, és az erőfölény végére már neki is 26-ja volt – Marshnak meg 41-e, extrákkal együtt pedig a csapatnak 69/0-ja. Az imént említett rossz gazdálkodás aztán túlterjedt az erőfölényen: a folytatásban is szinte ugyanígy haladtak az ütősök: Marsh a 8. játszmában 50-est ünnepelhetett, majd miután Aniket Varmá elejtette Markramot, Kisan pedig Marsht (bár ez utóbbi nehéz esély lett volna), Harsal Patel pedig egy alkalommal majdnem megkaparintotta a felé visszaütött labdát (de hosszas videózás után kiderült, hogy a labda leért a földre), a félidő fele 108/0-val érkezett el. Aztán a 11. játszmában végre megjött az első kapu: a debütáns Dube magasra emelt kezekkel futva ünnepelte pályafutása első kiejtését az IPL-ben – egyébként Marsh volt az áldozat. A helyére az a Risabh Pant érkezett, aki eddig borzalmasan gyenge szezont futott, így már nagyon ideje lett volna bizonyítania, de ez ma sem sikerült: 7 futás megszerzése után visszaütött egy labdát a dobó, Ésán Málinga felé, aki ugrott, elesett, de közben valahogy csak megszerezte: nagyon látványos volt! Viszont Markram még ott volt a pályán, és rövidesen neki is meglett az 50, a mellé beérkező Nicholas Pooran pedig szintén jól szállt be, így ez a lassulás összességében nem sokat ártott az LSG-nek. Markram aztán egy Harsal Patel-féle lassabb jorki kidobásból búcsúzott a 16. játszmában (ami a dobó 150. IPL-kapuja volt!), és a végén még négy újabb ütős is gyorsan kiesett (ketten kifutásból), viszont egy utolsó labdás 6-osból a csapat csak átlépte a 200-at: ez ezen a pályán igen jó eredménynek számított, ugyanis még soha senki nem kergetett le itt ekkora célt az IPL-ben. Ráadásul a Sunrisers dobói elárulták a követendő receptet itt a félidő második felében: a lassabb gyors
labdák tűntek a leghatékonyabb fegyvernek az ütősök visszafogására.
A kergetést Head hiányában Abhisek Sarmá mellett egy csapatújonc, a csereként behozott Atharva Tájde kezdte. Utóbbi nem kezdett nagyon rosszul, de a 2. játszmában két egymást követő négyes után egy másik újonc, O’Rourke végzett vele, így onnantól kezdve Sarmá és Kisan harcolt. Sarmá pedig valami elképesztő döngetést mutatott be: már az erőfölény végére 15 dobásból volt neki 35 futása (az állás ekkor 72/1 volt), majd a 7. játszmában Ravi Bisnoít egy 6–6–6–6-os sorozattal keserítette el, időközben egy 18-dobásos 50-est gyűjtve be. Statisztikabolondok, figyelem! Ez a játszma azzal, hogy 26 futást gyűlt össze benne, az IPL-történelem legpazarlóbb 7. játszmája lett, ez fontos! De aztán nem sokáig folytatódott a Sarmá-bemutató: Digves Ráthí a 8. játszmában elővehette a jegyzetfüzetét, és beleírhatta az ütős nevét. (Aki nem értené: Ráthí úgy szokta ünnepelni a szerzett kapuit, hogy egy jegyzetfüzetbe írást imitál.) De nem csak írás, hanem szóváltás is történt Ráthí és Sarmá között a kiesés után, a bíróknak kellett szétválasztani őket... Viszont hiába ez az eset, és hiába egy csendes 10. játszma, a félidő felére így is 120/2-nél tartottak a narancsok, így ekkor már messze ők voltak az esélyesek. Viszont a 12. játszmában megint előkerült a jegyzettömb, amikor Kisan is búcsúzott, ezt pedig 9 olyan dobás követte, amiből nem született határ – azonban a Sunrisers-szurkolók nem valószínű, hogy nagyon aggódtak: a már egy ideje bent levő Heinrich Klaasen ma is jól muzsikált, Kamindu Mendisz pedig nem egy, hanem három egymás utáni határral törte meg ezt a csendet, így innen már nehéz lett volna elképzelni, hogy nem ők nyernek. Még úgy is, hogy ezek után megint több határmentes játszma jött, majd Klaasen is kihullott az 50-es kapujában, sőt, pillanatokkal később Mendisz jobb combja is megsérült egy futás során, ami miatt, hiába az ápolás, vissza is vonult. De ekkor már csak 9 futás hiányzott 13 labdából, az pedig nem 13-ból, hanem 3-ból meglett, így a Haidarábád mondhatni, hogy egészen simán nyerte meg a meccset.
Vagyis a Sunrisers ezzel biztosan elkerülte a szégyenteljes Fakanalat, azaz az utolsó helyet – az LSG viszont most már nem érhet oda a negyedik helyre, vagyis idén sem lehet már esélye a bajnoki címre.
