Hat év után újra PSL-döntőben a QG!
2025. május 21. – Szerző: Krikettgalaxis
2019 után először, öt igazán rosszul sikerült idényt feledtetve 2025-ben ismét bejutott a pakisztáni szuperliga döntőjébe a Quetta Gladiators, miután az első elődöntőben nagyobb nehézségek nélkül verte az Islamabad Unitedot. De a fővárosiak sem búcsúztak még: a második elődöntőben folytatják.

A kép szerzője: Beluchistan (Flickr), licenc: CC BY-SA 2.0
Igazán ínycsiklandóra sikerült idén a PSL rájátszásának első két párosítása: holnap a végselejtező egy országos klasszikus rangadó (Lahor–Karacsi), ma pedig az első elődöntő egy Laska-rangadó (Iszlámábád–Kvetta). Ettől a meccstől nem igazán lehetett tudni, mit várjunk: a gladiátorok tulajdonképpen végig jól teljesítettek, a United viszont furcsa sorozatot mutatott be: elsöprő kezdés (5-ből 5 győzelem) után beomlás (4-ből 4 vereség), de aztán utolsó csoportmeccsükön megint elsöprően játszottak. Nagy kérdés volt, ma melyik arcukat mutatják! A pálya (a lahori Kadhafi stadion) viszont egyértelműen a lilák mellett szólt: ők itt idén veretlenek voltak, míg a fővárosiak vereségeinek oroszlánrésze pont itt született.
A pénzfeldobást a QG nyerte, és az ütést választották. Nagy erősítést jelenthetett számukra, hogy új-zélandi különítményükből, akikről úgy lehetett tudni, hogy nem térnek vissza Pakisztánba, Finn Allen mégis visszajött, rajta kívül pedig újra bekerült még a csapatba Rilee Rossouw és Mohammad Ámir is, méghozzá Havádzsa Náfaj, Dánis Azíz és Hurram Sahzád helyére. Az Iszlámábádnál szintén volt egy új-zélandi játékos, méghozzá James Neesham, akinek amúgy ez volt az első meccse idén a PSL-ben. A másik, aki frissen került be, az a múltkor pihentetett Naszím Sáh volt, a két kimaradó pedig Heider Alí és Tymal Mills.
Az ütést Szaúd Sakíl egy 4-essel kezdte, de aztán a meccs eleje nem róla szólt, hanem sokkal inkább nyitó társáról, Allenről: már csak azért is, mert a 2. játszmában Sakílt Sáh máris elkapta a rövid hármason, de azért is, mert Allen például 3. játszmában (most Sáh, mint dobó ellen) négy darab négyest is bemutatott. Az 5. játszmában egy újabb szép elkapást láttunk, ezúttal a kapustól, a sokak által még ismeretlen Gázi Goritól, méghozzá Rossouw ellen, sőt, még az erőfölényben Haszan Naváz is kiesett alacsony pontszámmal, így 6 játszma után egy érdekes 70/3 volt az állás: a 70 az ütősöknek, a 3 a dobóknak tetszhetett inkább. A következő időszakban Allen és Aviska Pranándu hozott össze egy stabil, kevés határt, de kevés nullást is hozó időszakot, így a félidő felére apránként fellépdeltek 98/3-ra. De aztán tovább folytatódott a hullámzás: ezúttal megint a United kerekedett felül, hiszen most meg rövid időn belül kiejtették ezt a két ütőst, és az állás 113/5-re módosult – viszont ezek után ismét jött egy fordulat, és újfent a Kvetta időszaka következett. Történt ugyanis, hogy megérkezett Dinés Csandimál és Fahím Ásraf, és innentől kezdve minden játszmában ütöttek legalább egy határt, de volt, amikor akár hármat is, és csak a félidő legvégén bomlott fel a társulásuk: ahogy Allen, úgy ők sem tudtak eljutni 50-ig, holott mindhármuknak megvolt a 40. A csapat összesítésben viszont 209-ig jutott el, amire pár napja Ravalpindiben még azt mondtuk volna, hogy nem feltétlenül nehéz, de itt, Lahorban azért annyira könnyű sem volt.
A kergetés két nyitó ütőse Alex Hales és a bombaformában levő Száhibzádá Farhán volt – ez a bombaforma pedig ma is folyatódott! Hales Ásraf dobását már a második játszmában a saját lábára ütötte rá, ahonnan pedig a kapujára pattant a labda, de Farhán és a mellé beálló, múltkor csalódást keltő Rassie van der Dussen innentől kezdve egy kiváló társulást alkotott. Igaz, az erőfölény csak 45/1-re végződött, ami időarányosan még nem volt olyan jó, de utána még jött például egy 6–6 és egy 4–4 is Van der Dussentől, így a 9. játszmára 79-ig jutottak el. Ekkor Mohammad Vaszím egy gyönyörű jorkija eltalálta a dél-afrikai középső karójának alját, de Farhán és Szalmán Ága még két határral 94/2-re emelte a csapatot, mire elérkezett a félidő fele. A következő játszmában Farhán egy újabb 50-est ünnepelhetett (idén már a harmadikat), viszont aztán egy gyenge röpte dobásból kiesett... És itt kezdődtek az Iszlámábád nagy problémái. Ága még kitartott, de társai gyors ütemben fogytak mellőle, a 18. játszmában Uszmán Tárik még egy mesterkettest
is elért (ekkor esett ki a 44-nél tartó Ága), majd 2 labdával a tervezett vége előtt a 10. ember is kiesett: a csapat pedig ekkor még igen távol járt a céltól, így a találkozót a Kvetta nyerte meg 30 futással.
Vagyis 2019 óta először jutottak be a döntőbe! Hogy ott kivel találkoznak majd, az a következő napokban eldől: még az is lehet, hogy megint az IU-val, hiszen még ők sem búcsúztak: a második elődöntőben a holnapi Lahor–Karacsi szuperrangadó győztesével játszanak majd.