Elvett egy kis esélyt a GT-től a büszkeségéért harcoló LSG

2025. május 22. – Szerző: Krikettgalaxis

Nem tudta tovább erősíteni első helyét a Gujarat Titans az IPL-ben, miután a mai találkozón kikapott a továbbjutásról már korábban lemaradó Lucknow Super Giantstól. Így még mindig izgalmas maradt a kérdés, ki nyeri majd meg az alapszakaszt.

A Bará Imambárá vallási komplexum Lakhnauban (illusztráció)

A kép szerzője: Mohitextreme (Wiki Commons), licenc: CC BY-SA 4.0

Mint azt a világon mindenki (nyilván) tudja, tegnap eldőlt a 2025-ös IPL négy továbbjutója. De azért azt is tudja mindenki, hogy nem mindegy, ki hányadik helyen jut tovább, hiszen az első kettőnek jóval kényelmesebb dolga lesz a döntő felé vezető úton. Ezért igazán nem volt mindegy, hogy mit játszik ma egymással a Titans és a Super Giants: előbbieknek igencsak szüksége lett volna a két pontra ahhoz, hogy megvalósítsák céljukat, azaz az alapszakaszgyőzelmet. Ne feledjük: amikor 2022-ben és 2023-ban döntősök voltak, akkor ez mindkét alkalommal úgy sikerült nekik, hogy a tabella élén zártak előtte. Erre idén is minden esélyük megvolt, hiszen elképesztő formában játszottak: 12-ből csupán 3-at vesztettek el – igaz, abból az egyiket éppen a Lakhnau ellen.

A játék Ahmadábádban zajlott, egy messziről zöldnek tűnő talajon, ami amellett is ütősbarátnak tűnt, hogy a távoli Odisá államból származó fekete földet hengereltek bele. A hazaiak ezúttal egy furcsa, halvány levendulalilás mezben játszottak, valamilyen rákbetegséggel kapcsolatos figyelemfelhívás céljából.

Bár idén eddig sokkal sikeresebbek voltak ezen a pályán az elsőként ütő csapatok, a pénzfeldobást megnyerő titánok mégis a dobást választották. Ők teljesen azonos csapattal kezdtek, mint múltkor, viszont az LSG ezt nem tehette meg: talán legjobb dobójuk, Digves Ráthí ugyanis egymeccses eltiltást kapott, mivel a korábbi jegyzetfüzetes ünnepléseit sértőnek találták, ráadásul múltkor össze is szólalkozott az ellenfél játékosával, így összegyűlt 5 személyes büntetőpontja. Rajta kívül kihagyták Ravi Bisnoít is, a két új ember pedig Sáhbáz Ahmad és Himmat Szinh volt.

Nyitó ütősnek Aiden Markram és Mitchell Marsh érkezett ki. Az első játszmát átlagosan, 8 futással hozták le, majd megérkezett dobni Arsad Khán, akit rögtön az elején egy kis baleset ért: csúnyán elcsúszott az első dobási kísérlete közben, így jócskán elment az idő az ápolásával – de legalább tudta folytatni. Aztán pár dobással később megint elcsúszott, és megint ki kellett jönnie az orvosnak! Most már egy kis fűrészport is kihoztak, és javítottak vele valamennyit a talajnak azon a részén. A folytatásban is volt több kisebb sérülés vagy sérülési veszély más játékosoknál is: nem kezdődött jól a meccs. Azt pedig, hogy az 53/0-s erőfölény kinek volt jó, nehéz volt megmondani... Igazán senkinek, vagy épp mindenkinek. Mivel a titánoknak már nagyon kellett volna egy kapu, így ezek után megpróbálkoztak a lila sapka birtokosával, Prasziddh Krisnával is, majd a mai első pörgetővel, Ravisrínivászan Száí Kisorral is, de jó ideig ellenük is csak gond nélkül gyűltek a futások. Végül a 10. játszma végefelé Ravisrínivászan dobásából már csak kiesett a nagy ütéssel próbálkozó Markram, akit a határ közelében kaptak el. A félidő fele így 97/1-gyel jött el (benne Marsh 50-esével), és ez már inkább a vendégeknek volt szebb. Ahogy az is, amit ezek után Marsh és a 3. rendű Nicholas Pooran összehozott: ők ugyanis megint nagyon sokáig kikezdhetetlenek voltak, és még több futást halmoztak fel, mint a nyitó pár. A 12. játszmában Marsh például az idén elég gyatra formában teljesítő Rásid Hán ellen például egy 6–4–6–4–4-et is bemutatott, ám a közelgő százasát hamarosan egy furcsa ok is tovább késleltette: amikor ő 88-nál járt, Pooran, az aktív ütős a nyílt hosszúra ütött egy labdát, majd jelezte, hogy ne fussanak egy szimplát se, mert úgy tűnik, ő akart aktív pozícióban maradni. Hát ilyen azért nem szokás látni, amikor a másik ütős mondjuk 88-nál tart... De azért csak meglett Marshnak is a 100-as, méghozzá a 17. játszmában, majd nagyon hamar Poorannek is az 50, és bár Arsad Khán a végén még ki tudta ejteni az ausztrált, az utolsó játszmában Risabh Pant még két hatost beütött, így a Lakhnau egészen 235-ig jött föl. Nem mellesleg Marsh és Pooran 121-es második kapus társulása új csapatrekord is lett: saját korábbi 116-jukat döntötték meg.

A Gudzsarátnál természetesen Subman Gil és a becserélt Száín Szudarsan kezdett. Méghozzá szép számú négyessel: egészen pontosan 9-cel, mire az 5. játszmában a társulás Szudarsan kiesésével felbomlott. Aztán a 6. játszma újabb sérülést hozott: most a dobó, Ákás Szinh jobb keze kezdett vérezni egy találat után, így nem is tudta befejezni a játszmát. Azt most már Aves Khán dobta végig, akit Jos Buttler gyorsan egy 4–6–6–4-gyel üdvözölt, így az erőfölény 67/1-gyel zárult. De aztán Khán javított, hiszen sikerült kiejtenie Gilt, majd a vérzés után meggyógyított Szinh is visszatért a 10. játszmára, és ő pedig egy szép, lassabb, begörbülő labdával kidobta Buttlert is: a félidő fele 97/3-nál érkezett el. Sokan mondták, hogy a titánok túlzottan támaszkodnak az első három ütősükre, és jó lenne, ha kipróbálnák a középső rendjüket is: hát most adott volt a lehetőség, hiszen, bármilyen hihetetlen, de most történt meg idén a leghamarabb, hogy az első három ütősük egyaránt kiesett. A következő próbálkozók pedig Sherfane Rutherford és Sáhrukh Khán voltak, és bizony igen jól sikerült a kísérletük! A 16. játszma végére máris 182/3-nál tartottak (Khán például 49-nél járt), és a 24 hátralevő dobásból szükséges 54 futás már nem is tűnt annyira lehetetlennek. De akkor jött William O’Rourke, és belerondított a titánok terveibe: egy játszmán belül kiejtette Rutherfordot és az új ember Ráhul Tevatiját, ez pedig egy nagy összeomlást indított meg. Mostantól kezdve a meccs végéig már egyetlen határ sem született, viszont még gyorsan kiesett 4 ütős, így az izgalmas végjáték teljesen elmaradt, a Gudzsarát végül nagy különbséggel, 33 futással maradt alul.

A szuperóriások így följöttek a hatodik helyre (bár ez nekik nem sokat jelent), a GT-nél viszont annak ellenére, hogy elsők maradtak, már nem lehetnek annyira boldogok: most már reális esély van arra, hogy a végén akár mondjuk a 3. helyre is leszoruljanak.