Folytatódott a kevés futást hozó játék a barbadosi teszten
2025. június 27. – Szerző: Krikettgalaxis
Azok után, hogy Ausztrália csupán 180 futást hozott össze az első játékrészben, a teszt második napján a Karib-térség is csak 190-et, így minimális előnnyel vághattak neki a folytatásnak. Ott pedig a vendégek 92/4-re állnak, azaz semmi sem dőlt még el.
Koala valahol Ausztráliában (illusztráció)A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható
A most kezdődött tesztvilágbajnoki idényben eddig mindkét lezárult mérkőzés kitartott az ötödik napig, ami manapság pedig már nem olyan gyakori dolog. Ez a mostani meccs viszont már az első nap után érződött, hogy valószínűleg legfeljebb négynapos lesz: 14 kapuvesztés történt ugyanis, és az, hogy a sáv esetleg ütősbarátabbá váljon, legfeljebb rövidebb időszak(ok)ra volt várható.
Az első játékrészben Ausztrália mindössze 180 futást ért el, de a másodikban is a Karib-térség elvesztett már 4 embert 57 futás alatt – igaz, az egyik csak
az éjjeliőr Jomel Warrican volt. A tegnap letelt 20 játszma után az újonc Brandon King 23, míg a 6. rendű Roston Chase egy futással folytatta a napot. Az idő hűvöskés volt és egy kis felhőborítás is volt az égen. Az ausztrálok pedig már a mai első játszma végén kaput szimatoltak: az biztos volt ugyan, hogy Chase beleért az ütője élével a labdába, de ők úgy vélték, a labda előbb a lábát találta el, így LKE-ért kikértek egy videót. Nehéz eset volt, de úgy tűnt, nincs igazuk, mert előbb az ütővel érintkezett a labda. A 22. játszmában pedig majdnem elkapták Chase-t, de a labda éppen elsuhant Sam Konstas kezei mellett – ez elejtésnek nem volt nevezhető. De amit a 25. játszmában Alex Carey művelt, az már annál inkább, ráadásul a könnyebbik fajtából – és még a kapustól elpattanó labdát Usman Khawaja sem tudta megfogni, pedig nyúlt érte egy kézzel, egyszóval eddig igen szerencsések voltak a hazaiak. A labda viszont vagy ekkor, vagy egy picit később már kiment a formájából, ezért ki is cserélték – és nem tudni, hogy ezért-e vagy másért, de 6 dobás múlva meg is lett a mai első kiesés: King egyszerűen elengedte maga mellett a labdát, mert rosszul mérte föl, hogy az pont a kéz-karó teteje felé tart... Az új ütős Shai Hope volt, aki hamar két szép, 4-est érő hajtással köszönt be, ami ezen a meccsen rendkívül fontosnak számító 8 pontot hozott. Az egy órányi játékot követő ivószünet után az ausztrál dobók egy kicsit jobban szorongatni kezdtek, és bár kiesési esélyek nem igazán voltak, a pontok most már alig-alig gyűlögettek. Egészen a 38. játszmáig, amikor a két ütős, Hope és Chase egy négyessel és egy hatossal kínálta meg az eddig fogatlan oroszlánként
játszó Nathan Lyont. Végül a 46. játszma végén megtartott ebédig sem történt nagyon sok említésre méltó dolog: a Karib-térség szépen elmenetelt 135/5-ig, vagyis most már csak 45 futás volt a hátrányuk.
A szünet után két sebes dobó folytatta, érdekes módon megint egy új labdával, mert a régi megint tönkrement. Mi van vajon a Dukesszal, mostanában sokszor láttunk már ilyet?! Na mindegy, a játék tehát zajlott tovább. És megint hamarosan jött egy kapu, ahogy az előző labdacsere után is – na jó, ne gyártsunk azért összeesküvéselméleteket, lehetett ez véletlen is. Chase mindenesetre búcsúzott, hiába kért elemzést a megadott LKE után, mert a bíró végül úgy döntött, nem ért bele, hiába mutatott a rezgésérzékelő apró tüskéket abban a pillanatban, amikor a labda az ütő mellett járt: a képen tisztán kivehető rés volt a két tárgy között. Igaz, sok szurokló szerint meg az is tisztán látszott, hogy a labda ugyanekkor irányt is változtatott... Ez van. És az is van, hogy még ugyanebben a játszmában az ausztrálok is elpukkasztottak egy DFR-t, ők elkapás miatt, de kiderült, hogy az ütős (Justin Greaves) nem ért bele. A karibi hátrány viszont nem nagyon fogyatkozott a folytatásban, az ütőseik annál inkább: az 56. játszmában Beau Webster is eredményes volt, méghozzá Greaves ellen, aki a kapushoz piszkálta a dadogós labdát – 153/7. Az 58. játszma újabb Webster-kaput, de újabb videóbíróval szembeni elégedetlenséget is hozott: bár Alex Carey, jóvátéve a könnyű elejtését, most egy briliáns, egykezes elkapást hajtott végre a már 48-nál járó Hope-pal szemben, de kérdéses volt, hogy nem ért-e le a labda a földre, amikor a kapus keze is földet ért a mozdulat után. A videóbíró szerint nem, de azért most is akadtak, akik vitáztak (volna) vele. A következő ütős az ausztrálok nagy mumusa, Shamar Joseph volt, aki bizony ütősként is hamar borsot tört az orruk alá két egymást követő 4-essel, 10-re csökkentve csapata hátrányát, de aztán Mitchell Starc labdája a lábáról a kapujára pattant, és ennyi volt a Joseph-bemutató. Pontosabban a Shamar Joseph-bemutató, hiszen Alzarri Joseph is ott volt a pályán – ő pedig a 62. játszmában egy hatossal fordította pozitívba a karibi egyenleget, sőt, utána egy 4-essel még tovább növelte azt. De az előny csak 10-ig nőtt, mert aztán Lyon is megszerezte az első kapuját, így a hazai csapat elfogyott. Máskor azt mondanánk, 10 futás nem előny, de itt ki tudja, akár még sokat is számíthat a végelszámoláskor! És ha már a játékrész véget ért, hát egyúttal megtartották a teát is (bár papíron még a nap több mint fele hátravolt).
A harmadik negyed Sam Konstasszal és Usman Khawajával indult – és majdnem egy kieséssel az első labdából, de akkor a Konstas védekezésre tartott ütőjéről úgy pattant a labda, hogy éppen elkerülte a saját kapuját... De ez még semmi. A második játszmában az a Shamar Joseph dobott, akit társai tegnap több kaputól is megfosztottak az elejtett elkapásaikkal – és most egy játszmán belül még kettőt elbénáztak! Előbb John Campbell, aztán Graves hibázott – a tévében pedig mutatták az öltözőben Daren Sammyt, aki nem tudta féken tartani a mérgét... A következő játszmában a változatosság kedvéért Joseph is beszállt a mezőnyhibákat vétők közé, de ez kisebb hiba volt, itt csak
3 futás meg(nem)akadályozása múlt rajta. A két ütős közül egyébként Khawaján érződött a rutin, Konstason pedig a rutintalanság – ő az első pontjait csak 13 nullás után szerezte meg, igaz, akkor egy olyan négyest ütött, ami nem volt határ, hanem tényleg lefutottak négy távot. Ezzel pedig Ausztrália mérlege máris pozitívba fordult: kezdődhetett a két játékrészes új mérkőzés
. Aztán viszont hiába a rutin, a 9. játszmában Khawaja lett az első kieső, méghozzá LKE-ből, amikor Alzarri Joseph kezdett dobni ma először – igaz, csak bíró szava lett, mert majdnem fölé mert, de kiesett, és ez a lényeg. És nagyon érett már Konstas kapuja is, többek között azért is, mert 37 dobásból azon az említett 4-esen kívül csak egy szimplája volt, más semmi... A sors pedig igazságos volt, és Shamar Joseph lett az, aki búcsúztatta az ütőst, méghozzá úgy, hogy Konstas ferdén védekezésre tartott ütőjének a csúcsát érintve vágódott a kapuba a labda: 34/2, gyakorlatilag 24/2. Az ütést most Josh Inglis és Cameron Green folytatta, nem mindig magabiztosan, de azért nem is érződött, hogy bármikor kieshetnek. A 15. játszma során ismét tönkrement egy labda: ez már egyértelmű minőségi hibára utal. A cseregolyó aztán mintha egy picit jobban görbült volna a levegőben, de ezt most nem tudták kihasználni a dobók, így a társulás jól megvetette a lábát a pályán. A 19. játszmára már 50 fölé emelték a csapatot, bár aztán az is igaz, hogy a következő játszmában LKE miatt először ki is küldték Greent – de akkor az elemzésből kiderült, hogy fölément volna! A 22. játszmában viszont Inglistől láttunk egy hasonló hibát, mint korábban Kingtől: rosszul számolta ki a Jayden Seales-féle labda pályáját, és egyszerűen hagyta rámenni a kapura... 57/3. Az első játékrészben Travis Head mentette meg az ausztrálokat, és most is ebbe az irányba kezdett haladni. Már csak azért is, mert Green a 25. játszmában kétszer is veszélybe került, sőt, a kettő közül a második akkora veszély lett, hogy ki is esett: akkor az első katona kapta el. De érdemesebb az első esetre fordítani több szót: ekkor ugyanis megint a videóbíró került a reflektorfénybe. Ez megint egy LKE-eset volt, és megint ott akadt a probléma, hogy el kellett dönteni, beleért-e az ütős: a labda, az ütő és a lábszárvédő rendkívül közel volt egymáshoz, így nem volt könnyű a döntés. Végül, bár a rezgésérzékelő jelzése alapján elképzelhető volt, hogy a játékos lábát érintette előbb a labda, a videóbíró mégis úgy ítélte meg, hogy az ütőt, így ekkor még Green nem esett ki. De mint írtuk, rövidesen igen, szóval ezen sem múlt sok. A hátralevő időben aztán már nem történtek ilyen izgalmak, Head és Webster már lehozta újabb kiesés nélkül, érdekes módon úgy, hogy utóbbi volt a jóval agresszívabb, Head pedig a védekezőbb. A játék 33 játszma után zárult, 92/4-es állással, vagyis Ausztrália gyakorlatilag 82/4-re állt. Nem semmi folytatás volt várható!
