India nehéz helyzetben az első, esős nap után
2025. július 31. – Szerző: Krikettgalaxis
Megkezdődött a sorozat utolsó tesztje a londoni Ovalban, ahol olyan igazi londonos időjárási körülmények fogadták a csapatokat. Ez pedig úgy látszik, az angol dobóknak kedvezett, akik a rövidített játéknapon is 6 indiai ütőst ejtettek ki, mindössze 204 futás árán.
A híres angol eső... (illusztráció)A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható
Eddig igen érdekes és változatos volt az a négy teszt, amit láthattunk: most mindenki egy, az eddigiekhez méltó befejezést várt, amire minden esély meg is volt. A londoni Oval közönsége (köztük például Mick Jagger is) azonban aggódva figyelhette az időjáráselőrejelzést: igaz, hogy a legdurvább eső a kezdés előttre már elvonult, de a folytatásra is jósoltak csapadékot mára. Ez a jóslat pedig mindjárt az elején bevált: már a pénzfeldobást is majdnem halasztani kellett, mert egy kis eső máris újra megjelent a levegőben.
Amikor viszont megtartották, egészen hihetetlen módon megint Anglia nyerte azt meg: India sorozatban a 15. pénzfeldobását bukta el, aminek az esélye egy a 32 768-hoz... A körülmények, beleértve a 8 mm-es füvet is, meg a mostanában amúgy is szokásos angol taktika mind amellett szóltak, hogy a kapitány, Ben... bocsánat, Ollie Pope a dobást válassza. De miért is Pope volt a kapitány? Azért, mert Ben Stokes vállsérülés miatt nem játszhatott! Rajta kívül még hárman maradtak ki a múltkori csapatból: Liam Dawson, Brydon Carse és Jofra Archer, míg a négy új ember Jacob Bethell, Jamie Overton, Gus Atkinson és Josh Tongue volt. Szintén 4-et változtatott India is: ott Sárhul Thákur, Dzsaszprít Bumráh, Ansul Kambodzs és a sérült Risabh Pant helyét Dhruv Dzsurel, Karun Nájr, Prasziddh Krisná és Ákás Díp vette át.
Az ütést Jasaszví Dzsájszvál és Kannaur Lokes Ráhul kezdte, és bár annyira sötét nem volt, hogy a világítást be kelljen kapcsolni, de sokat elmond a körülményekről, hogy már az első játszmában fűrészporral kellett beszórni azt a részt, hogy a dobó (ezúttal Chris Woakes) lába földet ért a dobáskor. Woakes mellett az az Atkinson nyitotta a dobást, aki több hónap után tért vissza – és máris sikerrel tette ezt, mert a 4. játszmában búcsúztatta Dzsájszvált! Igaz, a bíró elsőre nem ítélt semmit, de a videózás során kiderült, hogy érvényes LKE-ről van szó, mert nem az ütőjével ért bele először – Pope kapitány a sok régebbi, rosszul kikért videózás után most végre sikeresen kért ki egy DFR-t! Az első dobócsere a 9. játszmában történt, amikor Tongue jött be, ám ő három széleset is dobott, közte kettő olyat, ami 5-öt ért... de nála már megszoktuk, hogy sok gyengén sikerült dobás közé olyan drágaköveket vegyít, hogy azért megéri őt pályára küldeni. Ez után a játszma után már a világítást is bekapcsolták, Tongue pedig hosszabb szögekkel rendelkező cipőre váltott – ami arra legalább jó volt, hogy a következő játszmája már szűz legyen. Ekkor az ütős egyébként Ráhul volt, de összességében társa, Száín Szudarsan volt az, aki lassabban gyűjtögette a futásokat. Viszont Ráhul esett ki előbb! Méghozzá a 16. játszmában, Woakes dobásából, ami rövidebb labda volt, de nem elég széles ahhoz, hogy jól meg lehessen nyesni, így Ráhul kísérlete félresikerült, és az ütőjéről a saját kapujára vágódott a labda. Szudarsan mellé megérkezett Subman Gil, a 20. játszmában pedig a napsütés, ami pedig magával hozta az indiai pontarány növekedését is. Ebben az időszakban játszmánként egy-egy négyest is láthattunk, így a 23. játszma végére 72/2-re jött föl India. Ekkor viszont a semmiből hirtelen nagy zuhé támadt, a pályamunkások rohantak, hogy lefedjék a téglányt, és mivel látható volt, hogy pár percen belül nem folytatódhat a játék, meg is tartották a kissé előrehozott ebédet. Mindez nem sokkal 13 óra előtt történt...
...de a játék csak 15 órakor folytatódhatott. Sőt, az akkori folytatás is veszélyben volt, mert nem sokkal előtte újra eleredt, de az szerencsére csak egy kis ijesztegetés volt. Ahogy a 27. játszma végén is csak ijesztegettek az angolok egy elkapás miatti apellációval – de talán ez is közrejátszott abban, hogy a kettővel ezt követő dobásnál az addig jól haladó ütőspár teljesen elbénázta a helyzetet: Gil futni indult, pedig a labda igen közel került a dobóhoz, Atkinsonhoz, aki gyorsan meg is szerezte – ráadásul Gil még meg is csúszott, amikor vissza akart fordulni, így esélye sem volt elkerülni a kifutást. Most Karun Nájr csatlakozott Szudarsanhoz, de egy kicsivel 15:30 előtt újra elkezdett esni az eső! A 17:05-re halasztott tehát ezért előrehozták 16:10-re, a játék pedig 16:45-kor folytatódhatott. Ekkor még csak 29 játszma telt el a napból, az állás pedig 85/3 volt.
A 33. játszmában Szudarsan már a mai 100. labdájával is szembenézett, igaz, futása még csak 34 volt ekkor – de tesztben az ilyen típusú játékosok is igen hasznosak. Ahogy Tongue-ról is írtuk, hogy hasznos, most pedig a két hasznos ember csatáját a 36. játszmában a dobó nyerte: egy briliáns kigörbülő labdába Szudarsan csak úgy tudott beleérni, hogy az a kapusé lett. Most Ravindra Dzsadedzsá érkezett a pályára, de Tongue vele is megcsinálta ugyanezt. Néhány rosszabbul sikerült dobás után szinte a Szudarsant kiejtő labdájának pontos mását eresztette meg, amiből ugyanúgy kapushoz élezés lett: 123/5. Mostantól a Nájr–Dzsurel társulás ütött, méghozzá ismét egyre szebb, naposabb időben. Ilyen körülmények között pedig nem is voltak rosszak: Dzsurel például közel 50-es aránnyal ütött, majd viszont az 50. játszmában két egymás utáni dobásból is kiküldte őt a bíró! Ahogy ebből ki lehet következtetni, az elsőt még vissza kellett vonnia a videózás után (mivel LKE-ről volt szó, de azt számolták ki, hogy a labda mellément volna), viszont másodszor már egy megkérdőjelezhetetlen elkapás történt Atkinson dobása után, ahol egyébként külön dicsérendő a második katona, Harry Brook, aki egy szép mozdulattal váltotta érvényre a nehéz lehetőséget. Az 51. játszma ismét hozott egy LKE-videózást, amiből megint India jött ki jobban: itt már a bíró sem adta meg elsőre, és persze másodikra sem, mert itt is mellément volna. Az 57. játszma aztán egy nagyon fontos, de ugyanennyire sajnálatos eseményt hozott: Nájr ütése után a mezőnyben Woakes hősiesen megmentette csapatát egy 4-estől, de a mozdulat közben ráesett a bal vállára, ami nagyon csúnyán nézett ki: az ápolás után vissza sem jött a pályára, és később kiderült, hogy a válla ki is mozdult a helyéről, így a további játékára már esély sem volt. Ma viszont még zajlott egy kis krikett a nap zárása előtt: akkor pedig a türelmes Nájr a 62. játszmában elérte az 50 futást, és mellette Vásingtan Szundar is szépen lépdelt felfelé. De a 64. játszma végére, amikor is véget ért a nap, India így is csak 204/6-ig jött föl, ami nem lehetett valami szemet gyönyörködtető számsor a számukra... Bár, ha arra gondolunk, hogy volt az 123/5 és 153/6 is, akkor ahhoz képest nem rossz.
