Taroltak az afgán dobók a CPL első napján
2025. augusztus 15. – Szerző: Krikettgalaxis
A házigazda St Kitts & Nevis Patriots győzelmével kezdődött a 2025-ös karibi Húsz20-as liga: a csapat két afgán dobója 6 kaput szerezve korlátozta alacsony pontszámra a vendég Antigua & Barbuda Falconst, a könnyű célt pedig hamar lekergették. (És amúgy a második félidőben is volt egy afgán kapuszerzés.)
Saint Kitts-i tájkép (az Északi-Fregatt-öböl) (illusztráció)A kép szerzője: David Stanley (Flickr), licenc: CC BY 2.0
Lehet (biztos), hogy a Húsz20-as krikett nem a Karib-térségben a legmagasabb színvonalú napjainkban, de a CPL mindentől függetlenül egy igen szórakoztató liga, és azért ne gondolja senki, hogy a karibi válogatott gyenge szereplése azt jelentené, hogy teljesen elfelejtették volna, hogyan kell játszani. Azért a technikájuk így is a világ élvonalában van, ha nem is a legszűkebb élvonalban, a stadionokban a hangulat pedig mindig vidám és vérpezsdítő. Ráadásul, visszatérve a válogatottjukra: az utolsó sorozatukat, néhány nappal ezelőtt győzelemmel zárták Pakisztán ellen, így a játékosok több önbizalommal játszhattak a CPL-ben is, és a szurkolók jó kedve még tovább növekedhetett. És ne feledkezzünk meg a külföldi sztárokról sem: annak ellenére, hogy a szintén pont most zajló Hundred sokakat elszívott, azért jutott ide is jópár világhírű légiós!
A nyitómeccset a tavalyi két utolsó helyezett vívta. A hazai csapat, a Saint Kitts konkrétan utolsó lett, mindössze egyetlen győzelemmel a 10 meccsből: azt a győzelmet egyébként éppen a tavalyi nyitómeccsen, éppen a Falcons ellen gyűjtötték be! Most viszont mindkét együttes számos új arcot tudott felmutatni a soraiban, így az elmúlt szezon eredményeiből nem volt érdemes jósolni. Az antiguaiaknak például az edzőjük is új volt (Paul Nixon), de a mai 11-ükben 8 (!) olyan játékos is szerepelt, akik tavaly nem, többek között Jayden Seales és Rahkeem Cornwall, vagy éppen a légiósok közül Szákib ál-Hászán és Alláh Mohammad Gazanfar. A Patriots esetén egyrészt visszatért edzőnek a 2021-es sikerkovács, Simon Helmot, a játékosok között pedig a legnagyobb idei érkező Jason Holder volt, aki korábban (2013-tól!) a Barbadosnál játszott. De volt több új külföldijük nekik is, például a pakisztáni Abbász Afrídí és két afgán dobó, Fazalhak Fárúkí és Vakár Szalámhíl.
A pénzfeldobást a Saint Kitts nyerte, és a dobást választották. Az Antigua két nyitó ütőse a 18 éves Jewel Andrew és a már említett Cornwall volt, az első dobó pedig Kyle Mayers. És már az első labdából majdnem láttunk egy kiesést: a Patriots LKE-ért apellált, sőt, videóztatott is, de kiderült, hogy a labda a kéz-karók vonalán kívül találta el Andrew-t. Viszont ha így nem, hát elkapásból rögvest búcsúzott az ütős: a mai 3. labdát ütötte túl magasra, az esélyt pedig kihasználták. Aztán Cornwallnak sem ment valami jól a játék, viszont az amerikai Karima Gore-nak, akitől talán legkevésbé várták a szurkolók, igen: gyorsan beütött öt darab 4-est, így neki már 23 futása volt, amikor a 4. játszmában Cornwall 3-mal kiesett Fárúkí labdájából. Aztán a meccs hasonlóan folytatódott: Gore ütött egy hatost, majd búcsúzott még egy társa, ezúttal Bevon Jacobs, így az erőfölény 51/3-ra végződött, amiből 37 futás volt Gore-é. A következő játszmában aztán sisakon találta őt egy labda, ami miatt az orvos is kijött megvizsgálni, de úgy tűnik, a bírót jobban megzavarta az eset, mint az ütőst: hamarosan, 5 labda után játszma végét jelzett, és szólni kellett neki, hogy nem úgy van az. Amikor viszont már valóban jött az új játszma, jött Szalámhíl is, és megszerezte mai első kapuját, méghozzá egy igen szép kidobásból, Fabian Allennel szemben, így a félidő fele 83/4-gyel jött el – előtte pont az utolsó dobásból szerezte meg Gore az 50-esét. Ez eddig annyira rossz nem volt még a vendégeknek, de a folytatásban jelentősen romlott a helyzetük. Először is azért, mert a 12. játszmában Gore is kiesett (Fárúkí dobásából), majd a 14. játszmában Szalámhíl duplázott: előbb Ál-Hászánt ejtette ki (akinek pedig a családja is ott volt a lelátókon, hogy szurkoljon neki), majd két dobás múlva Odean Smith kapuját is csont nélkül eltalálta, így az állás 103/7-re változott. A 15. játszma még hozott egy érdekességet: Holder is szerzett egy LKE-t (Gazanfar ellen), amire nem kértek videózást az Antiguánál, pedig később kiderült, a labda bőven a láb-karó mellett suhant volna el... De valószínűleg nem sok dolog múlt ezen: a következő két ember is gyorsan kiesett, így a csapat a 18. játszmában, 121-gyel elfogyott. Ráadásul Szalámhíl négyes zsákmányt szerzett közben, így tehát a 10 kapuból 6-ot afgánok gyűjtöttek be. Az nem biztos, hogy említésre érdemes, de gyakran leírjuk az ilyesmit, hát akkor most is: a Falconsnál az utolsó pár, Seales és Obed McCoy egy 11 futásos 10. kapus társulást alkotott, ami új csapatrekord.
Azt azonban látta mindenki, hogy a pálya sokkal jobb annál, mint hogy egy csapat 121-et érjen el, így nem számíthattunk szenvedős kergetésre. Ehhez képest az első játszmában, amit Imád Vaszím dobott, Evin Lewis és Andre Fletcher csak egy-egy szimplára volt képes. De aztán üstöllést megváltoztak a dolgok: a 2. játszma két hatost, a harmadik pedig 4 négyest hozott, és máris 33/0 volt: eldőlt a meccs? Azért egy kis hullámzás még ezek után is jött. A következő 15 dobás megint nem hozott határt, McCoy viszont kiejtette Lewist – de aztán Mayers beütött egy 4–4–6-ot, így az erőfölény 55/1-re végződött. Most viszont megint az A&B pillanatai következtek: Cornwall 3 dobásból 2 ütőst is kiejtett: előbb Mayerst, aztán a frissen beálló Rilee Rossouw-t, Vaszím és ismét Cornwall pedig egy-egy takarékos játszmát is lehozott, az utóbbiban egy elejtett elkapással Odean Smith részéről. Sőt, még a félidő fele előtt nőtt egyet az afgán kapuk száma: Gazanfar dobta ki Fletchert, így az állás 10 játszma után 76/4 volt: bizony ez gyengébb, mint az első félidőben volt! A folytatás viszont teljesen másmilyenre sikerült. A most bent levő pár, Holder és Alick Athanaze már nem hibázott többet, vagy ha igen, akkor csak kicsiket, amin nem múlt semmi. Néhány határral és sok szimplával (na meg széles extrák segítségével) szépen gyűltek a pontok, és hamar látszott, hogy itt már semmi sem veszélyezteti a hazai sikert – és valóban, nagyon simán, a 15. játszma végén be is értek a célba.
