A 400-adik meccs megszakította a Trinbago rossz sorozatát
2025. augusztus 28. – Szerző: Krikettgalaxis
Elérkeztünk a történelem 400. CPL-mérkőzéséhez, az pedig mindjárt egy soha nem látott eredményt hozott: a Trinbago Knight Ridersnek ugyanis most már végre sikerült legyőznie az Antigua & Barbuda Falconst. Azt a Falconst, akiket eddig 3 próbálkozásból még egyszer sem. De a tabellát még mindig ők vezetik.
Trinidad és Tobagó-i tájkép (illusztráció)A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható
A CPL újra költözik: mostantól egy ideig Saint Lucia mellett Trinidad lesz a másik helyszín, azaz a Knight Riders is megkezdhette a hazai szereplését. És az 5 hazai meccsüket most gyorsan le is fogják tudni pár napon belül. Először is azt, amit nagy mumusuk, az Antigua ellen vívtak: a 2024-ben megjelent Falconst eddig még sosem tudták felülmúlni. De mint tudjuk: a sportban a múlt nem (nagyon) számít (csak egy kicsit, főleg, ha közelmúltról van szó...), és az is csalóka lehetett, hogy az ABF 3 ponttal előttük állt – hiszen 3 meccsel többet is játszottak.
A pénzfeldobást a Trinidad nyerte, és a dobást választották. Csapatukban egyetlen helyen változtattak, méghozzá a dobóknál: a kisebb sérüléssel bajlódó Uszmán Tárik helyett Ali Khan játszott ma. Ugyancsak egy dobót cserélt a Falcons is: ott Shamar Springer helyét Obed McCoy vette át.
A stadionban a sok, vörösbe öltözött szurkoló kiváló hangulatot teremtett. Hát még azok után mennyire fellelkesültek, amit az első játszmában láttak! Mohammad Ámir ugyanis két ütőst (Rahkeem Cornwallt és Karima Gore-t) nulla ponttal ejtett ki, mindkétszer amúgy LKE-vel: az elsőre még kértek egy videót a vendégek (bíró szava lett), a másodikra meg már nem is... Sőt, mivel a játszma során csak egy TÉM extra jött össze, így ez még szűznek is minősült! Most Jewel Andrew-n és Andries Gouson volt a sor, hogy javítson: ez részben sikerült, részben nem. Azért igen, mert például az erőfölény végéig egyikük sem esett ki, de azért mégsem, mert néhány határon kívül (amelyek többségét Andrew ütötte) elég sok nullásat is hoztak, például Ámirnak volt még egy olyan játszmája, amikor összesen csak 1 szimpla sikerült... Így 6 játszma után 43/2 volt az állás, de a következő játszma újabb, sőt, kis híján újabb két kaput is hozott: előbb Akeal Hosein talált be Gous kapujába, majd Szákib ál-Hászán éppen csak visszaért a vonalára, amikor egy mezőnyből visszajövő labda ledöntötte a kapuját. De Ál-Hászánnak a folytatás sem hozott sok jót, lassan gyűjtötte ő is a pontokat, és bár a félidő felénél, amikor 64/3 volt az állás, még a pályán volt, de utána hamarosan túl magasra ütött egy fejszés söprést, így elkapták. De ez még semmi: a következő 3 labdából (ami már egy új játszma volt, amit Andre Russell dobott) még két csapattársa búcsúzott, köztük a 40-nél tartó Andrew, és ez a játszma is szűzre sikerült! Érdemes amúgy megdicsérni McKenny Clarke-ot is, aki Andrew kiesésénél az elkapást hajtotta végre: rohanás közben, egy kinyújtott kézzel, nagyon látványos volt! A most következő pakisztáni pár azonban jelentősen szépített az álláson: Imád Vaszím és Uszama Mír innentől a 19. játszmáig együtt volt, és 64 futást hoztak össze együtt: ezzel a Falcons történetének legjobb 7. kapus társulását hozták össze, az eddigi 27-es eredményt jócskán túlszárnyalva. Hozzá kell tenni azért: a 15. játszmában Mírt egyébként elkapták, csak senki sem látta, hogy beleért, és ezért nem történt apelláció sem... Aztán igaz, hogy Mír ezek után a 19. játszmában már valóban kiesett, de Vaszím az utolsó játszmában még 9-et tett hozzá (pedig időközben megsérült a csuklója és a combja is, és látszott, hogy ez akadályozza), így az Antigua 146-ig följött a végére. Nem sok, de a gyenge kezdés után egész elfogadható.
A kergetést Colin Munro és Alex Hales kezdte, kettejük közül pedig a mai nap egyértelműen Halesnek sikerült jobban. Munro lassan haladt, és végül a 4. játszmában Ál-Hászán dobásából a határ közelében elkapták. Hamarosan aztán Hales is majdnem Ál-Hászán áldozata lett, mert felgyertyázott labdájára három (!) mezőnyjátékos is ráindult, köztük a kapus, de úgy látszik, egymást zavarták, mert végül a labda senkié sem lett! A dobó leguggolt, és mérgében a földet ütötte, és az edző, Paul Nixon is elképedve nézte a dolgokat. És valóban, ez a hiba sokba került nekik, ugyanis Hales még jó ideig menetelt tovább... ahogy ekkori társa, Keacy Carty is. Az erőfölény végén még csak 42/1 volt az állás, és még a félidő felénél látott 70/1 sem volt túl acélos, de azért az ütősök szépen lépdeltek előre. Határt ugyan nem ütöttek sokat, de pöttyös labda is kevés volt, így a szimplákból, duplákból is szép számmal gyűltek a pontok. Carty a 14. játszmában már 50 fölé jutott, és bár aztán Jayden Seales labdáját ráütötte a saját kapujára, de a 18. játszmában Hales is elért 50-ig, és az új ember, Nicholas Pooran sem volt rest: hamar beütött egy hatost, majd a 19. játszmában egy újabb maximummal lezárta a meccset. Nem mondhatjuk, hogy túl könnyen nyert a Trinbago, de azért nem kellett halálra izgulniuk magukat a végén.
A vörösök ezzel most már csak 1 pontra vannak a listavezető, most legyőzött ellenfelüktől, és mivel 3 mérkőzéssel kevesebbet játszottak, így jó esély van rá, hogy hamarosan meg is előzik őket.
