A Hurricanesnek legalább a búcsúja szép lett

2024. január 15. – Szerző: Krikettgalaxis

A Starsnak azonban nem. A két csapat ugyanis egy tét nélküli meccsel zárta le a maga szezonját, és ezt a lilák nyerték, akik így az ötödik helyen végeztek. A melbourne-i csapat hatodik lett, de ez még mindig jobb, mint tavaly.

Hobart belvárosa, háttérben a Tasmán híd (illusztráció)Hobart belvárosa, háttérben a Tasmán híd (illusztráció)

A kép szerzője: CSIRO, licenc: CC BY 3.0

Az már korábban eldőlt, hogy a mai két résztvevőnk már biztosan nem juthat be a rájátszásba: a Hobart kiesése már korábban, a Starsé pedig éppen tegnap. Így semmi más nem volt már a tét, mint a dicsőség: aki nyer, 5. lesz, és az dicsőbb dolog, mint hatodiknak lenni – márpedig a vesztesre ez a sors várt. Na meg persze az egyéni statisztikák javításáért is érdemes volt játszani: ez a krikett egyik szépsége, hogy legalább ez mindig ösztönzi a játékosokat.

Bár a Stars múltkor már letért a győztes útról (amin pedig előtte négy lépést is megtett), de most mégis változatlan összeállításban lépett pályára. A vendég hurrikánok viszont cseréltek kettőt a legutóbbi meccsükhöz képest: nem játszott ma Patrick Dooley és Corey Anderson, viszont Mitchell Owen és Peter Hatzoglou annál inkább.

A zöldek a dobást választották, de az bizony sokáig nem ment jól nekik. A két nyitó ütőssel, Matthew Wade-del és Ben McDermottal szemben nem találták az ellenszert, pedig hatan is próbálkoztak. Végül mindkét ütős 50-est szerzett: McDermott (aki még az elején egy labdát a saját sisakjára ütött rá, de szerencsére nem lett semmi baja) pont 50-en esett ki, Wade viszont 63-ig vitte. Egy kisebb megváltással ért föl a melbourne-iek számára, amikor a félidő felénél, 9.6-nál egy elég széles labdába Wade csak úgy tudott belepiszkálni, hogy kapuselkapás lett belőle. A 15. játszmában Dan Lawrence Wade-et is búcsúztatni tudta, majd a félidő végén egy elég jelentős összeomlást produkáltak a hobartiak: 21 dobásból 6 kaput vesztettek el, igaz, ezalatt 35 futást is begyűjtöttek. Viszont mindent összesítve 187-et tudtak szerezni, ami ezen a nagy méretű pályán nem számított rossz eredménynek. Érdekesség, hogy Caleb Jewell, aki jóval magasabb rendben szokott ütni, most csak heteddiként szerepelt, még Chris Jordan is megelőzte. Ennek az okát nem tudjuk.

A kergetésnek eléggé az elején (1.1) már láthattunk egy elejtett elkapást is: Nathan Ellis ügyetlenkedte el Thomas Rogers ellen. Ezért azonban nem kellett túl nagy árat fizetniük a liláknak, mert hamarosan pont az imént hibázó Ellis szétdobta Rogers kapuját. De eddigre már Lawrence is kiesett (akiről nem mondtuk eddig, pedig érdemes: az első félidőben még további 3 kaput is szerzett az említetten kívül, tehát összesen 4-et) – igaz, a csapat pontaránya nem volt annyira alacsony, hogy el kelljen kezdeniük rettegni. Ráadásul a következő három ütősük elég jól teljesített: Beau Webster 55-neskivel zárt, míg Glenn Maxwelltől egy rövid, de gyors hadjáratot láthattunk (18-ból 32), Marcus Stoinis pedig 32 dobásból szerzett 48 futást. Miután a csapat a 15. és 16. játszmára kikérte a választható erőfölényt, olyannyira fel tudták magukat tornászni, hogy a győzelmi esélyeket számoló algoritmusok már nagyjából 50–50 százalék esélyt adtak hamarosan mindkettejük számára. De a végén Jordan és Ellis ismét végigdobott egy-egy takarékos játszmát, ami szinte megpecsételte a hazaiak sorsát: az utolsó játszmára már úgy érkeztek meg, hogy 24 futás kellett volna a győzelemhez. Két hatos ugyan sikerült, de az nem volt elég.

A Hobart Hurricanes így aztán följött ugyanúgy 8 pontra, mint mai ellenfeleik, az NFA pedig az ő javukra döntött: a lilák lettek így az ötödikek a bajnokságban, míg a Melbourne Stars a hatodik helyen végzett. Egyik eredmény sem túl kiváló, de mindkettő jobb, mint amit tavaly elértek.


Alapból nem látható kép
×