Az utolsó dobásban biztosította a helyét a Sixers az első elődöntőben
2024. január 16. – Szerző: Krikettgalaxis
Izgalmas és látványos meccset vívott egymással a csoportkör utolsó előtti találkozóján a Perth Scorchers és a Sydney Sixers: egészen az utolsó labdáig nyitott volt a kérdés, hogy ki nyerheti meg. Ez végül a Sixers lett, ami jelentős előnybe hozta őket a döntőért vívott harcban.
Sydney-i látkép (illusztráció)A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható
Amolyan előrehozott végselejtezőnek is fel volt fogható ez a mai összecsapás: bár az már régen eldőlt, hogy mindketten továbbjutnak a rájátszásba, de az még nem, hogy ki lesz a második és ki a harmadik a tabellán. Márpedig ebben a rendszerben, ami sok ligában, többek között a BBL-ben is működik, ez nagyon nem mindegy: a másodiknak ugyanis két esélye lesz a döntőbe jutásra, amiből elég az egyiket megnyerniük, míg a harmadiknak pedig két meccs mindegyikét győztesen kell lehoznia, hogy ott lehessen a döntőben. Már csak ezek miatt is, na meg a két csapat eddigi kiváló formája miatt, az alapszakasz egyik legizgalmasabb összecsapásának ígérkezett a mai. És az is lett.
A perthiek ugyanabban az összeállításban léptek pályára, amelyikben legutóbb legyőzték a listavezető Brisbane-t, míg a vendég rózsaszíneknél Steven Smith és Steve O’Keefe helyett Daniel Hughes és Jackson Bird került be a csapatba. A mérkőzést Perthben játszották, ahol múltkor iszonyatos meleg volt: most azért enyhült a hőség egy kicsit (például mert ezt már este játszották), de azért még mindig nagyon magas volt a hőmérséklet, így több ivószünetet tartottak a szokásosnál.
A narancsok az ütést választották, már csak azért is, mert a talaj jónak tűnt, sok futást reméltek tőle. Ám az erőfölény csak szenvedést hozott nekik: alig született pár határ, ráadásul a 4. játszma elején egyik nyitó ütősüknek, Stephen Eskinazinak még a kezét is ápolni kellett – ő aztán néhány dobással később fájdalmai miatt vissza is vonult. És nem csak az erőfölény, de a félidő teljes első fele igen nehézkes haladást hozott a Scorchersnek, 10 játszma után csak 66/2 volt az állás. Viszont ekkor már a pályán volt Laurie Evans, aki idén már nem egyszer húzta ki a csávából a csapatát egy kis tűzijátékkal: ő a 11. játszmában már két négyessel is beköszönt, de utána kikérték a választható erőfölényt, és ez teljes fordulatot hozott a mérkőzésben. A két játszma alatt egyetlen nullás sem született, a másodikban pedig Evans négy négyest és két hatost mutatott be, így 22 dobásból meglett az 50-ese, a Perth pedig máris 117/2-n találta magát. A hátralevő időben pedig, hiába járt le a kis erőfölény, továbbra is gyors játékot láthattunk a hazaaktól: ebben pedig Evans mellett a hamarosan pályára lépő Cooper Connollynak volt még nagy szerepe, aki 18 dobásból hatot ütött határra, 37 futást begyűjtve. A félidő utolsó dobásából még Nick Hobson is beütött egy hatost, így a Perth egy korábban elképzelhetetlennek tűnő 197-es pontszámmal zárta a játékrészt.
De a Sixersen az első pillanattól fogva látszott, hogy nem adják fel. Daniel Hughes és James Vince párosa az erőfölény minden játszmájában szerzett legalább egy négyest (pontosabban: egy alkalommal csak egy ritkán látható 4-es rendes futást, nem négyes határt), de még utána is jött egy hatos, így 5 játszma elteltével már 57/0 volt az állás: ez már majdnem annyi, mint az első félidő felénél volt! Aaron Hardie azonban a 7. játszmában bekeményített, és nem csak Vince-t ejtette ki, hanem még négy nullás labdát is dobott, ezek után pedig a többi dobó is tovább lassította a vendégeket. Hughes aztán tovább menetelt, egészen 74 futásig, de talán még nála is nagyobb hőssé vált Moisés Henriques: nem csak azért, mert összességében 20 dobásból 47-ig jutott, hanem azért is, hogy milyen körülmények között. Az utolsó két játszma előtt 17 futás hiányzott a Sixers győzelméhez, és még csak 3 kapujuk veszett el: erre mondják, hogy gyerekjáték. Csakhogy ekkor megérkezett Jason Behrendorff, és a következő két dobásból kiejtette Jordan Silket és Jack Edwardst, utána pedig három dobásból csak két futást hagyott a próbálkozó Hayden Kerrnek. Annak a Kerrnek, aki pedig a játszma utolsó dobásából kifutás áldozatává vált, miután elindult egy harmadik futásért is, ami pedig egyértelműen nem fért bele. Az utolsó játszma előtt így 13 pont kellett a rózsaszíneknek: ez már azért nem annyira gyerekjáték. Főleg úgy nem, hogy mindjárt (egy széles extra után) még egy kifutás történt, majd egy szimpla, majd egy dupla: három dobásból kellett kilenc. És itt jött Henriques, aki ebben a feszült helyzetben is meg tudta tartani a lélekjelenlétét: egy hatossal folytatta, majd egy dupla után egy négyessel zárta le a mérkőzést, elnémítva a több tízezer szurkolót a lelátókon.
A Sixers lesz tehát a Heat ellenfele az első elődöntőben, ahonnan közvetlenül a döntőbe lehet jutni, de a vesztes újra próbálkozhat majd: ő a Scorchers és a Srtikers végselejtezőjének győztesével találkozik majd másodjára.
