Zimbabwe most már nyert egy mérkőzést, de csak egyet
2024. január 18. – Szerző: Krikettgalaxis
Az ENN után NH20-ban is háromszor találkozott egymással Srí Lanka és a vendég Zimbabwe. Ez a sorozat jobban sikerült az afrikaiaknak, mert itt már meg tudtak nyerni egy találkozót a háromból, de a harmadik, a sorozat végeredményét eldöntő alkalommal rendkívül nagy vereségbe futottak bele.
A Srí Lanka-i főváros, Kolamba látképe a Lótusz-toronnyal (illusztráció)A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható
Utoljára nagyjából 12 éve, 2012-ben csapott össze egymással ez a két válogatott: itt volt már az ideje egy újabb sorozatnak. Srí Lanka számára azért is fontos volt, mert közeledik a világbajnokság (júniusban lesz), ahova ők (Zimbabwével ellentétben) kijutottak, és most alkalmuk volt kipróbálni egy új kapitányt, méghozzá Vanindu Haszaranga személyében: ő eddig még soha semmilyen formátumban nem volt a válogatott kapitánya.
Az első meccsnek különösen a véghajrája volt izgalmas: Srí Lanka ugyanis az utolsó dobásból tudta megnyerni ezt a mérkőzést. Náluk két nagy visszatérő volt ezúttal a csapatban: Petum Nisszanka egy betegség miatt rövid kihagyást követően volt itt újra, míg a jó öreg Anydzseló Mattijúsz három év után játszott újra NH20-at. Zimbabwénél az ENN-sorozatban kétszer is kacsázó Tinashe Kamunhukamwe most újra bizalmat kapott, és valamennyire élt is vele, ugyanis a csapat 2. legjobb pontszerzője lett a 62-ig jutó kapitány, Sikandar Raza mögött. A hosszú sérülés után nemrég visszatért dobó, az új kapitány, Vanindu Haszaranga ismét kiválóan játszott: két kaput szerzett 4,75-ös gazdálkodás mellett. A kergetés során ismét Raza volt a legjobb zimbabwei ember: ő még Haszarangánál is több kaput dobott és még kisebb gazdálkodással. Többek között neki is köszönhetően az utolsó játszma előtt még 14 pont hiányzott a hazaiak győzelméhez: ennek az elérését azonban Mattijúsz az első két dobásból elért két négyesével szépen megalapozta. Igaz, ezek után egy nullásat hozott össze, utána meg kiesett, de Dusmanta Csamíra a maradék két dobásból teljesítette a szükséges hatot, így egyetlen megmaradó dobás nélkül bevitte csapatát a célba.
A második mérkőzés a feltámadásokról szólt. Egyrészt Zimbabwe feltámadásáról, hiszen ezt most végre megnyerték, másrészt Srí Lankáéról is, akik az első félidőben 27/4-ről tornászták fel magukat 160-ig a végére. Ebben nagyon nagy szerepe volt Mattijúsz és Csarit Aszalanka társulásának, akik ketten 118 futást hoztak össze (nagyjából fele-fele arányban járulva hozzá), amivel az ország történetének valaha volt legeredményesebb NH20-as 5. kapus párját alkották. De mivel a többiek mind 20, sőt, szinte mindenki 10 pont alatt maradt, így óriási célt nem sikerült felállítaniuk. Zimbabwe számára viszont eleinte ez sem tűnt könnyűnek: a legtöbb ütősüket ők is hamar elvesztették, csak az egyik nyitó, Craig Ervine maradt bent sokáig, aki végül 70-ig vitte. Három játszmával a vége előtt viszont még 42 futás hiányzott nekik: ebből azonban először 12-t, aztán 10-et lefaragtak, az utolsóban pedig sikerült az utolsó 20-at is összehozniuk: legnagyobb hősük ebben a játszmában Luke Jongwe volt, aki egymás után három határt ütött, ebből kettő hatos volt, ráadásul a dobó, Mattijúsz egyszer a vonalon is túllépett, így még a dobás is érvénytelen lett. Végül ez lett Zimbabwe történetének első NH20-as győzelme Srí Lanka ellen.
De amikor már Zimbabwe elkezdett reménykedni abban, hogy akár egy sorozatot is megnyerhet, a semleges szurkolók pedig abban, hogy lesz egy nagyon izgalmas sorozatdöntőnk, akkor jött a harmadik találkozó, ami viszont hihetetlenül egyoldalúra sikeredett. Zimbabwe kényszerült ütésre, és bár a fiatal és lelkes Brian Bennett az első két játszmában 6 db négyest is ütött, majd a harmadikban még egyet, nagyjából ez volt a csapat utolsó öröme. Még mindezek előtt Mattijúsz kiejtette Ervine-t, utána meg Bennettet is, és innentől kezdve összedőlt az egész zimbabwei csapat. Igaz, hogy nem volt könnyű a talaj, de azért azt, hogy 14.1 alatt, 82 ponttal elfogyjon a csapat, főleg ilyen kezdés után, azt nem sokan várták. Néhány ütősük még átlépte a 10 futást, de ők sem sokkal, a többség viszont (heten) 0–5 ponttal végeztek, Haszaranga pedig 4 kapuval zárt. Ezek után a kergetés pont annyira sikerült simára a házigazdák számára, amennyire azt sejteni lehetett, még úgy is, hogy a múltkor annyira villogó Aszalanka ezúttal betegség miatt hiányzott: Petum Nisszanka vezényletével és Kuszal Mendisz hathatós közreműködésével alig több mint 10 játszma alatt megszerezték a győzelmet – nagyjából egy időben a zimbabwei női válogatott meccsével, ami hasonló eredménnyel, vagyis nagy afrikai vereséggel végződött (az éppenséggel Írország ellen).
Srí Lanka és Zimbabwe örökmérlege férfi NH20-ban ez után a sorozat után úgy néz ki, hogy 6 találkozóból 5-öt nyertek az előbbiek és csak egyet az utóbbiak.
