Az Uttar Prades-iek nyerték az IPL-függetlenek csatáját

2024. március 1. – Szerző: Krikettgalaxis

A bajnokságot rosszul kezdő, de aztán feljavuló UP Warriorz és a szintén rosszul kezdő, de fel sem javuló Gujarat Giants csatája következett ma a WPL-ben: utóbbiak alacsony célját az UPW igen gyorsan lekergette, így csatlakozott a 4-pontos csapatok sokaságához.

A Bará Imambárá vallási komplexum Lakhnauban (illusztráció)A Bará Imambárá vallási komplexum Lakhnauban (illusztráció)

A kép szerzője: Mohitextreme (Wiki Commons), licenc: CC BY-SA 4.0

Ha megfigyeljük, láthatjuk, hogy a WPL jelenlegi 5 csapata között 3 olyan van, amelyiknek férfi párja IPL-klub is, és kettő friss: az UP Warriorz és a Gujarat Giants. Ma ez a két utóbbi találkozott egymással: előbbiek remélve, hogy feljöhetnek akár egy elődöntőt érő helyre is – utóbbiak meg abban bízva, hogy megszerzik első pontjaikat, ugyanis nekik eddig még egy sincs.

Bár az UPW múltkor éppen a bajnoki címvédő Mumbait győzte le, mégis változtatott az akkori, sikeres összeállításán, és mindjárt kettőt is: kihagyták Tahlia McGratht és a súlyosabb vállsérülést szenvedett Vrindá Dinest, viszont helyet biztosítottak (ismét) Száimá Thákornak és (először) Csamari Atapattunak, aki csak utólag, pótjátékosként került a csapathoz. Az óriások ugyancsak kettőt cseréltek: náluk Vedá Krisnamúrti és Lea Tahuhu helyett Laura Wolvaardt és Mannat Kasjap játszott – utóbbi, egy 20-éves dobó mindenes, most mutatkozott be először a WPL-ben. A meccs azért is érdekes volt, mert a két kapitány, Alyssa Healy és Beth Mooney az ausztrál válogatott régi alapemberei, és igen jól ismerik egymást...

Az Uttar Prades-iek a dobást választották, így hamar láthattuk, hogy Wolvaardt beállításával a Giants már a harmadik nyitókombinációval próbálkozik a harmadik meccsén: ezúttal ő és Mooney jöttek be középre. Atapattu pedig rögtön dobásban mutatkozott be, és nem is rosszul – bár 4 tém-mel nyitott, végül csak két további futást ütöttek ellene az első játszmában. A következőben aztán Wolvaardt három egymás utáni négyessel hálálta meg a bizalmat – viszont egyrészt továbbra is sok volt a nullás labda, másrészt meg Sophie Ecclestone még az erőfölény vége előtt ki tudta ejteni Mooney-t, így az állás 6 játszma után 41/1 volt: nem túl szép az ütő csapatnak. Sőt, mivel a félidő feléig ezek után csak egyetlen határ született (és az is csak négyes volt), Ecclestone pedig Wolvaardttal is végzett, 10 játszma után csak 62/2-re álltak, ami még rosszabbnak tűnt. Főként a 3. rendű Harlín Deol volt igazán lassú, az utána következő kétfős ausztrál különítmény, Phoebe Litchfield és Ashleigh Gardner már nagyobb aránnyal ütött, és mindketten a 30-at is elérték: így a 18. játszma végére egy már elfogadhatóbb 135/3-ra hozták fel a Giantst. Az utolsó két játszma aztán megint az UPW kedve szerint alakult: Ecclestone újabb kaput szerzett, Thákor egy mezőnybeli közvetlen rádobással kifutott egy ütőst, az eddig is jól gazdálkodó Atapattu pedig még egy igen takarékos játszmát dobott: a GG így mindössze 142 futással zárt. Érdekesség, hogy az egész félidő során csak egy játszma állt sebes dobásokból, az összes többi 19 mind pörgetés volt.

A kergetés Healy és Kiran Navgíre nyitásával kezdődött, valamint azzal, hogy Harlín Deol a bal térdének sérülése miatt elhagyta a mezőnyt. Egy-két négyes volt már a legelején is, de a 3. játszmában Healy kapitány újabb 4-et mutatott be belőlük, majd miután Navgíre 12 ponttal búcsúzott, Atapattu is egy pöttyös labda után egy négyessel tette le a névjegyét a WPL-ben. Kathryn Bryce ugyan hamarosan kidobta Healyt, de a bejövő Grace Harris jóvoltából tovább záporoztak a négyesek: mire a 7. játszmában az első 6-os megszületett, már 14 négyesen túl volt a csapat. Ezt a 14-et Atapattu aztán még hárommal szaporította, ám ekkor egy fejszés söprése pontosan a mélységi keresztlábat találta meg, aki nem hibázott az elkapásban. A félidő felére így is 90/3 volt az állás, ami alapján nehéz lett volna azt mondani, hogy ma várható a Giants első pontjainak megszületése... A többi ütős már nem sokat hozott ma a konyhára, viszont ott volt még Harris, aki még nem esett ki: ő pedig egy 50-esig is eljutott, majd még ki tudja, meddig ment volna tovább, de a cél olyan alacsony volt, hogy a félidő befejeződött 15.4 játszma után, Harris 60-neskijénél... Ezzel a teljesítményével egyébként ideiglenesen (vagy nem ideiglenesen?) hozzá került a narancs sapka, amit a torna legtöbb futást szerző ütőse viselhet.

A gudzsarátiak természetesen maradtak a tabella utolsó helyén, viszont az UP eggyel feljebb mozdult: kiszorították a harmadik helyről az MI-t. Most viszont négy csapatnak van négy pontja, csak az NFA rangsorol köztük.


Alapból nem látható kép
×