Bisan Bedí – बिशन बेदी, ਬਿਸ਼ਨ ਬੇਦੀ
Krikettgalaxis-azonosító: j1187
Ország: 
India
Születés: 1946. szeptember 25.
Születési hely: Amritszar (Brit India)
Halál: 2023. október 23. (77 évesen)
Halál helye: Újdelhi (Delhi szövetségi terület, India)
Nem: férfi
Szerepkör: dobó
Ütés: jobbkezes
Dobóstílus: lassú balkezes ortodox
Egyéb tevékenység: edző
- Teszt: 8. legtöbb kapu India színeiben (266), időszak: 1966–1979
- Teszt: 24. legtöbb mérkőzés India színeiben (67), időszak: 1966–1979
- Teszt: 46. legtöbb kapu összesen (266), időszak: 1966–1979
- Teszt: 90. legtöbb futás India színeiben (656), időszak: 1966–1979
- ENN: 97. legtöbb kapu India színeiben (7), időszak: 1974–1978
Díjak, elismerések:
Ütési és mezőnyjáték-statisztika:
| Formátum | Mérk. | Jr. | NEK | Futás | MaxFut | ÜÁ | DVSZ | ÜA | 100 | 50 | 4 | 6 | Elk. | Lev. |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Teszt | 67 | 101 | 28 | 656 | 50* | 8,98 | - | - | 0 | 1 | - | 3 | 26 | 0 |
| ENN | 10 | 7 | 2 | 31 | 13 | 6,20 | 70 | 44,28 | 0 | 0 | - | 0 | 4 | 0 |
| 1. osztály | 370 | 426 | 111 | 3584 | 61 | 11,37 | - | - | 0 | 7 | - | - | 172 | 0 |
| A-listás | 72 | 45 | 13 | 218 | 24* | 6,81 | - | - | 0 | 0 | - | - | 21 | 0 |
Dobóstatisztika:
| Formátum | Mérk. | Jr. | Dobás | FE | Kapu | LDT (jr) | LDT (m) | DÁ | Gazd. | DTA | 4 k/jr | 5 k/jr | 10 k/m |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Teszt | 67 | 118 | 21364 | 7637 | 266 | 7/98 | 10/194 | 28,71 | 2,14 | 80,3 | 13 | 14 | 1 |
| ENN | 10 | 10 | 590 | 340 | 7 | 2/44 | 2/44 | 48,57 | 3,45 | 84,2 | 0 | 0 | 0 |
| 1. osztály | 370 | - | 90354 | 33843 | 1560 | 7/5 | - | 21,69 | 2,24 | 57,9 | - | 106 | 20 |
| A-listás | 72 | - | 3686 | 2087 | 71 | 5/30 | 5/30 | 29,39 | 3,39 | 51,9 | 1 | 1 | 0 |
Bisan Szinh Bedí nem csak az 1970-es évek egyik meghatározó indiai pörgető dobója volt, hanem egy világszerte kedvelt és tisztelt, igen színes és érdekes személyiség – bár szókimondó stílusa miatt több konfliktusa is akadt.
Valószínűleg nem rendelkezett krikettező családi háttérrel, mert úgy tudjuk, a játékot csak az iskolában kezdte el. De korán kiderült róla, hogy nagy tehetség: már nagyjából 15 éves korában első osztályú krikettet játszott, 20 évesen pedig már a tesztválogatottban is bemutatkozott! Később a csapat egyik alapembere lett: egyike volt India híres négyfős pörgetőkülönítményének. Amikor visszavonult, 266 tesztkapuval rendelkezett, ami akkoriban indiai rekordot jelentett. De még 2023-as halálakor is csak 7 olyan indiai játékos létezett, aki átlépte ezt a számot, és az is érdekes statisztika, hogy a világ 82 olyan dobója közül, akik legalább 200 kaput dobtak a tesztben, mindössze háromnak volt jobb a gazdálkodása, mint Bedínek.
22 alkalommal a tesztválogatott kapitánya is volt, igaz, ebből csak 6-ot tudtak megnyerni. De ezek között a győzelmek között olyan híres is volt, mint például az az 1976-os mérkőzés a Karib-térség ellen, amikor Indiának egy 403-as célt sikerült lekergetnie: ez több évtizeden keresztül fennálló rekordot jelentett.
Ami az első osztályú pályafutását illeti: ez az 1961–1962-es szezontól az 1980–1981-esig tartott, ezalatt pedig 1560 (!) kaput gyűjtött be, ami még halálakor is a legtöbb volt, amit indiai játékos valaha elért. A Randzsí-trófeában négyszer játszott döntőt a Delhi csapatával, ebből az 1979-eset és az 1980-asat meg is nyerte. De nem csak Indiában, hanem Angliában is szerepelt, azon belül is a megyebajnokságban, a Northamptonshire-nél, ahol 20,89-es átlaggal 434 első osztályú kaput szerzett.
1978-ban (állítólag három alkalommal is) megkereste őt a híres-hírhedt Kerry Packer ügynöke, és jó ajánlatokat tett neki, hogy lépjen ki a hivatalos
krikett kereteiből, és játsszon a renegát
Világsorozatban, ám ő minden ilyen közeledést visszautasított.
Később edzőként is tevékenykedett, 1992–1993-ban a Pandzsábbal még a Randzsí-trófeát is elhódította. Edzette az indiai válogatottat is: ebből az időszakból egy 1990-es eset maradt emlékezetes, amikor egy Ausztrália elleni vereség után megfenyegette a játékosokat, hogy bedobja őket a tengerbe. Ez végül nem történt meg. Jobb eredményei voltak akkor, amikor egyénileg fejlesztett játékosokat. Mentora volt többek között olyan dobóknak is, mint például Mahindra Szinh, Muralí Kártik vagy éppen Szuníl Dzsosí. Rendíthetetlen, sokat követelő stílusa még a fiatal Virát Kohlít is megriasztotta egy kicsit, de a később világsztárrá vált játékos már úgy nyilatkozott: utólag megértette, hogy Bedínek volt igaza, és köszönetet is mondott az edzőnek.
Amikor Bedí még játszott, igen elegáns stílusban tette azt, sokan úgy tartják, az igazi krikettínyencek egyik kedvence volt. Mike Brearley egyszerűen a szép
szóval jellemezte Bedí dobójátékát, míg Szaijad Kirmání a sokféle variációját emelte ki: szerinte Bedí arra is képes volt, hogy akár egy játszmán belül akár 6 teljesen különböző típusú labdát megeresszen. Sokszor az utolsó pillanatban, ahhoz igazodva, hogy szerinte mire készült az ütős, tudott változtatni a csuklója vagy a karja állásán, így egymás után olyan dobásai is születhettek, amik az ütős számára elsőre egyformának tűntek, de végül mégis egész más eredményre vezettek: hosszban akár egy méter, szélességben akár 30 centi eltérést is okozhattak ahhoz képest, hogy mire számított az ütős. Általános jellemzője volt az is, hogy egy kicsit magasabbra ívelte fel a labdákat, mint a többi pörgető dobó.
Változatosan öltözködött, legalábbis ami a turbánjait és patkáit(?)A patká a szikhek jellegzetes fejfedője: leginkább egy fejre kötött kendőhöz, a fejre simuló sapkához hasonlít. Főként a fiatalok hordják önállóan is, míg az idősebbek a turbán alá veszik fel. Míg például alváshoz, úszáshoz és sportoláshoz a turbánt nem hagyják a fejükön, addig a patkát lehet, hogy igen. Színe bármilyen lehet, de legtöbbször fekete, piros vagy kék, anyaga legjobb, ha pamut. illette: ezek a szivárvány minden színében pompáztak (egyszerre persze csak egy színben) – és bizony személyisége is ugyanilyen színesnek volt mondható. Udvarias is volt, például gyakran megtapsolta az ellenfél ütőseit, amikor azok hatost ütöttek ellene, de igen szókimondó és vitára kész is.
Egy 1976-os teszten történt, hogy a Karib-térség gyors dobói folyamatosan sérülésveszélyes, megfélemlítő labdákat eresztettek el, ami miatt tiltakozva 97/5-ös állásnál lezárnak nyilvánította 3. játékrészt. Igaz, hivatalosan ez nem lezárásnak lett elkönyvelve, hanem úgy, hogy öt indiai játékos sérültet jelentett... 1977-ben egy alkalommal azt tette szóvá, hogy szerinte az angolok dobója, John Lever, aki vazelint kent a szemöldökére, hogy az izzadság ne folyjon bele a szemébe, szabálytalanul használja az anyagot: szerinte ezzel a labda állapotát változtatja meg. 1978-ban egy Pakisztán elleni ENN-en történt, hogy úgy észlelte: a bírók sorozatosan szabályosnak ítélik meg az ellenfél (szerinte) széles dobásait, ezért tiltakozásul lemondta a meccs folytatását, átadva ezzel a győzelmet Pakisztánnak.
De nem csak a játék alkalmával volt ilyen. Egyszer egy tévéadást is megzavart azzal, hogy engedély nélkül odament, és magasabb meccsdíjakat követelt a csapatának. Vallotta: Ha bűn kimondani, amit gondolunk, akkor sokszorosan bűnös vagyok.
De volt egy másik megingathatatlan hite is: eszerint egy ujjas pörgető egyszerűen nem dobhat szabályos, érvényes dúszrá típusú dobást – ő úgy gondolta, azt csak vetni lehet, azaz úgy végezni el, hogy dobás közben egyenesíti ki a játékos a könyökét, ami szabálytalan. Egy 2005-ös interjúban magát a világhírű Muttaijá Muralitarant is megvádolta azzal, hogy veti a labdát: Muralitarant egy gerelyhajítóhoz hasonlította. Bedí úgy vélte: a labdavetés nagyobb fenyegetés a krikettre nézve, mint a fogadási csalások és megvesztegetések.
A delhi Arun Dzsetlí stadionban egy lelátórészt is elneveztek Bedí tiszteletére, bár akkor a stadiont még nem így hívták. Amikor kiderült, hogy Dzsetlínek még egy szobrot is állítanának a stadionnál, Bedí felmérgesedett, hiszen úgy tartotta: a Dzsetlí által korábban vezetett delhi szövetség rosszul, korrupt módon kezelte a rájuk bízott pénzt. Emiatt 2020-ban írt a szövetségnek, és azt kérte: töröljék a tagságát és nevezzék át a róla elnevezett lelátót, mert ő ehhez nem adja a nevét.
Az IPL-ben rendezett játékosárveréseket is kritizálta, mert úgy érezte, ez olyasmi, mint amikor a lovakat adják-veszik.
Kedvelte a társaságot, otthona mindig tele volt ételekkel, (alkoholos) italokkal – és hangos nevetéssel. Szerette a kutyákat is: amikor Angliában járt, onnan is hozott haza a repülőn több példányt is.
A halála előtti nagyjából két évben már gyengélkedett, több műtéten is átesett. Utoljára 2023 őszén a térdét műtötték, de október 23-án elhunyt.
Kétszer házasodott: először egy Glenith Miles nevű nőt vett el, akivel egy fiuk (Gavászindra) és egy leányuk (Gilindra) született, második feleségétől, Andzsútól pedig szintén ugyanennyi és ugyanilyen nemű gyermeke: Nehá és Angad, egy filmszínész.
