KrikettgalaxisKrikettgalaxisKrikettgalaxis
Krikettgalaxis KRIKETTLEXIKON
Főoldal
Alapfogalmak
Játékosok
Pálya, stadion
Dobósáv, vonalak, téglány, védett terület
A játékvezetők és jelzéseik
Mérkőzés, turné, sorozat
Játékrész, továbbjátszás, lezártnak nyilvánítás
Játszma
Futás
Holt labda
Rossz dobás, széles dobás, szabadütés
Mellé, testet érintve mellé
Határ, határesemény
Büntetőpontok
Eredmény
Mezőnypozíciók
Erőfölény
Dobás
Ütés
Kiesés, apellálás, visszavonulás
Kiesési módok
Kidobás
Elkapás
Láb a kapu előtt (LKE)
Kifutás
Leverés
Sajátkapu-döntés
Labda kétszeri megütése
Mezőnyjáték akadályozása és kezezés
Időtúllépés
Eszközök és felszerelések
Labda
Ütő
Kapu, karók, pálcák
Védőfelszerelések
Háttérvászon
Szürcshenger
Statisztika, matematika, fizika
Dobási statisztikák
Ütési statisztikák
Egyéb egyéni statisztikák
Csapatokat rangsoroló mutatók
Duckworth-Lewis-eljárás

Dobási statisztikák

Szerzett kapuk

A dobójátékosok egyik legfontosabb mutatója, hogy pályafutásuk alatt az egyes játékformátumokban hány kaput szereztek, azaz hány ütőst ejtettek ki.

A 9+1 kiesési mód közül 5 van, amely esetén a dobó egyéni statisztikáihoz is hozzáadják a kaput: a kidobás, az elkapás, a leverés, a láb a kapu előtt (lke) és a sajátkapu-döntés. Nem írják viszont a dobó javára, ha az ütőjátékos kifutás, labda kétszeri megütése, mezőnyjáték akadályozása vagy időtúllépés miatt esik ki.

Nyilvánvaló, hogy akinek hosszabb a pályafutása, több mérkőzést játszik, az több kaput is szerez. Ezért ez a mutató nem csak a játékos ügyességét, tehetségét jelzi, hanem az is erősen benne van, hogy mennyit játszott.

Az esetlegesen holtversenyre végződő korlátozott játszmaszámú meccsek végén lejátszott szuperjátszmában szerzett kapuk nem számítanak bele a statisztikákba.

Csúcstartók:

FormátumCsúcstartó férfi játékosSzerzett kapukCsúcstartó női játékosSzerzett kapuk
TesztMuttaijá Muralitaran (Srí Lanka)800Mary Duggan (Anglia)77
ENNMuttaijá Muralitaran (Srí Lanka)534Dzshúlan Goszvámí (India)225
NH20Laszit Málinga (Srí Lanka)107Anisa Mohammed (Karib-térség)120

4-es, 5-ös és 10-es zsákmány

Egy játékrészben legfeljebb 10 ütőjátékost lehet kiejteni, és általában kb. 5-6 dobójátékos dob. Ez azt jelenti, hogy átlagosan 2-nél kevesebb kaput szerez egy dobó egy játékrészben. Emiatt nagy érdem, ha 4-et, 5-öt vagy még többet sikerül neki. A statisztikákba egyébként csak a 4-es és az 5-ös kerül bele, és ezeknek külön neve is van: 4-es zsákmány és 5-ös zsákmány. Ha valaki 5-ös zsákmányt szerez, akkor értelemszerűen 4-eset is, de a statisztikákban mégis csak az 5-öshöz írják hozzá, a 4-eshez ilyenkor már nem.

Az első osztályú krikettben (például a tesztben) legtöbbször addig megy a játék, amíg mind a 10 ütős ki nem esik, míg a korlátozott játszmaszámú mérkőzéseken ez ritkább. Ezért az előbbi esetben sűrűbben fordul elő az 5-ös zsákmány, utóbbi esetben ritkábban.

A 4 játékrészből álló mérkőzéseken (pl. teszt) előfordul akár az is, hogy valaki a két játékrészben összesen 10 kaput szerez: ezt 10-es zsákmánynak mondják, és nagyon nagy dicsőség, hiszen nagyjából olyan, mintha kétszer egymás után 5-ös zsákmányt szerezne valaki (igaz, összejöhet anélkül is, pl. 4+6 vagy 3+7 megoszlásban).

Olyan, hogy egyetlen játékrészben egy dobó 10 kaput szerezne, szinte elképzelhetetlen. Korlátozott játszmaszámú nemzetközi krikettben ilyenre még nem is volt példa soha, és tesztben is csak két embernek sikerült eddig: az angol Jim Lakernek 1956-ban és az indiai Anil Kumblének 1999-ben.

Az 5-ös zsákmány tréfás neve egyébként Michelle: hogy miért, arról itt lehet olvasni.

Csúcstartók:

FormátumCsúcstartó férfi játékos5-ös zsákmányCsúcstartó női játékos5-ös zsákmány
TesztMuttaijá Muralitaran (Srí Lanka)67Mary Duggan (Anglia)5
ENNVakár Júnisz (Pakisztán)13Anisa Mohammed (Karib-térség)6
NH20Imran Tahir (Dél-Afrika)2Anisa Mohammed (Karib-térség)3

FormátumCsúcstartó férfi játékos10-es zsákmányCsúcstartó női játékos10-es zsákmány
TesztMuttaijá Muralitaran (Srí Lanka)22Betty Wilson (Ausztrália)2

Gazdálkodási arány

A gazdálkodási arány képlete

A gazdálkodási arány azt mutatja meg, hogy a dobó mennyire jól gazdálkodik a dobásaival: vagyis játszmánként hány pontot szereznek ellene az ellenfelei. Ezt azt jelenti, hogy minél alacsonyabb a gazdálkodási arány, annál jobb a dobó.

Ha régebbi adatokból készítünk statisztikákat, olyan régiekből, amikor még nem feltétlenül 6 érvényes dobásból állt egy játszma, valójában akkor is 6-tal kell elosztani a végrehajtott dobások számát, amikor a gazdálkodást számítjuk, tehát ekkor nem szó szerint igaz, hogy a játszmánként ellene szerzett pontokat tekintjük.

A mellé és testet érintve mellé extrákat nem számoljuk bele a dobó ellen szerzett pontokba, de a rossz és széles dobásból származó extrákat igen.

A gazdálkodási arányt általában 2 tizedesjegyig adják meg, és mindig lefelé kerekítik (tehát pl. a 3,418-at 3,41-re). Amikor a gazdálkodási rekordokat nézzük, nem érdemes olyan játékosokat belevenni, akik még keveset játszottak, hiszen lehet, hogy életükben összesen egyetlen játszmát dobtak végig, és az mondjuk szűz volt, akkor a gazdálkodásuk 0, ami megdönthetetlen világcsúcs lenne. Ezért amikor a játékosok pályafutását hasonlítjuk össze, csak azokat vesszük bele a listába, akik formátumtól függően legalább 2000, 1000 vagy 500 érvényes dobást elvégeztek.

Olyan krikettformátumokban, amikor nincs korlátozva a játszmák száma egy játékrészben, a gazdálkodási arány kevésbé fontos mutatószám, hiszen ott eléggé mindegy, hogy milyen gyorsan szerzik az ellenfelek a pontokat, az a lényeg, hogy mennyit szereznek. Korlátozott játszmaszám (A-listás és Húsz20-as krikett) esetén viszont sokat mond a dobóról a gazdálkodási arány. Egyébként minél kisebb a formátum játszmaszáma, annál sürgetőbb a pontszerzés az ütősöknek, annál többet kockáztatnak a magasabb pontszámú ütésekért, emiatt a dobók gazdálkodása általában annál rosszabb szokott lenni (igaz, cserébe a dobási találati arányuk jobb lesz - lásd később).

Amikor egy dobó gazdálkodási aránya magas, vagyis rossz, akkor azt szoktuk mondani, hogy ez a dobó pazarló. Az alacsony (jó) gazdálkodású dobókat takarékosnak nevezzük.

Csúcstartók:

FormátumBekerülés feltételeCsúcstartó férfi játékosGazdálkodási arányCsúcstartó női játékosGazdálkodási arány
TesztLegalább 2000 dobásWilliam Attewell (Anglia)1,31Lyn Larsen (Ausztrália)1,37
ENNLegalább 1000 dobásJoel Garner (Karib-térség)3,09Sue Brown (Új-Zéland)1,81
NH20Legalább 500 dobásDaniel Vettori (Új-Zéland)5,70Sornnarin Tippoch* (Thaiföld)3,71

Dobási találati arány (DTA)

A dobási találati arány képlete

A dobási találati arány mutatja meg, hogy milyen sűrűn ejt ki egy-egy ütőst az ellenfél csapatából a dobó, azaz átlagosan hány dobás kell neki egy kapu megszerzéséhez. Értelemszerűen minél alacsonyabb ez a szám, annál ügyesebb a dobó.

Ha korlátozva van a játékrészben a játszmák száma, akkor az ütősök nagyobb kockázatot vállalnak a pontszerzésért, így nagyobb eséllyel esnek ki. Ezért minél rövidebbre van szabva egy mérkőzés, a dobók annál rosszabbul tudnak gazdálkodni, viszont a DTA-juk annál jobb lehet.

A dobási találati arányt általában 1 tizedesjegyig adják meg, és mindig lefelé kerekítik (tehát pl. az 50,27-et 50,2-re).

Nincs értelme DTA szerint rangsorolni azokat a játékosokat, akik nagyon keveset dobtak: lehet például, hogy valaki egész életében egy dobást hajtott végre, és abból kaput is szerzett: ilyenkor a DTA-ja 1,00, ami megdönthetetlen világrekord lenne. Ezért formátumtól függően csak azokat vesszük bele a rangsorokba, akik pályafutásuk során legalább 2000, 1000 vagy 500 dobást végrehajtottak már.

Csúcstartók:

FormátumBekerülés feltételeCsúcstartó férfi játékosDTACsúcstartó női játékosDTA
TesztLegalább 2000 dobásGeorge Lohmann (Anglia)34,1Betty Wilson (Ausztrália)42,4
ENNLegalább 1000 dobásLungi Ngidi (Dél-Afrika)23,2Sune Luus (Dél-Afrika)26,6
NH20Legalább 500 dobásRásid Hán (Afganisztán)12,3Leigh Kasperek (Új-Zéland)13,3

Dobási átlag

A dobási átlag képlete

A dobási átlag azt jelzi, hogy átlagosan hány pontot szereznek ellene az ütősök, mire egyet kiejt közülük. Értelemszerűen minél alacsonyabb ez az átlag, a dobó annál jobb játékosnak számít.

Ez a mutató nem független a korábbiakban bemutatott gazdálkodási aránytól és DTA-tól, ugyanis:

A dobási mutatók közötti összefüggés képlete

Tehát:

A dobási mutatók közötti összefüggés egyszerűsített képlete

Jegyezzük meg, hogy régi adatok esetén, amikor nem 6 dobásból állt egy játszma, akkor is 6-tal számolunk ezekben a képletekben.

Ahogy alacsonyabbra korlátozódik a játszmák száma, a gazdálkodás általában úgy nő, de a DTA úgy csökken, így szorzatuk, ami a dobási átlaggal arányos, sokkal kiegyensúlyozottabb mutató a különböző játékformátumok között.

Ha egy játékos keveset dobott, kevés kaput szerzett, akkor akár szélsőségesen alacsony vagy magas értékeket is felvehet ez a szám. Ezért amikor dobási átlag alapján rangsoroljuk a dobók pályafutását, csak azokat vesszük bele a rangsorba, akik formátumtól függően legalább 2000, 1000 vagy 500 dobást elvégeztek életükben.

Csúcstartók:

FormátumBekerülés feltételeCsúcstartó férfi játékosDobási átlagCsúcstartó női játékosDobási átlag
TesztLegalább 2000 dobásGeorge Lohmann (Anglia)10,75Betty Wilson (Ausztrália)11,80
ENNLegalább 1000 dobásRásid Hán (Afganisztán)18,54Gill Smith (Anglia)12,53
NH20Legalább 500 dobásRásid Hán (Afganisztán)12,62Nattaya Boochatham* (Thaiföld)9,42

Legjobb dobóteljesítmény (LDT)

Míg ahhoz, hogy a korábban leírt mutatói jók legyenek egy játékosnak, ahhoz egész pályafutása során jól kell teljesítenie, de a legjobb dobóteljesítmény nem ilyen: ez ugyanis azt mutatja, hogy egyetlen mérkőzésen vagy egyetlen játékrészen belül mi volt a legjobb eredmény, amit az illető elért.

Két számból áll, amelyet / jellel választunk el egymástól: az első az adott mérkőzés vagy játékrész során szerzett kapuk száma, a második az ellene szerzett pontok összege. Rangsoroláskor elsődlegesen az első szám szerint rendezünk csökkenő, másodlagosan a második szám szerint növekvő sorrendbe.

Ha a mérkőzés korlátozott játszmaszámú, akkor csak egy olyan játékrész van, amikor egy adott játékos dobhat, így ilyenkor nincs értelme külön mérkőzés- és játékrész-szintű LDT-ről beszélni, viszont az első osztályú krikettben, így például a tesztben, már van.

Az elméleti legjobb LDT természetesen 10/0 lenne egy játékrészben és 20/0 egy mérkőzésen, de ebben biztosak lehetünk, hogy még pár évszázadig senki sem fog így teljesíteni. Ha mégis, akkor valami nagy bundázás lehet a háttérben, és gyanítható, hogy nem fogják elismerni hivatalosan az eredményt.

Csúcstartók:

FormátumCsúcstartó férfi játékosLDT egy játékrészbenCsúcstartó női játékosLDT egy játékrészben
TesztJim Laker (Anglia)10/53Nítú Dévid (India)8/53
ENNCsaminda Vász (Srí Lanka)8/19Szádzsida Sáh (Pakisztán)7/4
NH20Dípak Csáhar (India)6/7Anydzsalí Csand (Nepál)6/0

FormátumCsúcstartó férfi játékosLDT egy mérkőzésenCsúcstartó női játékosLDT egy mérkőzésen
TesztJim Laker (Anglia)19/90Sájzá Hán (Pakisztán)13/226


Ez a Krikettgalaxis – a legnagyobb magyar krikettoldal. Alapítva: 2019. május 18.

Az oldalon található összes szöveget az oldal szerkesztői írták, az összes színes ábrát ők készítették, nem másolták egyiket sem sehonnan.

Hasznos linkek:

Magyar Krikettszövetség

ESPN Cricinfo, a világ legnagyobb krikettoldala (egyelőre magyarul sajnos nem érhető el)

Üzenet a Krikettgalaxis főszerkesztőjének