Krikettgalaxis
Krikettgalaxis
Krikettgalaxis



Dobási statisztikák

Szerzett kapuk

A dobójátékosok egyik legfontosabb mutatója, hogy pályafutásuk alatt az egyes játékformátumokban hány kaput szereztek, azaz hány ütőst ejtettek ki.

A 9+1 kiesési mód közül 5 van, amely esetén a dobó egyéni statisztikáihoz is hozzáadják a kaput: a kidobás, az elkapás, a leverés, a láb a kapu előtt (lke) és a sajátkapu-döntés. Nem írják viszont a dobó javára, ha az ütőjátékos kifutás, labda kétszeri megütése, mezőnyjáték akadályozása vagy időtúllépés miatt esik ki.

Nyilvánvaló, hogy akinek hosszabb a pályafutása, több mérkőzést játszik, az több kaput is szerez. Ezért ez a mutató nem csak a játékos ügyességét, tehetségét jelzi, hanem az is erősen benne van, hogy mennyit játszott.

Az esetlegesen holtversenyre végződő korlátozott játszmaszámú meccsek végén lejátszott szuperjátszmában szerzett kapuk nem számítanak bele a statisztikákba.

Csúcstartók:

FormátumCsúcstartó férfi játékosSzerzett kapukCsúcstartó női játékosSzerzett kapuk
TesztMuttaijá Muralitaran (Srí Lanka)800Mary Duggan (Anglia)77
ENNMuttaijá Muralitaran (Srí Lanka)534Dzshúlan Goszvámí (India)233
NH20Laszit Málinga (Srí Lanka)107Anisa Mohammed (Karib-térség)120

4-es, 5-ös és 10-es zsákmány

Egy játékrészben legfeljebb 10 ütőjátékost lehet kiejteni, és általában kb. 5-6 dobójátékos dob. Ez azt jelenti, hogy átlagosan 2-nél kevesebb kaput szerez egy dobó egy játékrészben. Emiatt nagy érdem, ha 4-et, 5-öt vagy még többet sikerül neki. A statisztikákba egyébként csak a 4-es és az 5-ös kerül bele, és ezeknek külön neve is van: 4-es zsákmány és 5-ös zsákmány. Ha valaki 5-ös zsákmányt szerez, akkor értelemszerűen 4-eset is, de a statisztikákban mégis csak az 5-öshöz írják hozzá, a 4-eshez ilyenkor már nem.

Az első osztályú krikettben (például a tesztben) legtöbbször addig megy a játék, amíg mind a 10 ütős ki nem esik, míg a korlátozott játszmaszámú mérkőzéseken ez ritkább. Ezért az előbbi esetben sűrűbben fordul elő az 5-ös zsákmány, utóbbi esetben ritkábban.

A 4 játékrészből álló mérkőzéseken (pl. teszt) előfordul akár az is, hogy valaki a két játékrészben összesen 10 kaput szerez: ezt 10-es zsákmánynak mondják, és nagyon nagy dicsőség, hiszen nagyjából olyan, mintha kétszer egymás után 5-ös zsákmányt szerezne valaki (igaz, összejöhet anélkül is, pl. 4+6 vagy 3+7 megoszlásban).

Olyan, hogy egyetlen játékrészben egy dobó 10 kaput szerezne, szinte elképzelhetetlen. Korlátozott játszmaszámú nemzetközi krikettben ilyenre még nem is volt példa soha, és tesztben is csak két embernek sikerült eddig: az angol Jim Lakernek 1956-ban és az indiai Anil Kumblének 1999-ben.

Az 5-ös zsákmány tréfás neve egyébként Michelle: hogy miért, arról itt lehet olvasni.

Csúcstartók:

FormátumCsúcstartó férfi játékos5-ös zsákmányCsúcstartó női játékos5-ös zsákmány
TesztMuttaijá Muralitaran (Srí Lanka)67Subhángí Kulkarní (India)5
ENNVakár Júnisz (Pakisztán)13Anisa Mohammed (Karib-térség)6
NH20Ashton Agar (Ausztrália)2Anisa Mohammed (Karib-térség)3

FormátumCsúcstartó férfi játékos10-es zsákmányCsúcstartó női játékos10-es zsákmány
TesztMuttaijá Muralitaran (Srí Lanka)22Betty Wilson (Ausztrália)2

Gazdálkodási arány

A gazdálkodási arány képlete

A gazdálkodási arány azt mutatja meg, hogy a dobó mennyire jól gazdálkodik a dobásaival: vagyis játszmánként hány pontot szereznek ellene az ellenfelei. Ezt azt jelenti, hogy minél alacsonyabb a gazdálkodási arány, annál jobb a dobó.

Ha régebbi adatokból készítünk statisztikákat, olyan régiekből, amikor még nem feltétlenül 6 érvényes dobásból állt egy játszma, valójában akkor is 6-tal kell elosztani a végrehajtott dobások számát, amikor a gazdálkodást számítjuk, tehát ekkor nem szó szerint igaz, hogy a játszmánként ellene szerzett pontokat tekintjük.

A mellé és testet érintve mellé extrákat nem számoljuk bele a dobó ellen szerzett pontokba, de a rossz és széles dobásból származó extrákat igen.

A gazdálkodási arányt általában 2 tizedesjegyig adják meg, és mindig lefelé kerekítik (tehát pl. a 3,418-at 3,41-re). Amikor a gazdálkodási rekordokat nézzük, nem érdemes olyan játékosokat belevenni, akik még keveset játszottak, hiszen lehet, hogy életükben összesen egyetlen játszmát dobtak végig, és az mondjuk szűz volt, akkor a gazdálkodásuk 0, ami megdönthetetlen világcsúcs lenne. Ezért amikor a játékosok pályafutását hasonlítjuk össze, csak azokat vesszük bele a listába, akik formátumtól függően legalább 2000, 1000 vagy 500 érvényes dobást elvégeztek.

Olyan krikettformátumokban, amikor nincs korlátozva a játszmák száma egy játékrészben, a gazdálkodási arány kevésbé fontos mutatószám, hiszen ott eléggé mindegy, hogy milyen gyorsan szerzik az ellenfelek a pontokat, az a lényeg, hogy mennyit szereznek. Korlátozott játszmaszám (A-listás és Húsz20-as krikett) esetén viszont sokat mond a dobóról a gazdálkodási arány. Egyébként minél kisebb a formátum játszmaszáma, annál sürgetőbb a pontszerzés az ütősöknek, annál többet kockáztatnak a magasabb pontszámú ütésekért, emiatt a dobók gazdálkodása általában annál rosszabb szokott lenni (igaz, cserébe a dobási találati arányuk jobb lesz - lásd később).

Amikor egy dobó gazdálkodási aránya magas, vagyis rossz, akkor azt szoktuk mondani, hogy ez a dobó pazarló. Az alacsony (jó) gazdálkodású dobókat takarékosnak nevezzük.

Csúcstartók:

FormátumBekerülés feltételeCsúcstartó férfi játékosGazdálkodási arányCsúcstartó női játékosGazdálkodási arány
TesztLegalább 2000 dobásWilliam Attewell (Anglia)1,31Lyn Larsen (Ausztrália)1,37
ENNLegalább 1000 dobásJoel Garner (Karib-térség)3,09Sue Brown (Új-Zéland)1,81
NH20Legalább 500 dobásDaniel Vettori (Új-Zéland)5,70Sornnarin Tippoch* (Thaiföld)3,71

Dobási találati arány (DTA)

A dobási találati arány képlete

A dobási találati arány mutatja meg, hogy milyen sűrűn ejt ki egy-egy ütőst az ellenfél csapatából a dobó, azaz átlagosan hány dobás kell neki egy kapu megszerzéséhez. Értelemszerűen minél alacsonyabb ez a szám, annál ügyesebb a dobó.

Ha korlátozva van a játékrészben a játszmák száma, akkor az ütősök nagyobb kockázatot vállalnak a pontszerzésért, így nagyobb eséllyel esnek ki. Ezért minél rövidebbre van szabva egy mérkőzés, a dobók annál rosszabbul tudnak gazdálkodni, viszont a DTA-juk annál jobb lehet.

A dobási találati arányt általában 1 tizedesjegyig adják meg, és mindig lefelé kerekítik (tehát pl. az 50,27-et 50,2-re).

Nincs értelme DTA szerint rangsorolni azokat a játékosokat, akik nagyon keveset dobtak: lehet például, hogy valaki egész életében egy dobást hajtott végre, és abból kaput is szerzett: ilyenkor a DTA-ja 1,00, ami megdönthetetlen világrekord lenne. Ezért formátumtól függően csak azokat vesszük bele a rangsorokba, akik pályafutásuk során legalább 2000, 1000 vagy 500 dobást végrehajtottak már.

Csúcstartók:

FormátumBekerülés feltételeCsúcstartó férfi játékosDTACsúcstartó női játékosDTA
TesztLegalább 2000 dobásGeorge Lohmann (Anglia)34,1Betty Wilson (Ausztrália)42,4
ENNLegalább 1000 dobásRyan Harris (Ausztrália)23,4Suné Luus (Dél-Afrika)26,8
NH20Legalább 500 dobásRásid Hán (Afganisztán)12,1Leigh Kasperek (Új-Zéland)13,5

Dobási átlag

A dobási átlag képlete

A dobási átlag azt jelzi, hogy átlagosan hány pontot szereznek ellene az ütősök, mire egyet kiejt közülük. Értelemszerűen minél alacsonyabb ez az átlag, a dobó annál jobb játékosnak számít.

Ez a mutató nem független a korábbiakban bemutatott gazdálkodási aránytól és DTA-tól, ugyanis:

A dobási mutatók közötti összefüggés képlete

Tehát:

A dobási mutatók közötti összefüggés egyszerűsített képlete

Jegyezzük meg, hogy régi adatok esetén, amikor nem 6 dobásból állt egy játszma, akkor is 6-tal számolunk ezekben a képletekben.

Ahogy alacsonyabbra korlátozódik a játszmák száma, a gazdálkodás általában úgy nő, de a DTA úgy csökken, így szorzatuk, ami a dobási átlaggal arányos, sokkal kiegyensúlyozottabb mutató a különböző játékformátumok között.

Ha egy játékos keveset dobott, kevés kaput szerzett, akkor akár szélsőségesen alacsony vagy magas értékeket is felvehet ez a szám. Ezért amikor dobási átlag alapján rangsoroljuk a dobók pályafutását, csak azokat vesszük bele a rangsorba, akik formátumtól függően legalább 2000, 1000 vagy 500 dobást elvégeztek életükben.

Csúcstartók:

FormátumBekerülés feltételeCsúcstartó férfi játékosDobási átlagCsúcstartó női játékosDobási átlag
TesztLegalább 2000 dobásGeorge Lohmann (Anglia)10,75Betty Wilson (Ausztrália)11,80
ENNLegalább 1000 dobásRásid Hán (Afganisztán)18,57Gill Smith (Anglia)12,53
NH20Legalább 500 dobásRásid Hán (Afganisztán)12,63Nattaya Boochatham* (Thaiföld)9,42

Legjobb dobóteljesítmény (LDT)

Míg ahhoz, hogy a korábban leírt mutatói jók legyenek egy játékosnak, ahhoz egész pályafutása során jól kell teljesítenie, de a legjobb dobóteljesítmény nem ilyen: ez ugyanis azt mutatja, hogy egyetlen mérkőzésen vagy egyetlen játékrészen belül mi volt a legjobb eredmény, amit az illető elért.

Két számból áll, amelyet / jellel választunk el egymástól: az első az adott mérkőzés vagy játékrész során szerzett kapuk száma, a második az ellene szerzett pontok összege. Rangsoroláskor elsődlegesen az első szám szerint rendezünk csökkenő, másodlagosan a második szám szerint növekvő sorrendbe.

Ha a mérkőzés korlátozott játszmaszámú, akkor csak egy olyan játékrész van, amikor egy adott játékos dobhat, így ilyenkor nincs értelme külön mérkőzés- és játékrész-szintű LDT-ről beszélni, viszont az első osztályú krikettben, így például a tesztben, már van.

Az elméleti legjobb LDT természetesen 10/0 lenne egy játékrészben és 20/0 egy mérkőzésen, de ebben biztosak lehetünk, hogy még pár évszázadig senki sem fog így teljesíteni. Ha mégis, akkor valami nagy bundázás lehet a háttérben, és gyanítható, hogy nem fogják elismerni hivatalosan az eredményt.

Csúcstartók:

FormátumCsúcstartó férfi játékosLDT egy játékrészbenCsúcstartó női játékosLDT egy játékrészben
TesztJim Laker (Anglia)10/53Nítú Dévid (India)8/53
ENNCsaminda Vász (Srí Lanka)8/19Szádzsida Sáh (Pakisztán)7/4
NH20Dípak Csáhar (India)6/7Anydzsalí Csand (Nepál)6/0

FormátumCsúcstartó férfi játékosLDT egy mérkőzésenCsúcstartó női játékosLDT egy mérkőzésen
TesztJim Laker (Anglia)19/90Sájzá Hán (Pakisztán)13/226