Büntetőpontok

Röviden

A krikettben kétféle büntetőpont létezik: a rossz és széles dobásokért adott 1-pontos büntetés és a súlyosabb szabálytalanságokért adott 5-pontos. Míg az első típus viszonylag gyakori, a második a profi krikettben nagyon ritkán fordul elő.

A büntetés mindig úgy történik, hogy a szabályszegést elkövető csapat ellenfele kapja meg a pontot/pontokat pluszban. Így akár az is előfordulhat, hogy a játék szokásos menetével ellentétben a dobócsapat kap pontot, ha az ütőcsapat követ el valami súlyosabb dolgot. Ilyen esetben a dobócsapat előző befejezett játékrészében elért pontszámát növelik meg 5-tel, vagy ha még nem fejezett be játékrészt, akkor a következőt 5-ről kezdi 0 helyett.

Ha úgy mondanánk, hogy büntetőpontot kap az ellenfél, az kicsit félreérhető lenne, mert úgy is lehetne érteni, hogy az ellenfelet büntetik ezzel (lásd: a jogosítványba adott büntetőpontok). Ezért inkább vagy azt mondjuk, hogy büntetésből az ellenfél pontot kap, vagy azt, hogy büntetőpontot írnak az ellenfél javára.

Ha már egy ütés során rendes pontszerzésből kialakul a mérkőzés végeredménye, de a labdamenetben olyan esemény történt, amiért büntetőpontokat kell adni, akkor azokat is meg kell adni, hiába nyert volna nélkülük is a csapat.

1-pontos büntetések

Mint a bevezetőben is szerepelt, 1-pontos büntetés rossz és széles dobásokért jár. Ezt akkor is meg kell adni, ha a dobásból az ütőjátékos esetleg kiesik. Ez a büntetőpont mindig a rendes módon (futás, határesemény) megszerzett pontokhoz adandó hozzá, és nem számít bele az ütőjátékos egyéni statisztikáiba. A dobó neve mellé azonban feljegyzik a széles és rossz dobásokat.

5-pontos büntetések

5-pontos büntetést nagyon sok különböző okból lehet adni, de ezek odafigyeléssel és ésszel játszva szinte mind elkerülhetők, hiszen legnagyobb részük szándékos szabálysértés.

Az 5-pontos büntetések nem csak az ellenfél pontszámát növelik, hanem súlyosabb következményeket is vonhatnak maguk után, miután befejeződött a mérkőzés, mivel a játékvezetőknek jelentést kell készíteniük az esetről, amelyet a csapat vezetőségének és a mérkőzésért felelős krikettkormányzati testületnek is elküldenek. Így szükség esetén utólag intézkedések léphetnek életbe a játékossal, esetleg a csapattal szemben, például eltiltást róhatnak ki rájuk.

Az 5-pontos büntetést a játékvezető úgy jelzi, hogy egyik kezét a másik vállára helyezi. Ha ezt csak úgy simán megteszi, akkor a dobócsapat javára írnak 5 pontot, de ha a kezével paskolja is a vállát, azt jelzi, hogy az ütősök kapnak 5 pontot.

Az alábbiakban felsoroljuk, milyen esetben adandó 5 büntetőpont:

1. Szándékos rövid futás: ha az ütőjátékosok legalább két futást akarnak teljesíteni, de az egyik futás végén visszaforduláskor valamelyikük szándékosan a vonal előtt fordul meg, hogy időt és távolságot nyerjen.

2. Ha egy mezőnyjátékos a játék kezdetekor nem lép pályára, vagy játék közben elhagyja a pályát (kivéve rövid időre, miközben feladatát próbálja teljesíteni), akkor kap bizonyos büntetőidőt, amelynek letelte előtt nem is térhet vissza a pályára. Ha mégis visszatér, mielőtt letelne a büntetőidő, és érintkezésbe kerül a labdával, akkor jön az 5 büntetőpont.

3. Ha a mérkőzés bármely napján, bármely időpontban (nyilván szünetben) valaki gyakorolni kezd a dobósávban vagy a játékvezető engedélye nélkül a téglány bármely más részén, akkor figyelmeztetést kap. Ha ugyanebből a csapatból megint elköveti valaki a szabálysértést, akkor büntetésből 5 pontot kap az ellenfél. Ugyanez igaz akkor is, ha mérkőzés közben a pálya egyéb részein egy másik labdával gyakorlást végez valaki, a dobósávval párhuzamos dobásokkal gyakorol, a gyakorlással húzza az időt vagy a gyakorlás közben illegálisan megbolygatja a labdát.

4. Egy mezőnyjátékos valamilyen külső eszközt alkalmaz a labda érintésére, vagy kezével kinyújtotta a ruháját és azzal kapta el a labdát, esetleg levette magáról valamelyik ruhadarabját vagy védőeszközét, és ezután ez érintkezésbe került a labdával.

5. Valaki nem használt védősisakot rakott le a pályára, és a játékban levő labda eltalálta azt. Ekkor az ütősök kapnak pluszpontot büntetésből.

6. Valaki a labda állapotát szabálytalanul megváltoztatja, például valamilyen külső anyagot ken rá vagy valamilyen tárggyal megkarcolja, dörzsöli. (Saját ruhával dörzsölni viszont szabad, és akár izzadságot (vagy régebben nyálat) rákenni is.)

7. Egy mezőnyjátékos szándékos kísérletet tesz az ütőjátékos megzavarására, miközben az a dobás fogadására készül vagy a dobást fogadja, vagy a dobás fogadása után a mezőnyjátékos bármelyik ütőjátékost akadályozza, zavarja vagy megtéveszti.

8. Ha egy mezőnyjátékos vagy egy ütőjátékos szándékosan húzza az időt, akkor a játékvezető figyelmeztetést ad neki. Ha ugyanebben a játékrészben ugyanez a csapat megint időhúzást követ el, akkor jár az 5 büntetőpont.

9. Ha egy mezőnyjátékos megmagyarázható ok nélkül belép a dobósávba, figyelmeztetést kap, és ha ugyanebben a játékrészben ugyanez a csapat megint ilyet tesz, 5 büntetőpontot írnak az ellenfél javára.

10. Ha a dobójátékos dobás után lendületből ráfut a védett területre, akkor figyelmeztetik, ennek megismétlődésekor megint figyelmeztetik, de ha már harmadszor fordul elő, akkor jön az 5 büntetőpont.

11. Ha az ütőjátékos indokolatlanul tartózkodik a dobósávban, vagy rendszeresen olyan helyen áll, hogy a dobás fogadásakor be kell lépnie a védett területre, figyelmeztetést kap, a második esetben pedig megadandó az 5 büntetőpont. Az ütőjátékos az őrállás segítése érdekében tehet jelöléseket a dobósáv talaján, de csak a védett területtől elegendően messze. Ha ezt a csapat kétszer megsérti egy játékrészen belül, ugyancsak 5 pontot kapnak a dobók.

12. Amikor a dobó elkezdi a nekifutást, onnantól kezdve a labda már nem tekinthető holtnak, vagyis játékban van. Viszont az ütőjátékosok ekkor még nem végezhetnek futásokat, amíg meg nem történt a dobás: ha mégis végeznek, azt futáslopásnak nevezik, és már az első alkalommal 5 büntetőpont a jutalma.

13. Bármilyen, konkrétan nem definiált sportszerűtlen cselekedet esetén a játékvezető figyelmeztetést ad, és ha megint elkövetik, 5 büntetőpontot is ad.

14. A nagyobb sportszerűtlenségek négy súlyossági csoportra vannak osztva: a legenyhébb az 1-es, a legsúlyosabb a 4-es. Ezekbe tartozik a játékvezetővel való veszekedéstől kezdve a testi sértésig minden. Ha bármelyiket elkövetik, akkor egyéb szankciók mellett figyelmeztetést is kapnak, és ha ezután ismét elkövetnek egyet (akár alacsonyabb súlyossági szintűt is), akkor még 5 büntetőpontot is jár. (Igaz, ez a büntetésnek csak a legkisebb része, hiszen eltiltások meg ilyenek is előfordulhatnak.)

Alapból nem látható kép
×