Az első osztályú krikett

Röviden

Az első osztályú krikett elnevezés kissé (nagyon) megtévesztő lehet: úgy hangzik, mintha ez a krikett magasabb szintű lenne a többinél. Ennek történelmi okai vannak, de ma már nem igaz, hogy az első osztályú krikett valamilyen különleges státuszban lenne mondjuk a Húsz20-hoz vagy az A-listás kriketthez képest.

Arról sincs szó, hogy lennének mondjuk első osztályú, másodosztályú meg hasonló bajnokságok, mint például a fociban. A krikettnek egész más a rendszere. Azokat a mérkőzéseket tekintik első osztályúnak, amelyek megfelelnek bizonyos kritériumoknak, szinttől, osztálytól függetlenül. Ezek a kritériumok a következők:

  • A mérkőzés legalább 3 napos hosszúságúra legyen tervezve.
  • A két csapatnak pontosan 11 játékosa legyen.
  • Mindkét csapatnak legalább két olyan játékrésze legyen, amikor üt (persze ha időközben nyernek egy játékrésszel és valahány futással, akkor nyilván nem).
  • A pálya, ahol játsszák, feleljen meg bizonyos előírásoknak (például természetes gyep borítsa a pályát).
  • A szabályok (esetleg apró eltérésekkel) feleljenek meg a krikett törvényeinek.
  • És a legérdekesebb kritérium: az adott ország krikettkormányzati testülete vagy a Nemzetközi Krikett-tanács ismerje el a mérkőzést első osztályúnak.

Ma általánosságban az mondható el, hogy a jelentős kriketthagyományokkal rendelkező országokban mind létezik első osztályú krikettbajnokság, de még egyszer kihangsúlyozzuk: ez nem úgy első osztály, mint más sportokban! Mellette futhat mondjuk Húsz20-as bajnokság is, és az is lehet ugyanolyan magas szintű.

Az első osztályú krikett fogalmát először a 19. század végén definiálták a Nagy-Britanniában játszott mérkőzésekre, majd 1947-ben az egész világra kiterjedő definíció is született. A krikett történetével és statisztikáival foglalkozó megszállottak között azonban máig nagy vitákat okoz, hogy a régi mérkőzések közül utólag melyeket nyilvánítsák első osztályúnak. Arról viszont megegyezés van, hogy a világ első első osztályú krikettmeccsének egy 1772-es összecsapást tekintenek, amikor is egy hampshire-i csapat legyőzött egy angol válogatotthoz hasonló együttest.

Statisztikailag a teszt krikett is első osztályúnak számít, de a köznyelvben ritkán mondják a tesztet első osztályúnak. De ha egy játékos pályára lép egy tesztmeccsen, akkor az ott elért eredményei beleszámolódnak az első osztályú eredményei közé.

Az első osztályú krikettben nappali mérkőzéseken piros, éjjel-nappali meccseken fuksziarózsaszín labdával játszanak, és mindkét csapat fehér mezben lép pályára.

Története

Az a kifejezés, hogy első osztályú krikett, már az 1800-as évek elején megjelent a Brit-szigeteken, de akkor még nem volt meghatározva, hogy ez pontosan mit is jelent, csak annyit lehetett kiérezni belőle, hogy ez valamiféle színvonalas mérkőzés: főként a nagyobb megyei klubok által játszott, illetve a nemzetközi összecsapásokat szokták ebbe a kategóriába sorolni. Előtte az ilyen meccsekre a nagy vagy jelentős szót használták.

A krikett azonban nem krikett statisztika nélkül. A 19. században egyre fontosabbá vált, hogy pontos kimutatások készüljenek a játék múltjáról és jelenéről, ezért valahogyan rögzíteni kellett, mi számít első osztályú krikettnek, sőt, azt is, hogy mi számított annak a már régen lejátszott meccsek közül! Többféle javaslat keringett, hogy mikortól számítsák hivatalosan az első osztályú krikett létezését: 1772-től, 1801-től, 1815-től vagy éppen 1864-től: a vita csak jóval később dőlt el, amikor a Krikettstatisztikusok és -történészek Egyesülete úgy határozott, hogy az 1772-es évet fogják a kezdeti évnek tekinteni.

1890-ben indult el Angliában és Velszben az azóta is nagy hírnévnek örvendő megyebajnokság. Az ebben résztvevő, az egyes megyéket képviselő klubok, valamint a nagy tekintélyű londoni Marylebone Cricket Club (MCC) képviselői 1894-ben összegyűltek, és megvitatták az első osztályú krikett definíciójának kérdését. Úgy döntöttek, 1895-től kezdve a Brit-szigeteken első osztályúnak azokat a mérkőzéseket fogják tekinteni, amelyeket ezek az érintett klubok, illetve még rajtuk kívül az Oxfordi Egyetem, a Cambridge-i Egyetem, valamint az ide utazó külföldi válogatottak (akkoriban ez csak Ausztráliát és Dél-Afrikát jelentette) játszanak egymással, és egybként pedig bármilyen más meccs is első osztályú lehet, amit az MCC annak nyilvánít.

Ez az imént említett határozat már előrelépésnek számít, de a definíció egyes esetekben továbbra is bizonytalan maradt, ráadásul csak a Brit-szigetekre vonatkozott, a világ többi részére nem. Végül 1947. május 19-én a Birodalmi Krikett-konferencia (a mai Nemzetközi Krikett-tanács jogelődje) világszintű rendelkezéseket hozott a témában: ekkor mondták ki a ma is érvényes szabályozás legnagyobb részét, például hogy legalább 3-naposnak kell lennie egy meccsnek és pontosan 11 játékos kell, hogy játsszon csapatonként. Azt is hozzátették azonban, hogy ez a szabály visszamenőleg nem érvényes: ha a múltban volt olyan mérkőzés, ami nem volt 3-napos vagy mondjuk 12-en játszottak egy csapatban, és ezt akkoriban első osztályúnak nyilvánították, akkor az már az is marad, nem fogják elvenni tőle a státuszt utólag.

A mai statisztikák szerint azt mondhatjuk, hogy Ausztráliában az első első osztályú meccset 1851-ben játszották, Új-Zélandon 1864-ben, a Karib-térségben (Barbadosban) 1865-ben, Dél-Afrikában 1889-ben (ez egyben teszt is volt), Indiában 1892-ben, Srí Lankában 1926-ban, Pakisztánban 1947-ben, Zimbabwében 1980-ban és Bangladesben 1998-ban.

Nevezetes első osztályú bajnokságok

Régen, amikor még nem voltak korlátozott játszmaszámú formátumok, az első osztályú bajnokságok számítottak a krikett csúcsának, a játékosok az ilyen bajnokságokban elért teljesítményük alapján kerülhettek be a válogatottakba is. Ma már megoszlik a figyelem, a többi formátum népszerűsége növekszik, az első osztályúé csökken, de azért még mindig fontosnak számítanak ezek a bajnokságok. Az alábbiakban felsoroljuk a világ legjelentősebb első osztályú bajnokságait:

  • Angol-velszi megyebajnokság: 1890 óta játsszák Anglia és Velsz történelmi megyéinek csapatai. Bár a közigazgatás azóta sokat változott, egyes megyéket például felosztottak, de a csapatok még mindig a régi hagyományok szerint léteznek.
  • Randzsí-trófea (India): az 1934–1935-ös szezon volt az első, azóta is létezik. Résztvevői szinte kivétel nélkül egy-egy indiai állam csapatai, de például külön klub képviseli az indiai fegyveres erőket is.
  • Sheffield Shield (Ausztrália): első mérkőzését 1892-ben játszották. Jelenleg (igen régóta) hat csapat verseng benne, mégpedig Ausztrália hat szövetségi államáé. Mivel az Északi Terület hivatalosan nem tagállam, nekik Sheffield-csapatuk sincs.
  • Kájd e-Ázam-trófea (Pakisztán): amint 1947-ben létrejött a független Pakisztán, máris elkezdtek egy első osztályú bajnokságot, aztán 1953-ban megjelent ez a bizonyos trófea. Az ország különböző tartományai és régiói versengnek benne (Pandzsábnak két csapata is van).
  • Karib-térségi sorozat: ennek ugyan még rendes neve sincs (különféle szponzorok nevét szokta felvenni időről időre változva), de azért ez is nagy hagyományokkal rendelkező, jelentős bajnokság. Először az 1965–1966-os szezonban rendezték meg, a mérkőzések négynaposak. Bizonyos szigetek és szigetcsoportok rendelkeznek benne csapatokkal, illetve Guyana, ami nem sziget.
  • Plunket Shield (Új-Zéland): már 1906-ban elkezdődött ezen a néven, de később megváltoztatták a nevét, és csak 2009 óta viseli ismét az eredetit. A különféle régiók és vidékek válogatottjai küzdenek ebben a bajnokságban.
  • Dél-afrikai sorozat: 1889-től száz éven át Currie-kupa néven zajlott, de akkor sajnos a pénz legyőzte a hagyományt, és megváltoztatták a nevét: azóta a szponzortól függően számos különböző neve volt már. Érdekessége, hogy 2021-től kezdve két divízióban játsszák: ez olyan, mint az első és másodosztály, de az osztály kifejezést itt nem használhatjuk, hiszen tudjuk, hogy a krikettben az mást jelent.

A fentieken kívül megemlítjük még röviden az indiai Dilíp-trófeát (ahol szintén országrészek csapatai küzdenek), az oxfordi és cambridge-i egyetem 1827 óta zajló összecsapását (ami azonban 2020-ban elvesztette első osztályú státuszát!) és például az Angliában rendezett Játékosok és Úriemberek, azaz a hivatásos és az amatőr krikettezők válogatottjának évenkénti küzdelmét, amely a 19. század elejétől 1962-ig zajlott.

Alapból nem látható kép
×