Krikettgalaxis
Krikettgalaxis
Krikettgalaxis

A háttérvászon

Háttérvászon a krikettben

Az ütőjátékosnak rendkívül fontos, hogy jól lássa a dobó mozdulatait, valamint a labdát először a dobó kezében, majd a levegőben. Ezért szoktak a dobójátékosok mögé, a pálya határán kívül úgynevezett háttérvásznakat elhelyezni.

A háttérvászon nem más, mint egy nagy, sík, egyszínű tábla, amely készülhet sokféle anyagból, nem feltétlenül vászonból (ahogy a mozivászon sem vászon manapság, de a neve megmaradt). Általában egy kerekekkel felszerelt, odébbgurítható állványon helyezkedik el, és valamilyen fából vagy fémből ácsolt vázra erősítik rá a fából vagy műanyagból készült léceket, de boríthatják textilanyaggal is.

Mivel a játszmákat felváltva dobják a pálya két vége irányába, ezért a dobósáv mindkét végéhez kell egy-egy háttérvásznat álltani a határon kívülre. (A szabályok kimondják, hogy a háttérvászonnak egyetlen része sem (tehát még a kereke sem) lóghat be a pálya határán belülre.)

Színe általában a labda színéhez igazodik: ha a labda fehér (például egynapos nemzetközi (ENN) és nemzetközi Húsz20-as (NH20) mérkőzéseken), akkor a háttérvászon fekete vagy sötét, ha a labda piros vagy rózsaszín (például a teszt krikettben), akkor a háttérvászon fehér szokott lenni. Vannak olyan háttérvásznak, amelyeknek az egyik fele fehér, a másik fekete, így mérkőzéstől függően csak a jó oldala felé kell fordítani, és nincs szükség arra, hogy kicseréljék az egészet. Sőt, a 20. század végén megjelentek azok a háttérvásznak is, amik hasonlítanak azokhoz a reklámtáblákhoz, amik sok kis függőleges, egymás mellett elhelyezett rúdból állnak, amelyek egyszerre el tudnak fordulni, és másik oldalukat mutatva egy másik képet rajzolnak ki: ezzel a módszerrel elérhető volt, hogy akár mérkőzés közben is változhasson, mi látszik a háttérvásznon: amikor a dobás a vászon irányából történt, akkor fehérre vagy feketére állították be, amikor a másik irányba dobtak, akkor meg akár reklámot is meg tudtak rajta jeleníteni. A 21. században pedig már valóságos elektronikus képernyők is lehetnek háttérvásznak, amin számítógéppel vezérlik a megjelenő képet.