Krikettpálya, krikettstadion

A krikettpálya

A krikettpálya egy érdekes dolog: szinte semmilyen szabály nem vonatkozik sem az alakjára, sem a méretére. Csupán megszokás, hogy általában valamilyen kerekded alakja van, de hogy pontosan milyen, az teljesen változó. Létezik olyan krikettpálya, ami szabályos kör alakú, de olyan is, ami majdnem téglalap, csak a sarkai kissé le vannak kerekítve. És persze van elliptikus és mindenféle szabálytalan alakú is. Még az sem fontos, hogy felülete vízszintes legyen: létezik olyan pálya is, amelyen több méter a szintkülönbség!

Ami a méretét illeti: átmérője (vagyis a szélének a két legtávolabbi pontja) általában 137 és 150 méter között változik, de természetesen vannak kisebbek és nagyobbak is. Bár a krikett általános törvénykönyve nem, de azért konkrét versenyek, rendezvények szabályzata persze tartalmaz kikötéseket a pálya méretére vonatkozóan. Egy biztos: a krikettpálya jóval nagyobb, mint egy focipálya.

A pályát fű borítja, közepén egy különleges kialakítású téglalap található, a téglány, abban pedig a dobósáv: ezekről ez a külön fejezet szól. Ugyancsak külön fejezet foglalkozik a pálya szélével, amit határnak neveznek.

A krikett bizonyos játékformátumaiban (amikor korlátozott a játszmák száma, például egynapos nemzetközi (ENN) krikett és Húsz20-as krikett) a nagy pálya területe két részre oszlik: a külső és a belső pályára. Ezeket egy olyan zárt görbe választja el egymástól, amelyet úgy kapnak, hogy a dobósáv két végén levő két kapu két középső karója köré egy-egy 27,4 méter sugarú félkört rajzolnak, majd a félkörök végeit a dobósáv hossztengelyével párhuzamosan összekötik. A külső és belső pálya megkülönböztetése azért fontos, mert ezekben a formátumokban vannak bizonyos megkötések arra vonatkozólag, hogy a játék bizonyos szakaszaiban hány mezőnyjátékos tartózkodhat a pálya egyes részein. Ugyancsak emiatt jelölik ki az úgynevezett közeli belső pályát is, méghozzá úgy, hogy a középső karók köré egy-egy 13,7 méter sugarú kört rajzolnak.

Krikettstadion

A komolyabb krikettpályák köré lelátókat is tesznek: máris kész a krikettstadion. A lelátón nem feltétlenül vannak székek: lehet, hogy csak egy üres (füves) lejtő van ott, és akkor oda szépen le lehet teríteni a pokrócokat, ki lehet rakni a napernyőket, és kényelmesen lehet nézni a meccset.

Magyarországon jelenleg nincs igazi krikettstadion, de azokban az országokban, ahol a krikett népszerű, nagyon nagy és modern létesítmények is vannak: a legnagyobb krikettstadion Indiában, Ahmadábádban található.

Jellemző, hogy a fontosabb stadionok bejáratainak és lelátóinak is neveket adnak, általában valamilyen helyi kötődésű híres krikettjátékos után. De ami ennél is fontosabb, az az úgynevezett végek elnevezése: a dobósáv két végének, vagy máshogy mondva: a stadion két felének, amerre a dobósáv két vége mutat, szintén adnak nevet! Ez többek között a közvetítések, beszámolók megfogalmazását is segíti, mert nem kell mondani, hogy most északnyugat felé dob a dobó, hanem lehet mondani a nevét, hogy melyik végről dob. Ezek a nevek ritkábban származnak híres játékosok nevéből, inkább arra szoktak utalni, hogy a stadion mellett abban az irányban milyen híres épület (pl. templom, vasútállomás) van, vagy milyen utca vagy milyen folyó húzódik, esetleg milyen városrész fekszik abban az irányban. Gyakori még a Pavilon vég elnevezés is: ez a stadionon belüli pavilonra utal.

Mi az a pavilon? Tulajdonképpen a stadion legfőbb (bár nem feltétlenül legnagyobb és leglátványosabb) épületét nevezik így, ahol a játékosok öltözői is vannak, és ahonnan a játékban nem levő csapattagok, valamint edzők és klubtagok nézik a mérkőzést. Vannak egészen kicsi pavilonok, de a nagyobb stadionokban nagyszabású építészeti alkotások is születtek már. Húsz20-as krikettben, amikor egy ütőjátékos kiesése után nem 3, csak másfél perc van arra, hogy bejöjjön a pályára az új ütőjátékos, a csapattagok nem feltétlenül a pavilonban szoktak elhelyezkedni, mert onnan több időbe telik, mire a pályára érnek, hanem az úgynevezett pályaszéli kispadon foglalnak helyet, ahonnan gyorsabban be lehet jönni.