Holt labda

Röviden

A krikettben nincs olyan folyamatos játék, mint sok másik labdás sportban. Egy-egy dobás után történik néhány esemény, majd a labdamenetnek vége szakad, és jön egy új dobás. Amikor a labdamenetnek vége, azt úgy mondják, a labda holttá válik. Ilyen állapotban nem szerezhető pont és nem ejthető ki ütőjátékos. Amint a következő dobásnál a dobójátékos elkezdi a nekifutást, vagy ha nincs nekifutás, akkor ha elkezdi a dobómozdulatot, a labda játékba jön, azaz megszűnik holtnak lenni.

A játékvezető úgy jelzi a holt labdát, hogy dereka alatt többször keresztbe rakja a csuklóit.

Részletes szabályok

A labda számos esetben válhat holttá, ezek közül az első négy a gyakori, a többi ritkább.

1. A labda a kapus vagy a dobójátékos kezébe jut, és mivel az ütősök (már) nem futnak, nincs értelme tovább folytatni a labdamenetet.

2. Valamelyik ütőjátékos kiesik. Ilyenkor a labda attól a pillanattól kezdve holt, amikor a kiesést okozó esemény történik.

3. A labda érinti a határt vagy túljut a határon, azaz határesemény történik.

4. A mérkőzés véget ér.

5. A labda megreked az ütőjátékos vagy egy játékvezető ruházatában, felszerelésében, vagy a krikettütő és a játékos egy testrésze vagy a ruházat valamelyik eleme között.

6. Nyilvánvalóvá válik a (dobójátékos végén álló) játékvezető számára, hogy a pályán levő játékosok nem tekintik játékban levőnek a labdát.

7. Bizonyos olyan sérelmek esetén, amikor büntetőpont jár: egy leküldött játékos engedély nélkül tér vissza és érintkezésbe kerül a labdával, a labda eltalál egy rossz helyre lerakott védősisakot vagy egy mezőnyjátékos szabályellenesen ér labdába.

8. Az eldobott labda anélkül, hogy az ütőjátékossal érintkezett volna, megáll, mielőtt elérné az aktív ütőjátékos kapuvonalát.

9. Az eldobott labda nem érintkezik az ütőjátékossal, de egy mezőnyjátékos, aki nem a kapus, elkapja azt vagy legalább érintkezésbe kerül vele.

10. Egy ütőjátékos tévedésből azt hiszi, hogy kiesett, és elindul lefelé a pályáról.

11. Esetlegesen súlyos sérülés történik a pályán.

12. Sportszerűtlen játék miatt játékvezetői beavatkozás szükséges.

13. Konzultáció szükséges a két játékvezető között.

14. Az aktív ütőjátékos kapujáról már azelőtt leesik egy pálca, hogy lehetősége lett volna a labdát megjátszani.

15. Az aktív ütőjátékos nem áll készen a dobás fogadására, az eldobott labdát nem kísérli meg megjátszani.

16. Az aktív ütőjátékost valamilyen zaj, mozgás vagy egyéb hatás zavarja (akár ellenfél általi szándékos zavarás, akár véletlen vagy külső hatás).

17. A dobójátékos véletlenül elejti a labdát vagy (akár szándékosan) nem dobja el (kivéve a mánkadolás esetét).

18. A játékvezető meggyőződik róla, hogy a labda nem szerezhető vissza (például egy sirály elkapja és elviszi :) ).

Ha a labda holttá vált, de nem kapuvesztés miatt, akkor az esetlegesen járó büntetőpontok megadandók, és általában jár a pont azokért a futásokért is, amelyeket a holttá válás előtt az ütőjátékosok teljesítettek, illetve ha már futás közben elhaladtak egymás mellett, akkor ezért a folyamatban levő futásért is. Ha a labda határesemény miatt válik holttá, akkor nem jár külön pont a teljesített futásokért.

Alapból nem látható kép
×