Krikettgalaxis
Krikettgalaxis
Krikettgalaxis

Rossz dobás, széles dobás, szabadütés

Röviden

Rossz és széles dobásnak azokat a dobásokat nevezzük, amelyeket a dobójátékos végez el a labda játékba jövetelekor, de nem szabályosak. Ennek sok oka lehet, például az, hogy a dobó belép a vonal elé, vagy mondjuk az, hogy a labda túl messze száll el az ütőjátékos mellett. A részletes szabályok a lentiekben olvashatók.

Bár a széles dobás hétköznapi értelemben rossz, hivatalosan mégis külön kategóriát képez, nem a rossz dobások egyik fajtája a széles. A ket kategóriát együtt úgy mondják: érvénytelen dobás. Az érvénytelen dobások nem számítanak bele az adott játszma 6 dobása közé, tehát ha egy dobó valamiért túl sok rosszat és/vagy széleset dobna, akkor a játszma nagyon elhúzódhatna. De a valóságban nem túl gyakoriak az érvénytelen dobások.

Rossz és széles dobás esetén a dobók büntetéseképpen az ütősök egy pluszpontot kapnak. Ez a pont az ütőjátékos egyéni statisztikáiba nem számít bele, de a dobójátékos neve mellé feljegyzik.

Szabadütés

A-listás és Húsz20-as krikettben van egy olyan kiegészítő szabály (tehát az első osztályú, és így a teszt krikettben nincs!), hogy minden rossz dobás utáni dobás esetén úgynevezett szabadütés történik. Ez is a dobók büntetésének számít, ugyanis ez is az ütősnek kedvez: az a lényege, hogy az ilyen dobásból az ütős csak kifutás, labda kétszeri megütése és mezőnyjáték akadályozása által eshet ki, de kidobás, elkapás, LKE, leverés és sajátkapu-döntés során nem.

Miért pont ezzel a 3-mal eshet ki, és azzal a 5-tel nem? És hogyan lehet ezt megjegyezni?

Egy bármilyen dobás esetén (tehát függetlenül a szabadütéstől) ez az a három kiesési mód, ami akkor is teljesülhet, ha a dobás rossz, és az az öt az (ez alapján könnyű megjegyezni), amikor az így szerzett kaput a dobójátékos egyéni statisztikáihoz is hozzáírják. Másképpen szólva: az első három az, ami kevésbé minősül a dobó érdemének, inkább az ütős hibájának, a másik öt pedig az, ami inkább a dobó érdeme, és kevésbé az ütős hibája. (Ez persze szubjektív, főleg a sajátkapu-döntést lehet úgy érezni, hogy nem jó helyre van besorolva, de akkor is ez a szabály.)

Egyébként a szabadütés 2007 óta létezik a nemzetközi krikettben, de eredetileg csak az olyan rossz dobásokért járt, amikor a dobó dobáskor túllépett az ütővonalon. 2015 óta már minden rossz dobásért jár szabadütés.

Rossz dobás

Rossz dobás sokféleképpen történhet:

1. A dobónak előzetesen tájékoztatnia kell a játékvezetőt, hogy jobb vagy bal kézzel fog-e dobni, és hogy a kapu bal vagy jobb oldaláról. Ha pedig egyszer már dobott valahogyan, utána pedig ezen változtat, és erről nem tájékoztatja a játékvezetőt, akkor rossz dobást kell ítélni.

2. Ha a dobójátékos az után nyújtja ki a könyökét, hogy karja a lendítés közben már elhagyta a vállmagasságot, akkor az így történő dobást vetésnek nevezik, és rossz dobásnak minősül. Ezt a labda holttá válása után ítélheti meg a bíró.

3. Ha a dobójátékos alulról dobta a labdát, az is rossz dobás, és ezt is a labda holttá válása után lehet megítélni. Ha azonban a mérkőzés előtt külön megegyezés születik, hogy szabad alulról dobni, akkor mégsem rossz az ilyen dobás. De ilyen megegyezést, bár a szabály lehetővé teszi, nem szokás kötni.

4. Ha a dobó a dobólépés felvétele előtt, tehát a szokásos dobómozdulat előtt az ütőjátékos felé hajítja a labdát, az is rossz dobás.

5. A dobó hátsó talpának az oldalvonalon belül, azt nem érintve kell földet érnie. Ha mégis érinti vagy kívül van, akkor a dobás rossz.

6. Ha a dobó első lába úgy érkezik le a földre, hogy a leérkezés pillanatában a lábfeje teljes terjedemével túl van az ütővonalon, az is rossz dobás. Ez a leggyakoribb oka a rossz dobásoknak. Figyelem! Az nem baj, ha az ütővonal mögött nincs érintkezés a talajjal, az a lényeg, hogy a lábfej bármely (hátsó) része átlógjon az ütővonal mögé (akár a levegőben is), amikor a láb bármely (első) része leér a földre.

7. Ha a dobójátékos eldobta a labdát, de még nem fejezte be a dobólépés utáni lépését, viszont ledöntötte azt a kaput, amelyik mellől dob, akkor rossz dobást kell ítélni, akkor is, ha például leesett a sapkája és az verte le a pálcákat. Egy kivétel van: ha az inaktív ütős kilép az ütővonal elé, és kifutással kiejtik. (Lásd: Mankadolás 1947-ben és később)

8. Ha az eldobott labda kétszer pattanik meg a dobósávon, mielőtt elérné az ütőjátékos ütővonalát, az rossz dobás.

9. Ugyancsak rossz, ha az eldobott labda gurulni kezd a talajon, mielőtt elérné az előbb említett vonalat.

10. És az is rossz dobás, ha a labda kipattan a dobósáv területéről a kapuvonal elérése előtt.

11. Ha az eldobott labda megáll a földön, mielőtt elérné a kapuvonalat, anélkül, hogy hozzáért volna az ütős, akkor nem csak rossz dobást, de egyúttal holt labdát is kell ítélni.

12. Ha a labda még nem érte el az ütőjátékos kapuját, és az ütős sem ért hozzá, viszont egy mezőnyjátékos igen, szintén rossz dobás van.

13. Ha a labda olyan magasra pattan, hogy túllépi a vonalon álló ütőjátékos fejmagasságát, az is rossz dobás. Ha az ütőjátékos nem áll, hanem éppen lehajol, akkor is az álló játékos fejmagassága számít.

14. A kapusnak a labda játékba jövetelétől kezdve addig, amíg a labdát elüti az ütős, vagy futásnak indul, vagy a labda elszáll a kapu mellett/fölött, addig a kapu mögött kell tartózkodnia. Ha ezt megsérti, a dobás rossznak minősül.

15. Ha a dobás pillanatában a kapuson kívül több mint két mezőnyjátékos tartózkodik a pálya láb oldalán az ütővonal mögött, akkor is rossz dobást kell kiáltani.

16. Mielőtt az ütőjátékos elütné az eldobott labdát, a dobón és a kapuson kívül a mezőnyjátékosok közül senki más nem tartózkodhat a dobósávban: sem a sáv talajával nem érintkezhetnek, sem a sáv fölé nem nyúlhat be egyetlen részük sem. Ha ez mégis megtörténik, rossz dobást ítél a bíró.

17. Ha a játékvezető úgy értékeli, hogy sorozatban olyan, röviden pattanó dobások történnek, amelyek akár az ütőjátékos testi épségét is veszélyeztethetik, akkor rossz labdát jelezhet.

18. Az olyan dobás, amely nem pattanik meg a talajon, és az ütőjátékost annak derékmagassága felett éri el, veszélyes lehet, ezért rossz dobásnak minősül. Ha az ütős éppen lehajol, akkor is az egyenesen álló játékos derékmagasságát kell tekinteni.

A rossz dobást a játékvezető úgy jelzi, hogy egyik karját vízszintesen kinyújtja.

Ha a dobás rossz, attól még a labda nem válik automatikusan holttá. Ez azt jelenti, hogy akár futásokat vagy határütéseket is meg lehet kísérelni, és azokból pontot szerezni. Ha az ütős beleütött a labdába, akkor az egyéni statiszikáiban is megjelennek ezek a pontok, de ha nem, akkor a csapat mellé vagy testet érintve mellé extraként kapja meg őket.

Rossz dobás esetén az ütőjátékos nem ejthető ki, csak kifutás, labda kétszeri megütése és mezőnyjáték akadályozása által. Ezek ugyanazok a kiesési módok, mint a Szabadütés fejezetben korábban leírtak.

Széles dobás

Széles dobásnak azt a dobást nevezik, ami az előzőek szerint nem minősül rossznak, de túl távol megy el az ütőjátékostól ahhoz, hogy ütőjét normál módon használva rendesen bele tudjon ütni.

A játékvezető a széles dobást akkor ítélheti meg, ha a labda elérte az ütőjátékos mögötti kapuvonalat. A bíró úgy jelzi a széles dobást, hogy mindkét karját vízszintesen kinyújtja. Ha ez megtörtént, de az ütőjátékos ezután mégis érintkezésbe kerül a labdával, az ítéletet vissza kell vonni. Ha pedig olyasmi történik, ami miatt a dobás utólag rossznak minősül, a széles dobásra vonatkozó ítéletet akkor is vissza kell vonni (mert a rossz dobás erősebb).

Ha az ütőjátékos szándékosan úgy mozdul el, hogy messze kerüljön az eldobott labdától, akkor az nem ítélhető meg széles dobásnak.

Ha a dobás széles lett, attól még a labda nem válik automatikusan holttá. Ez azt jelenti, hogy akár futásokat is meg lehet kísérelni, és azokból pontot szerezni. Ha pedig a széles dobás annyira széles, hogy még a kapus sem tudta elkapni, és a labda kimegy a pályáról, azért 4 további pont jár az ütősöknek. Ez esetben ezek a pontok nem számítanak bele az ütőjátékos egyéni statisztikáiba, hanem a csapat szélesdobás-extraként kapja meg őket.

Nyilvánvaló, hogy mivel a széles dobás esetén az ütőjátékos nem érte el a labdát, és a labda a kaputól is messze szállt el, így az ütőjátékos biztosan nem eshet ki kidobás, elkapás, láb a kapu előtt (LKE) és labda kétszeri megütése miatt. A többi módon viszont kieshet!

Első osztályú krikettben (például a tesztben) nem éri különösebb kár az ütősöket, ha a labda széles: legfeljebb nem szereznek pontot ebből a dobásból, na és? Viszont a korlátozott játszmaszámú krikettben (Húsz20, A-listás, ezen belül ENN) fontosabb, hogy a dobó hibája miatt ne vesszen el egyetlen lehetőség sem a pontszerzésre. Emiatt az első osztályú krikettben a játékvezetők megengedőbbek, a korlátozott játszmaszámú krikettben szigorúbbak a széles dobás megítélésekor.