Krikettgalaxis
Krikettgalaxis
Krikettgalaxis

Kapil Dev

Kapil Dev

Krikettgalaxis-azonosító: j34

Ország: India

Születés: 1959. január 6. (62 éves)

Születési hely: Csandígarh (Csandígarh szövetségi terület, India)

Nem: férfi

Szerepkör: mindenes

Ütés: jobbkezes

Dobóstílus: jobbkezes gyors-közepes

Egyéb tevékenység: edző, kommentátor


Ütési és mezőnyjáték-statisztika:

FormátumMérk.Jr.NEKFutásMaxFutÜÁDVSZÜA1005046Elk.Lev.
Teszt13118415524816331,05--827-61640
ENN225198393783175*23,79397995,07114--710
1. osztály275384391135619332,91--1856--1920
A-listás310270475481175*24,57--223--990

Dobóstatisztika:

FormátumMérk.Jr.DobásFEKapuLDT (jr)LDT (m)Gazd.DTA4 k/jr5 k/jr10 k/m
Teszt13122727740128674349/8311/14629,642,7863,917232
ENN2252211120269452535/435/4327,453,7144,2310
1. osztály275-48853226268359/83-27,092,7758,5-393
A-listás310-1494791613355/435/4327,343,6744,6320

Kapildev Rámlál Nikhandzs, vagy ahogy mindenki ismeri: Kapil Dev a krikett-történelem egyik legjobb mindenes játékosa volt. 1983-ban az ő kapitánysága alatt nyerte meg India története első világbajnoki címét, később pedig több egyéni kitüntetésben is részesült: 2002-ben a Wisden megválasztotta a 20. század legjobb indiai krikettezőjének, 2010-ben pedig bekerült a Nemzetközi Krikett-tanács Kriketthírességek Csarnokába. Két magas állami kitüntetést is megkapott: 1982-ben a Padma Srít, 1991-ben pedig a Padma Bhúsant. Sokan úgy tartják, ő volt hazájának az első igazi világklasszis gyors dobója.

Ő volt az első krikettező, aki egynapos nemzetközi mérkőzéseken elérte a 200 szerzett kaput, és szintén ő lett az első, aki a teszt krikettben elérte a 400 kaput és az 5000 futást (ezzel pedig természetesen teljesítette a nagy presztízsű mindenesek dupláját). Amellett, hogy pályafutása végére 434 teszt-kapuval világrekorder lett, korábban is felállított még egy világcsúcsot: ő volt a legfiatalabb krikettező, akinek sikerült a tesztben 100 kaput és 1000 futást szereznie.

Csandígarhban született 1959-ben. Első osztályú pályafutását saját állama, Harijáná csapatában kezdte, majd egy 1978-as, Pakisztán ellen vívott tesztsorozatban már az indiai válogatotthoz is csatlakozott. Itt ugyan három mérkőzésen mindössze 7 kaput szerzett dobóként, de nagy energiával játszott, és olyan kigörbülőket dobott, amilyenekre az indiai krikettben régen nem volt példa.

Ám nem csak dobóként jeleskedett: mindjárt élete harmadik tesztmeccsén 33 dobásból gyűjtött össze 50 pontot, ami indiai rekordnak számított. És míg az 1978-1979-es Karib-térség elleni sorozat negyedik meccsén 7 szerzett kapuval vétette magát észre, addig a következő összecsapás egyetlen indiai játékrészében 126 futást is szerzett közepes rendű ütősként. Ez az ütősszerep egyébként élete végéig elkísérte, nem szokott a magas rendben fellépni.

1983-ban a válogatott kapitányává nevezték ki. A stratégia kidolgozása helyett inkább személyes példamutatásával vezette a nemzeti csapatot, és bár ekkor nyerték meg első világbajnoki címüket, összességében ez az első kapitányi korszaka mégsem mindig hozott kiemelkedő eredményeket. Az is igaz, hogy volt olyan ENN-meccse (Zimbabwe ellen), ahol egyéni rekordot elérve 175 futást gyűjtött be, ám ezzel csapata pontjainak nagyjából kétharmadát ő szerezte, a többiek nem teljesítettek jól. Saját teljesítménye is hullámzó volt, ezért hamarosan leváltották kapitányi posztjáról, 1984-ben pedig rövid időre még a válogatottból is kikerült.

Az előbbi meccsen kívül örökre emlékezetes marad egyik 1981-es melbourne-i fellépése Ausztrália ellen, ahol 5 kaput szerzett, miközben csak 28 pontot engedélyezett az ellenfélnek, egy 1983-as ahmadábádi meccs a Karib-térség ellen, amikor egy negyedben 9 kaput dobott, egy 1986-os Ausztrália elleni mérkőzés, ami nem csak azért fontos, mert holtversenyre végződött (ami világritkaság), hanem azért is, mert ő maga 119 pontot ért el mindössze 138 dobásból, illetve egy 1990-es Anglia elleni mérkőzés, ahol úgy sikerült megmentenie Indiát a továbbjátszástól, hogy négy darab hatost ütött egymás után.

Egy igen sportszerű cselekedete is emlékezetes marad: az 1987-es világbajnokságon vívott Ausztrália elleni meccs első félideje után a bírókkal tanácskozva elismerte, hogy tévedésből két ponttal kevesebbet számoltak el Ausztráliának (egy 6-ost 4-esnek vettek). Így a pontozók megnövelték az ausztrál pontszámot. Később kiderült, mi múlt ezen: India 1 futással kikapott!

1994-ben visszavonult az aktív játéktól, de 1999 októbere és 2000 augusztusa között edzőként még irányította az indiai csapatot is - igaz, nem túl sok sikerrel. Úgy tűnt, belekeveredett egy 1999-es bundabotrányba is, de később az Indiai Központi Nyomozóiroda vizsgálatai tisztázták a vádak alól.

2006 és 2007 között a Nemzeti Krikettakadémia elnökeként tevékenykedett, de amikor a magánfinanszírozású ICL ligában vállalt vezető szerepet, eltávolították előző tisztségéből. 2012-ben elhagyta az ICL-t, és visszatért a BCCI-hez, az országos krikettirányító testülethez.

1980-ban vett feleségül egy Romí Bhátijá nevű nőt, akivel 1996-ban egy leányuk született: Amijá.

Több önéletrajzi könyv mellett írt egy könyvet a szikhizmusról is, Mi, a szikhek címmel. Hindi nyelvű krikettkommentátorként is tevékenykedett.

A kép szerzője: Bollywood Hungama, licenc: CC BY 3.0