Bandula Varnapura

Bandula Varnapura

Krikettgalaxis-azonosító: j709

Ország: Srí Lanka

Születés: 1953. március 1.

Születési hely: Rambukkana (Ceylon)

Halál: 2021. október 18. (68 évesen)

Halál helye: Kolamba (Kolamba körzet, Nyugati tartomány, Srí Lanka)

Nem: férfi

Szerepkör: nyitó ütős

Ütés: jobbkezes

Dobóstílus: jobbkezes közepes

Egyéb tevékenység: edző

Krikettező rokonság: Malinda Varnapura (unokaöcs)


Ütési és mezőnyjáték-statisztika:

FormátumMérk.Jr.NEKFutásMaxFutÜÁDVSZÜA1005046Elk.Lev.
Teszt480963812,00--00-020
ENN121201807715,0041543,3701-050
1. osztály57998228015425,05--210--230
A-listás3129156410620,14--13--100

Dobóstatisztika:

FormátumMérk.Jr.DobásFEKapuLDT (jr)LDT (m)Gazd.DTA4 k/jr5 k/jr10 k/m
Teszt4490460---3,06-000
ENN12941431683/423/4239,504,5751,7000
1. osztály57-1211628132/33-48,303,1193,1-00
A-listás31-982758193/213/2139,894,6351,6000

Bandula Varnapurának jutott az a megtiszteltetés, hogy amikor az 1980-as évek elején Srí Lanka elnyerte a tesztstátuszt, ő lehetett a válogatott első csapatkapitánya. Ő nézett szembe az első dobással és ő szerezte hazája első futását a teszt krikett történelmében. A kapitányság azonban nem volt könnyű feladat, hiszen akkoriban még ez az egész rendszer nagyon új volt a szigetországban, a csapat is csak ekkor formálódott.

Hasznos nyitó vagy magas rendű ütős volt, de az általa lejátszott négy tesztmeccsen nem tudott maradandót alkotni. Időként közepes sebességű dobásokat is megeresztett, de tesztben egyáltalán nem szerzett kaput, és ENN-ben is meccsenként átlagosan 1-nél kevesebbet. Érdekesség, hogy első tesztjén mind ütésben, mint dobásban a nyitó páros tagja volt, ami igen ritka dolog az egész világon.

1970-ben mutatkozott be az első osztályú krikettben, majd pályafutása akkor kapott nagyobb lökést, amikor a pakisztáni 25 év alattiak válogatottja ellen egy alkalommal 154 pontot ütött (ez az 1973–1974-es szezonban történt). Ezek után az ENN-válogatottba is meghívót kapott, és játszott például a krikett-történelem első két férfi világbajnokságán is.

Amikor az 1982–1983-as szezonban Dél-Afrika politikai okokból el lett tiltva a nemzetközi krikettől, egy Srí Lanka-i, a tiltás ellen lázadó válogatott szerveződött, akik mégis elutaztak játszani Dél-Afrikába: ennek a csapatnak Varnapura is tagja, sőt, kapitánya volt. Emiatt később örökös eltiltást kapott a hazai krikettszervezettől.

Később krikettadminisztrátorként és az 1990-as években edzőként is tevékenykedett.

Idősebb korában súlyos cukorbetegséggel küzdött. 2021 októberében hirtelen felszökött a vércukorszintje, így egy kolambai magánkórház intenzív osztályára került, ahol még a jobb lábát is amputálni kellett. Ez sem mentette azonban meg az életét, néhány nap múlva elhunyt. Halálának napján a Srí Lanka-iak fekete gyászkarszalagot viselve léptek pályára Namíbia ellen a Húsz20-as világbajnokságon (egyébként könnyed győzelmet aratva).

Házas volt, három gyermeke született: egy leány és két fiú.