Az utolsó csoportmeccsen előzött egy fontosat az Amazon Warriors

2025. szeptember 15. – Szerző: Krikettgalaxis

A továbbjutás kérdése már korábban eldőlt a CPL-ben, de az csak most, hogy ki pontosan hol folytatja a rájátszásban. Az utolsó meccs Barbados Royals elleni győztese, a Guyana Amazon Warriors a megszerzett 2 pontjával följött a második helyre, így ők lesznek ott a dupla esélyt biztosító első elődöntőben, miközben leszorították a Trinbagót a végselejtezőt érő 3. helyre.

A guyanai Kaieteur-vízesés (illusztráció)

A kép szerzője: Bill Cameron (Wiki Commons), licenc: CC BY-SA 3.0

Ez előtt a mérkőzés előtt zajlott le egy női meccs is ugyanezen két klub között. A női bajnokságban már korábban eldőlt, hogy ki jut tovább, a mai összecsapás csak a helyezésekről döntött. Szó szerint ugyanez volt elmondható a férfiak esetéről is, csak ott volt egy kis különbség. A nőknél ugyanis teljesen mindegy, hogy ha továbbjut valaki, akkor hányadik helyen – tekintve, hogy csak ketten jutnak tovább a háromból, és kész. De itt, a férfi ligában fontos volt, hogy ki lesz a második és ki a harmadik, hiszen a második az első elődöntőben folytathatja, ahol még egy vereség is belefér esetleg, míg a harmadiknak a végselejtező marad, ahol kikapás esetén végleges búcsú jön. Ezért amellett, hogy a csajszáknál elszenvedett vereséget megbosszulják, más, nagyobb tétje is volt a Guyana számára ennek a meccsnek: hogy sikerül-e ezt megnyerve följönniük a második helyre. A Barbadosnak meg már minden mindegy volt: ők a hatodik helyükön nem javíthattak már.

A pénzfeldobást a Royals nyerte, és a dobással való kezdés mellett döntöttek. Csapatukban egy cserét eszközöltek az előző találkozójukhoz képest: Eathan Bosch helyére most Kofi Jamest tették be, míg a Guyanánál annyi változás történt, hogy Hasszan Hán helyére visszatért Shamar Joseph.

A játék ezúttal nem a múltkori, alacsony pontszámokat hozó 5-ös sávon zajlott, hanem az idén az eddigi legtöbb futást eredményező 2-es számún. De nem csak magas pontszámok, hanem sok olyan kiesés is jellemezte, amit lassú labdák eredményeztek, és mivel ma is száraz volt a talaj, ez nem volt várható másképp ma sem.

Az ütést Ben McDermott és a múltkori meglepetésember, Quentin Sampson kezdte. Utóbbi pedig ott folytatta, ahol legutóbb abbahagyta: hamar beütött egy hatost és egy négyest – bár aztán felmerült, hogy esetleg ő is hibás volt abban, hogy ezek után McDermottot kifutották: az ausztrál elindult egy szimplára, de Sampson csak a labdát figyelte, és a vonalán maradt... Aztán az 5. játszmában a gyors pontszerzés is megszűnt Sampson részéről: itt Ramon Simmonds egyik labdájából sem tudott beütni még csak egy szimplát sem, a játszma csak azért nem lett szűz, mert egy széles extra becsúszott. Az erőfölény, aminek a végéig Sampson Shai Hope-pal együtt jutott el, 41/1-gyel zárult, viszont ezen egy-egy újabb hatossal még javítani tudott a társulás. A 9. játszma elején azonban Zishan Motara, aki múltkor mutatkozott be a CPL-ben, megszerezte pályafutása első kapuját is ebben a ligában, méghozzá Hope kiejtésével. Sampson erre a félidő feléig még két hatossal és egy négyessel válaszolt, így 10 játszma után már 88/2 volt az állás: ez már javulást jelzett. Ezek után Shimron Hetmyer pillanatai következtek, aki jópár határt beütött – na meg Quinton de Kock pillanata is eljött, aki viszont az 50-esét éppen teljesítő Sampsont kapta el a 14. játszmában. De Kocknak ez volt a Royals színeiben a 25. kiejtése kapusként, amivel új csapatrekordot állított fel. Hetmyer viszont megállíthatatlan volt – vagyis megállítható lett volna, de még azt is elrontották: amikor 47-nél járt a 18. játszma elején, Kadeem Alleyne egy olyan könnyű elkapást hibázott el ellene, amit legfeljebb a kisiskolások szoktak... De ha ez nem sikerült, azért a következő labdából Daniel Sams legalább a szintén jól induló Romario Shepherdet kidobta, és hamarosan Simmonds is eredményes volt. De Hetmyer utána még gyorsan beütött 4 darab 4-est, és bár az utolsó játszmában ő is kiesett, de a csapat azért eljutott 189-ig, ami a szezon eddigi legjobb eredménye lett ezen a pályán.

Igaz, a talaj pörgetőbarátsága eddig nem annyira mutatkozott meg, így legalább ettől annyira nem kellett félnie a Royals ütőseinek, és bízhattak benne, hogy akkor talán sikerül a kergetés. Ám De Kock és Alleyne, a két nyitó ütős nem tudott villámrajtot venni, sőt, a dél-afrikai már az első játszmában majdnem kiesett: LKE történt ugyanis, csak senki nem apellált! De ha akkor nem, hát a 3. játszmában már búcsúzott az ütős egy elkapásból, ahogy az 5. játszmában nyitó társa is – mindketten Dwaine Pretorius áldozatai lettek. Rövidesen Shamar Joseph is eredményes volt (Rassie van der Dussen ellen), és mivel közben nagyon sok volt a nullás labda is, így az erőfölény mindössze 32/3-ra végződött. Ráadásul most jött még többek között Imran Tahir két játszmája is, amiben alig gyűltek újabb futások, így hiába Shaqkere Parris egy árva hatosa ebben az időszakban, a félidő felére csak 58/3-ig tudtak felkúszni a barbadosiak. Utána Sherfane Rutherford is szépített még két maximummal, de Joseph aztán őt is ki-LKE-zte (hiába a videózás), aztán Tahir is eredményes volt, Gudakesh Motie-ról nem is beszélve, aki a 15. játszmában két embert is kiejtett. Hét ütős búcsúzott már tehát, és a csapatnak még 100 futása sem volt: kész katasztrófa! Ezek után egyedül Kofi James mutatott még be valamennyi harcot, 200-as aránnyal teljesítve 26 futást, de Motie gyorsan még három kaput szerzett, ötös zsákmányig jutva, így 10 megmaradó labdával a Royals teljes csapata elfogyott, és súlyos, 64 futásos vereséget szenvedtek. Ez bizony méltó volt az egész szezonjukhoz, nem véletlenül lettek utolsók...