Itt a Barbados első győzelme, de valószínűleg túl későn

2025. szeptember 7. – Szerző: Krikettgalaxis

Megszerezte első győzelmét a 2025-ös CPL-ben a Barbados Royals: a gyengélkedő csapat meglepetésre éppen a jó formában levő bajnoki címvédőt, a Saint Lucia Kingst tudta megverni. Ám valószínűleg ez is kevés lesz nekik: csoda kellene a továbbjutásukhoz a folytatásban.

Barbadosi tájkép (illusztráció)Barbadosi tájkép (illusztráció)

A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható

Két évvel ezelőtt volt egy időszak, amikor a Barbadosnak mind a férfi, mind a női csapata nagyon jó formában volt: akkor állandóan ezt a barbadosos képet tettük ki a híreinkhez, hiszen általában a győztes csapatra utaló képet szoktunk kitenni. Akkor, majdnem napra pontosan két éve megemlítettük, hogy mivel unalmas lehet már ez a kép, talán majd keresünk egy másikat. Nos, egyelőre nem kerestünk, de idén nem is volt rá szükség: igazán nem lehet unalmas, hiszen még egyszer sem láthattuk ebben a CPL-ben. Merthogy a Royals még nem nyert meg egy meccset sem.

Márpedig a továbbjutás érdekében minden hátralevő mérkőzésüket meg kellene nyerniük. Azt is, ami most jött: a címvédő, erős, ám továbbjutását már bebiztosító, ezért talán kicsit mostanra már kiengedő Saint Lucia ellenit.

A pénzfeldobást a vendég Kings nyerte, és a dobást választották. Ők semmit sem változtattak a legutóbbi összeállításukon, és a Barbados sem sokat: csak egyet. Méghozzá azt, hogy Johann Layne helyett a sérüléséből felgyógyult Kadeem Alleyne játszott ezúttal.

A Royals nyitó ütősei Quinton de Kock és Brandon King voltak. Az első két játszma nem hozott különös eseményeket, de a harmadik annál többet! Először is egy elejtett elkapást, amikor a fedezet Delano Potgieter hiába vetődött, nem tudta megfogni a labdát. Másodszor viszont egy annál szebb elkapást láttunk Johnson Charles részéről, aki jól időzített ugrással, egy kinyújtott kézzel szerezte meg a labdát – de hiába, mert utána a bíró rossz dobást ítélt túllépés miatt... De még ugyanebben a játszmában sikerült elkapni De Kockot, bár Charles ezt is majdnem elejtette... A játék ezek után visszatért a nyugodtabb mederbe, és az erőfölény végéig egy 39/1-es állás alakult ki. A 7. játszma egy újabb elejtést hozott, most Roston Chase részéről (pedig elég könnyű eset volt), így King menetelhetett tovább – aminek többek között az is az eredménye lett, hogy a következő játszmában egy akkora hatost zúdított, hogy a labda el is veszett, és ki kellett cserélni. Az ütős pedig szépen közelített az 50-eshez, de nem érte el, mert hamarosan elkapták, ahogy majdnem Rassie van der Dussent is, csak ott kiderült, hogy éppen lepattant a labda a földre. A félidő fele így 72/2-vel érkezett el, amit a már régebb óta bent levő Alleyne ezek után szépen növelt tovább, egészen addig, amíg 39-nél Tabraiz Shamsi el nem találta a láb-karóját. A lassan haladó Van der Dussen és a szintén nem túl gyors Sherfane Rutherford aztán egymáshoz közel esett ki a 15. és a 16. játszmában, így 3 játszmával a vége előtt még csak 130/5 volt az állás. De ez az utolsó 3 játszma fergetegesre sikerült: Rovman Powell és Chris Green 6 négyest és 4 hatost szerzett! Így hirtelen a semmiből egy igen szép pontszám jelent meg az eredményjelzőn: 191.

A második félidőt aztán Tim Seifert igen nagy lendülettel kezdte: már az első játszmában beütött például két hatost (is), de aztán katasztrófák sorozata sújtotta a Kingst. Vagyis előbb még nem: előbb még a másik nyitó, Charles is kapott még egy esélyt azáltal, hogy ellene is elejtettek egy elkapást (Alleyne volt az a hátsó csúcson), de utána. A következő három játszmában ugyanis sorra búcsúzott egy-egy újabb emberük (ezúttal Green végre bemutatott egy sikeres elkapást, azok után, hogy az előző meccsén négyet (!) elejtett), így az erőfölény 43/3 lett, és mivel a következő dobásból Jomel Warrican kidobta a félelmetes Seifertet is, a Saint Lucia nagy bajba került. Tim David azért hamarosan bejelentkezett egy 102 méteres hatossal, de társa, Aaron Jones rövidesen a 10 pont alatt kiesők táborát szaporította, így a félidő fele 66/5-tel érkezett el. David aztán újabb határokkal viharzott el, de még mielőtt az 50-ese meglett volna, Daniel Sams mai második kapuját szerezve őt is búcsúztatta, így a kékek minden reménye szertefoszlott. Potgieternek ugyan volt még két egymás utáni hatosa, Alzarri Josephnek pedig három is, ha nem is egymás mellett, de közel egymáshoz, de a szükséges pontarány egyre csak növekedett, és az utolsó játszmára már 31 futás hiányzott, egyetlen megmaradó kapuval. Így aztán a Barbados meg tudta nyerni a mérkőzést, de számukra félő, hogy ez a győzelem már későn jött.


Alapból nem látható kép
×