Máris majdnem megdőlt a múltkori 277

2024. április 3. – Szerző: Krikettgalaxis

Kevés választotta el a ma esti IPL-meccsen a Kolkata Knight Riderst, hogy a Delhi Capitals ellen megdöntsék a Sunrisers éppen egy hete felállított 277-es csapatrekordját, de végül pár ponttal lemaradtak róla. A győzelemről persze nem.

Kalkutta egyik jelképe, a hatalmas hávrái híd (illusztráció)Kalkutta egyik jelképe, a hatalmas hávrái híd (illusztráció)

A kép szerzője: Manuel Menal (Flickr), licenc: CC BY-SA 2.0

Eléggé ellentétes szezonkezdés után vágtak bele a mai napba a résztvevők: a KKR eddig mindkét mérkőzésén jó játékkal nyert, míg a Delhi a 7. helyen szerénykedett, bár az is igaz, két vereség után múltkor már nyerni tudtak itt, a visákhapatnami ideiglenes otthonukban. A Capitalsnek egyébként ez volt az utolsó mérkőzése itt, a többit már megszokott fővárosi pályájukon játszhatják majd, amelyet a WPL után mostanra hoztak IPL-re alkalmas állapotba.

Az összecsapás Srejasz Ajjar személye miatt is külön érdekes volt, hiszen nem is olyan régen még ő a Delhi kapitányaként játszott, most viszont éppen a Kalkuttát vezette. Két dobót is nagy érdeklődéssel figyeltek ma a szurkolók: a Delhinél Anrich Nortje, a KKR-nél pedig Mitchell Starc volt az, aki eddig jóval kevesebbet mutatott a vártnál, és most már mindenki szerette volna, ha ez megváltozik... A Capitalsnél egyébként Mukes Kumár sérülése miatt kimaradt a csapatból, és helyére névrokonát, Szumit Kumárt tették be, míg a Knight Ridersnél újra játszott ma az az Angkris Raghuvansí, akit legutóbbi fellépésekor becseréltek ugyan, de akkor mégsem küldték be ütni.

Érdekes volt megfigyelni, hogy míg múltkor, a Delhi CSK elleni meccsén a lelátók a csennai-szurkolók sárga színében tündököltek leginkább, ma már sokkal inkább érezhették otthonuknak Visákhapatnamot a delhiek: a kék szurkolótengerben csak kisebb számban lehetett látni lila foltokat – pedig a Kalkutta sem éppen arról híres, hogy országszerte kevés szurkolójuk lenne!

A Knight Riders az ütést választotta, de majdnem ráfáztak: az első labdából kishíján elkapták Phil Saltot – de valójában két okból sem: leginkább azért, mert Risabh Pant elejtette az elkapást, másodsorban azért, mert kiderült, hogy az ütős nem is ért bele. Érdekesség, hogy amúgy az első játszma 7 pontot hozott, de az kivétel nélkül mind extra (mellé és széles) volt, a második játszma pedig egy témmel kezdődött... Az első futás, amit ütős szerzett, a 10. dobásból érkezett el – innentől azonban nem volt megállás! Csak kisebb megakadások. Amikor a 15 futást hozó 3. játszmáról azt kezdtük hinni, hogy az már jónak számít, akkor jött a negyedik játszma, ahol Sunil Narine három 6-ost és két 4-est mutatott be. Utána Nortje (végre) szerzett egy kaput (Salt bánta), de az új ütős, a (végre) most már szerepet kapó Raghuvansí Saltnál jóval gyorsabban folytatta a játékot: az erőfölényt 88/1-gyel zárták a lilák, Narine pedig már az 50-en is túl járt. A 7. játszma ugyan nem hozott határt, de innentől kezdve az összes többi igen, sőt, nem is keveset. Narine legjobb egyéni Húsz20-as pontszámát elérve 85 futásig jutott (mindössze 39 labdából), és a 13. játszmában Raghuvansí is elérte az 50-et. A két ütős kiesésével azonban még nem volt vége a delhi rémálomnak: Andre Russell 216-os aránnyal szerzett 41 pontot, míg Rinkú Szinh 325-ös (!) aránnyal 26-ot! A 19. játszma végére már 264-en álltak, így csupán 14 futás hiányzott volna nekik, hogy megdöntsék a híres 277-et, ám ez annak ellenére végül nem sikerült nekik, hogy lassú játékütem miatt a Delhi még mezőnybüntetést is kapott, és eggyel kevesebb játékosuk helyezkedhetett a külső pályán. A Sunrisers így aztán köszönetet mondhat az utolsó játszma dobójának, Isánt Sarmának, hiszen neki köszönhetik, hogy az övék maradt a rekord! Sarmá ebben a játszmában egyébként 2 kaput szerzett és csak 8 futást hagyott a KKR-nek.

Bármilyen jó is volt a talaj, bármilyen kicsi is a pálya (mert ez viszonylag kicsi), és bármilyen gyenge formában is volt a Knight Riders néhány dobója, azért Delhiben nem valószínű, hogy sokan álmodtak volna most a győzelemről... Hát még az első pár játszma után: a 2–5. játszmák mindegyikében kiesett egy-egy ütősük: két kaput a csereként beállt Vaibhav Arorá, kettőt pedig Mitchell Starc szerzett: utóbbi végre hozott valamit a rengeteg pénzért, amiért az árverésen megvették – ráadásul nem is akárkiket ejtett most ki, hanem két honfitársát, David Warnert és Mitchell Marsht. 33/4 után tehát már végleg eldőlt a meccs, innen már csak a szépítés lehetett a Capitals céja: ez pedig a következő társulásnak sikerült is. Ezt a párt Risabh Pant és Tristan Stubbs alkotta, akik együtt 93 futást hoztak össze, és egyénileg is átlépték az 50-et mindketten – Pantnak ráadásul volt egy olyan játszmája, a 12-edik, amikor egy 4–6–6–4–4–4-es sorozatot hozott le: az ő formája jó hír lehet az indiai válogatott szurkolóinak! De hiába ez a jó társulás, azért ők is csak kiestek egyszer, az utánuk jövők pedig igen hamar összeomlottak: a 18. játszma elején az egész Delhi elfogyott, és végül 106 futással kikaptak. Ami egy kicsit aggaszthatja a győzeteseket, az az, hogy a második félidőben megsérült egyik gyors dobójuk, Harsit Ráná (valószínűleg a válla) – még nem lehet tudni, milyen súlyos, de egy biztos: ma nem dobott egyet sem.

Győzelmének köszönhetően a Kalkutta átvette a vezetést a tabellán, míg a Capitals két helyet lesüllyedve már csak az utolsó előtti.


Alapból nem látható kép
×