A BBL (Big Bash League) története

A kezdetek

A BBL, azaz teljes nevén Big Bash League a világ nagy Húsz20-as bajnokságai közül az egyik legrégebbi. Mai formájában 2011 óta működik, de volt már egy előzménye is: a 2005–2006-os szezontól a 2010–2011-esig hat alkalommal rendezték meg a KFC Twenty20 Big Bash nevű bajnokságot, amelyben hat állami csapat versengett (hasonlóan az első osztályú meccsekből álló Sheffield Shieldhez). Ezt a sorozatot 4 alkalommal Victoria, egyszer-egyszer pedig Új-Dél-Wales és Dél-Ausztrália nyerte meg.

A 2011–2012-es szezontól kezdve a liga teljesen új, városokhoz köthető klubok versenyévé vált. Természetesen a résztvevő városok a hat állam fővárosai voltak, de a szervezők döntése alapján Melbourne és Sydney két-két klubnak adhatott otthont. Az ausztrál kriketthagyományoknak megfelelő állami struktúrától való eltérés oka az volt, hogy több csapatot szerettek volna indítani, hogy több játékosnak tudjanak több lehetőséget biztosítani. A nyolc alapító csapat nevét és színeit már 2011 tavaszán bemutatták. Újdonság volt az állami csapatok bajnokságához képest, hogy ezentúl a klubok tulajdonosai magánszemélyek is lehettek.

Magát a kupát, ami a végén meg lehet nyerni, 2011-ben tervezték meg. A tervezésre egy versenyt hirdettek, a beérkező javaslatokra pedig az emberek szavazhattak: végül 2011 decemberében mutatták be, hogy a szavazáson az első három helyen végzett formaterv közül melyik lesz a végleges.

A december közepén elkezdődött bajnokság nagy sikerrel indult, szinte minden mérkőzésre tízezrével, húszezrével látogattak ki a nézők, de volt olyan összecsapás is, amikor több mint 40 000-en.

2015-ben komoly javaslatok születtek arra, hogy a ligát új-zélandi csapatokkal is bővítsék, azonban az nem valósult meg. Megvalósult viszont az addigi kizárólagosan férfiak számára rendezett BBL női párja: a női BBL a 2015–2016-os szezontól működik rendszeresen. Az első mérkőzést 2015. december 5-én játszották Melbourne-ben.

A versenyrendszer változásai

A női BBL esetén viszonylag egyszerű a helyzet: a kezdetektől fogva az első hat idényben minden évben 56-mérkőzéses csoportkört játszottak, majd két sima elődöntőt és egy döntőt. Az első változás a 2021–2022-es szezonban történt, amikor a csoportkör győztese automatikusan döntőbe jutott, a harmadik és negyedik helyezett végselejtezőt játszott egymással, amelynek győztese az alapszakasz második helyezettjével vívott meg a döntőbe jutásért.

A férfi bajnokságban viszont több változás volt. Az első szezonban még csak mindenki mindenkivel egyszer játszott a csoportkörben, majd az első négy helyezett egy-egy elődöntőt játszott egymással, végül egy döntő során dőlt el a bajnok kiléte. A második szezonban már több csoportmeccs volt, mert minden csapat egy adott másikkal már kétszer játszott, így a 31 helyett ebben a szezonban már 35 meccset játszottak. Ez a rendszer egészen 2016–2017-ig fennmaradt, de a 7. szezonban, vagyis a 2017–2018-asban ismét bővítették a bajnokságot: ezúttal mindenki három másik csapattal játszott kétszer, a többivel egyszer, így összesen már 43 meccset rendeztek. A 8. szezontól pedig már a csoportmeccsek során mindenki mindenkivel kétszer is játszott, így 59-re emelkedett a szezon mérkőzéseinek száma.

A csoportmeccsek bővítése után a 2019–2020-as szezonban már a döntő szakaszt bővítették. Az addigi elődöntő-döntő rendszer helyett egy olyan majdnem egyenes kieséses szakaszt vezettek be, ahova a csoportkör nem első négy, hanem első öt helyezettje jutott be: 4. és az 5. helyezett az 1. végselejtezőbe jutott, a 3. helyezett a 2. végselejtezőbe, az első kettő pedig az 1. elődöntőbe. Az első végselejtező győztese bejutott a 2. végselejtezőbe, a vesztes lett a bajnokság 5. helyezettje. Az első elődöntő győztese rögtön bejutott a döntőbe, de a vesztes is kapott még egy esélyt a 2. elődöntőben, ahol a 2. végselejtező győztesével találkozhatott, és aki ott kettőjük közül nyert, az lett a döntő másik résztvevője (a vesztes pedig a bajnokság 3. helyezettje).

Szabályváltozások

A mérkőzések alapvetően mindig is a Húsz20-as krikett szabályai szerint zajlottak.

A férfi bajnokságban érdekes, de apró változtatást vezettek be a 2018–2019-es szezontól: a mérkőzés előtti pénzfeldobást lecserélték ütőfeldobásra, azaz pénzérme helyett egy krikettütőt kell feldobni! Ez persze a lényegén semmit sem változtatott. A 2020–2021-es szezontól kezdve azonban néhány új, jelentősebb újítást is kitaláltak, amelyekkel még izgalmasabbá igyekeztek tenni a versenyt:

  • Az eddigi 2 helyett mostantól 3 pontot kapott a győztes csapat, de járt egy pluszpont annak is, aki a saját játékrészében 10 játszma után több futást gyűjtött, mint az ellenfél a maga első 10 játszmája alatt. Ez azt jelentette, hogy ha valaki 10 játszma után is vezetett, és a végén is nyert, akkor 4 pont ütötte a markát, az ellenfél pedig nullát kapott, de ha 10 játszma után rosszabbul állt, és mégis nyert a végén, akkor 3 ponttal lett gazdagabb, míg az ellenfél 1-gyel.
  • 10 játszma eltelte után lehetett cserélni egyet. A rendes szabályok ugyanis csak (főként agyrázkódásgyanús) sérülések esetén tették lehetővé a végleges cserét, de mostantól a BBL-ben be lehetett hozni valakit a két, már előre kijelölt játékos közül; persze az a kikötés itt is él, hogy csak hasonló szerepkörűt, mint akit lecserélnek.
  • Választható erőfölény: eddig, mint bármely már Húsz20-as meccsen, a BBL-ben is az első 6 játszma volt erőfölény. Mostantól kezdve azonban csak az első négy a rögzített erőfölény, és még két játszmányi erőfölényt az ütős csapat választhat ki magának a 11. játszmától kezdve (csak két egymás utáni játszmát választhatnak).

A 2022 végén kezdődő idényben újabb változások történtek. Mind a női, mind a férfi BBL-ben (végre) bevezették a döntésfelülvizsgálati rendszert (DFR): minden csapat minden félidőben egy lehetőséget kapott arra, hogy a videóbíróhoz forduljon, amikor vitatja a bíró LKE-vel vagy elkapással kapcsolatos döntését. Ha kiderül, hogy igazuk volt, vagy ha csak a bíró szava miatt nem változik meg az ítélet, akkor nem veszik el a lehetőségük. Továbbá megszűnt a félidei pluszpont és a cserelehetőség, a női BBL-ben viszont bevezették a választható erőfölényt. A férfi BBL-ben, hogy pörgősebbek legyenek a meccsek, bevezették az időmérést: ha egy csapat nem tudja végigdobni a 20 játszmáját 79 perc alatt (esetleges időengedményekkel, ha valami rendkívüli eset történik), akkor a hátralevő időben csak 4 mezőnyjátékost helyezhet el a belső pályán kívülre.

Stadionok

A férfi BBL-ben egészen a 2016–2017-es szezon végéig az volt a szokás, hogy minden csapatnak volt egy saját pályája, és a hazai meccseiket ott játszották. 2017 végétől kezdve azonban gyakorivá vált, hogy egyéb helyszíneken is rendeztek BBL-meccseket: a fő hazai pályák persze megmaradtak, de néhány csapatnak másodlagos hazai pályái is megjelentek, például egy, a székhelyükhöz közeli másik városban. De arra is volt példa, hogy a mindenkitől igen távol eső, közép-ausztráliai Alice Springsben játszottak mérkőzést.

Az idők során a fő hazai pályákban is történt néhány változás: a Sydney Thunder 2015 végétől átköltözött az Ausztrália Stadionból a sydney-i bemutatótér stadionjába, a Perth Scorchers pedig 2018 végétől a WACA-pálya helyett már az Optusban szerepel rendszeresen.

Eddig a következő stadionokban rendeztek férfi BBL-mérkőzéseket:

PályaMérkőzések számaIdőszak
Adelaide Oval (North Adelaide, Adelaide)642011–2022
Melbourne-i krikettpálya (East Melbourne, Melbourne)602011–2022
Docklandsi stadion (Docklands, Melbourne)552011–2022
Bellerive Oval (Hobart)532011–2022
Sydney-i krikettpálya (Moore Park, Sydney)502011–2022
Brisbane-i krikettpálya (Woolloongabba, Brisbane)502011–2022
WACA krikettpálya (Perth)362011–2018
A Sydney-i bemutatótér stadionja (Sydney)282015–2022
Manuka Oval (Canberra)222015–2021
Optus stadion (Perth)202018–2021
Carrara Oval (Gold Coast)152018–2022
Ausztrália stadion (Sydney)142011–2014
Aurora stadion (Launceston)82017–2021
Kardinia Park (Geelong)72018–2022
Coffs Harbour-i nemzetközi stadion (Coffs Harbour)32020–2022
Traeger Park (Alice Springs)22018–2019
Ted Summerton Reserve (Moe)22019
Junction Oval (St Kilda, Melbourne)12022
Geelongi krikettpálya (Geelong)12019

A női bajnokságban viszont sokkal több kisebb pályát is használatba vettek. Itt szinte egyáltalán nem jelenthető ki, hogy egy klubnak egyetlen hazai pályája van, hanem a városban és annak környékén számos pályán szoktak szerepelni, sőt, az is nagyon gyakori volt, hogy semleges pályán rendeztek összecsapásokat. A teljes lista a részt vevő pályákról itt látható:

PályaMérkőzések számaIdőszak
North Sydney Oval (North Sydney, Sydney)442016–2022
Bellerive Oval (Hobart)342016–2022
Junction Oval (St Kilda, Melbourne)302015–2022
WACA krikettpálya (Perth)292015–2022
Karen Rolton Oval (Adelaide)242018–2022
Allan Border krikettpálya (Brisbane)222015–2022
Lilac Hill Park (Perth)222017–2022
Blacktowni nemzetközi sportpark (Blacktown, Sydney)222015–2022
Adelaide Oval (North Adelaide, Adelaide)212015–2021
Nagy-korallzátony Aréna (Mackay)212018–2022
Hurstville Oval (Hurstville, Sydney)202016–2020
Drummoyne Oval (Sydney)202015–2020
A Sydney-i bemutatótér stadionja (Sydney)182016–2020
Aurora stadion (Launceston)172015–2021
Melbourne-i krikettpálya (East Melbourne, Melbourne)122016–2019
Sydney-i krikettpálya (Moore Park, Sydney)92015–2018
Brisbane-i krikettpálya (Woolloongabba, Brisbane)92015–2019
Eastern Oval (Ballarat)62018–2022
Casey Fields, 4. számú pálya (Casey)62016–2018
Docklandsi stadion (Docklands, Melbourne)52016–2018
Az Adelaide Oval 2-es számú pályája (North Adelaide, Adelaide)52016
Glenelg Oval (Glenelg East, Adelaide)52016–2017
Camberwelli sportpálya (Camberwell, Melbourne)52017–2018
Manuka Oval (Canberra)42018–2022
Traeger Park (Alice Springs)42018–2019
Az Aquinas Főiskola krikettpályája (Salter Point, Perth)42015
Kardinia Park (Geelong)32018–2019
Optus stadion (Perth)32018–2021
Ted Summerton Reserve (Moe)32022
Howell Oval (Penrith)32015–2017
Kingstoni ikerpályák (Kingston)32016
West Park Oval (Burnie)32018–2019
Invermay Park (Launceston)32019–2021
Lavington Sports Oval (Lavington, Albury)22016–2017
II. Erzsébet királynő krikettpálya (Bendigo)22016
Bankstown Oval (Bankstown, Sydney)22019
A North Sydney Oval 2-es számú pályája (North Sydney, Sydney)22016
North Dalton Park (Fairy Meadow, Wollongong)22017–2019
Robertson Oval (Wagga Wagga)22018
Nuriootpa-i Centenáriumi Park (Nuriootpa)22019–2022
University Oval (Sandy Bay, Hobart)22021
Latrobe-i szabadidőpark (Latrobe)22022
University Oval (Sydney)12016
Cazalys stadion (Cairns)12019
Geelongi krikettpálya (Geelong)12018
Waverley Oval (Sydney)12016
Toorak Park (Armadale, Melbourne)12017

A koronavírusjárvány hatása a BBL-re (2020–2022)

A világot már 2020 elején megrengette a járvány, de a 2019–2020-as BBL-szezon már 2020. február 8-án befejeződött, így arra még nem volt hatása. Az első fertőzést csak január 25-én észlelték Ausztráliában, de mivel kezdetben csak néhány elszigetelt esetről volt szó, ezért nem vezettek be olyan korlátozó intézkedéseket, amik a bajnokságot érintették volna.

A 2020–2021-es szezon idejére már sokkal több tapasztalata volt az emberiségnek a koronavírussal kapcsolatban. Ausztrália jól védekezett a járvány ellen: ez persze nem annyira nehéz egy szigetországban, amelynek határait nem lehet csak úgy ellenőrizetlenül átlépni, mint mondjuk egy szárazföldi országéit. Másrészt nagy volt a szigorúság is: Melbourne például az egész világ leghosszabb lezárását volt kénytelen elszenvedni az eredményes védekezés érdekében (igaz, ez már 2021-ben volt, de ezen kívül is sok lezárás volt már 2020-ban is). Így viszont sikerült elérniük, hogy a BBL időszakában is csak napi néhány, esetleg néhány tíz új fertőzöttet találjanak, míg más országokban lakosságarányosan ennek akár százszorosa is lehetett ez a szám. A biztonság kedvéért azonban még így is korlátozták a nézőszámokat a stadionokban, emiatt ebben a szezonban már kevesebben látogattak ki a meccsekre, mint korábban szoktak.

A 2020 végén érvényben levő, országon belüli utazási korlátozások miatt az azévi női bajnokság összes mérkőzését Sydney-ben rendezték, 5 különböző pályán, a következő szezonban pedig egyetlen meccset sem játszottak sem Új-Dél-Wales, sem Victoria államokban.

De az igazán nagy felfordulás a 2021–2022-es férfi BBL-ben következett be a vírus miatt. 2021 végére ugyanis megjelent a világon az omikron nevű vírusmutáció, ami gyengébb tüneteket okoz ugyan, de azért nem teljesen veszélytelen, és irtózatosan gyorsan és könnyen terjed. Ezt már Ausztrália sem tudta kikerülni: 2021 decemberének közepére már napi 2–3000 új fertőzöttet azonosítottak, év végére már napi 30 000-et, néhány nap múlva a napi 60–70 000-et, és még pár nap elteltével napi több mint 100 000-et! Természetesen számos BBL-játékos is megfertőződött, emiatt meccseket kellett későbbre halasztani, de olyan is előfordult, hogy a számos beteg játékos ellenére, tapasztalatlan, hivatalosan nem is a csapat keretéhez tartozó tartalékokat behívva mégis lejátszották a meccseket. Olyan is volt, hogy a mérkőzés napjának reggelén hívtak fel egy fiatal játékost, és megkérdezték tőle, esetleg nincs-e kedve délután a BBL-ben játszani. Nagy nehézséget okozott az is, hogy a hirtelenjében behívott tartalékoknak megfelelő mezeket, cipőket, sisakokat találjanak.

A járvány leginkább a Brisbane Heat és a Melbourne Stars csapatát sújtotta, ahol 10-nél is több fertőzöttet mutattak ki, de minden egyes csapatban volt olyan játékos vagy stábtag, aki pozitív tesztet adott vagy közeli kapcsolatba került valakivel, akinek pozitív volt a tesztje. A játékosoknak szerencsére semmi nagyobb bajuk nem lett a betegségtől, de a csapatok megszenvedték a hiányukat, és sok bajnoki pontot elvesztettek.

2022. január 10-én a szervezők bejelentették, hogy a helyzet könnyítésére kijelölnek egy bizonyos játékoshalmazt: ennek tagjai járványbuborékban élnek majd, és szükség esetén bármelyik (!) klub rendelkezésére állnak. Néhány nappal ezen bejelentés előtt már volt példa valami hasonlóra: Justin Avendano, aki a Sixers játékosa volt, pályára lépett a Stars színeiben, aztán visszatért a Sixershez, így ő lett a BBL történetének első játékosa, aki egy szezonon belül két csapatban is szerepelt (amúgy a szabályok tiltanák ezt).

Január elején azt is bejelentették, hogy a bajnokság hátralevő részét megpróbálják Melbourne-be átköltöztetni, fokozatosan egyre több meccset játszva egyetlen városban – végül aztán csak a találkozók egy része került át a victoriai fővárosba.

A nézőket viszont érdekes módon nem tiltották ki teljesen a stadionokból, csak korlátozták a nézők számát. Igaz, volt példa zárt kapus mérkőzésre is: a Perth Scorchers a nyugat-ausztráliai beutazási korlátozások miatt az első mérkőzésének kivételével egyszer sem tudott hazai pályán játszani, ezért a keleti országrészben szerepeltek, ám előfordult, hogy az egyik ottani semleges pályán nem volt nagy az érdeklődés a szurkolók részéről, így anyagilag jobban megérte, hogy kevés ember helyett inkább senkit sem engedtek be a nézőtérre.

A hanyatlás jelei a 2010-es évek végétől

A 2010-es évek közepén akkora érdeklődés övezte a BBL-t, hogy a nézőszámot tekintve még világrekord is született: 2016 elején egy melbourne-i derbire több mint 80 000-en látogattak ki. Többen úgy vélték, a focihoz hasonlóan a krikettben is a közeljövőben valamivel jobban háttérbe fognak szorulni a válogatottmérkőzések, és ezzel párhuzamosan nagyobb súlya lesz a hazai bajnokságoknak. A BBL-t tekintve mindenki optimistán tekintett a jövőbe: nem csoda, hogy hamarosan növelni kezdték a mérkőzések számát és a szezon hosszát, az Ausztrál Krikettszövetség pedig milliárd dolláros nagyságrendben kötött tévéközvetítési szerződéseket a 2023–2024-es idény végéig a 7-es Csatornával és a Fox Sportsszal.

A több mérkőzés és a hosszabb idény azonban nem váltotta be a reményeket. Mind a játékosok, mind a nézők kezdtek belefáradni a végére, a nézőszámok így lassan csökkenésnek indultak. A válogatottak továbbra is fontosak maradtak, olyannyira, hogy számos világsztár játékos rövidebb-hosszabb időre el-eltűnt a BBL-klubjából, hogy hazája válogatottjában szerepeljen: ez például 2021–2022-ben volt a leginkább érezhető, amikor a BBL-lel egy időben zajlott a Hamvak is. Az ekkori alacsonyabb nézőszámok nem foghatók kizárólag a járványra, közrejátszott benne az is, hogy sok kevésbé ismert játékos lépett pályára, de még az is, hogy a hírességek a járványügyi óvintézkedések miatt nem mehettek ki a szurkolókhoz autogramokat osztogatni, és bizony akár ez is sok fiatalt eltántoríthatott a meccsre járástól.

Felmerült az is, hogy a BBL-t azért is fogják lehagyni a világszerte egyre nagyobb számban megjelenő újabb és újabb Húsz20-as ligák, mert nincs elég pénz a BBL-be fektetve. Ennek fő oka, hogy mind a 8 csapat tulajdonosa az Ausztrál Krikettszövetség, és mindegyiket állami szervek igazgatják, miközben a Föld más tájain magántulajdonban vannak a csapatok, ami által sokkal több pénz áramolhat a bajnokságba.

A sokasodó fellegeket látva egyre több ötlet és javaslat született a BBL újbóli felvirágoztatására, főként 2022 elején, a nagyon járványos szezon után. Hogy mi lesz ebből, az majd eldől.

Nevezetes események

Ezen a mérkőzésen történtek az alábbi események is:

A 2011–2012-es szezon későbbi meccsein történt:

A 2012–2013-as szezonban:

A 2013–2014-es szezonban:

  • Az első magyar származású játékos pályára lép: 71. mérkőzés (2013. december 26., Perth Scorchers – Melbourne Renegades), Andrew Fekete a Renegades csapatában szerepel.

A 2015–2016-os szezonban:

  • Az első női BBL-mérkőzés: 2015. december 5., Melbourne Stars – Brisbane Heat

A 2017–2018-as szezonban:

  • Az első kiesés mezőnyjáték akadályozása miatt: 230. mérkőzés (2018. január 10., Hobart Hurricanes – Brisbane Heat), 2. játékrész, 17. játszma, 6. dobás, Alex Ross.

A 2019–2020-as szezonban:

  • Az első olyan mérkőzés, amikor végigjátszott első félidőben nem esett ki senki: 254. női mérkőzés (2019. november 3., Sydney Sixers – Melbourne Stars)

A 2021–2022-es szezonban:

  • Az első 5-pontos büntetés, amikor a dobó csapat kap 5 pontot: 449. mérkőzés (2021. december 24., Hobart Hurricanes – Melbourne Stars), a Stars kapja a pontot Tim Dévid szándákos rövid futása miatt (1. játékrész, 20. játszma, 5. dobás.
  • Az első mesternégyes: 485. mérkőzés (2022. január 19., Sydney Thunder – Melbourne Renegades), Cameron Boyce.

A férfi BBL győztesei

Időrendben

SzezonKezdésVégeCsapatok számaGyőztes
2011–2012-es BBL2011. december 16.2012. január 28.8Sydney Sixers
2012–2013-as BBL2012. december 7.2013. január 19.8Brisbane Heat
2013–2014-es BBL2013. december 20.2014. február 7.8Perth Scorchers
2014–2015-ös BBL2014. december 18.2015. január 28.8Perth Scorchers
2015–2016-os BBL2015. december 17.2016. január 24.8Sydney Thunder
2016–2017-es BBL2016. december 20.2017. január 28.8Perth Scorchers
2017–2018-as BBL2017. december 19.2018. február 4.8Adelaide Strikers
2018–2019-es BBL2018. december 19.2019. február 17.8Melbourne Renegades
2019–2020-as BBL2019. december 17.2020. február 8.8Sydney Sixers
2020–2021-es BBL2020. december 10.2021. február 6.8Sydney Sixers
2021–2022-es BBL2021. december 5.2022. január 28.8Perth Scorchers

Bajnoki címek szerint

CsapatBajnoki címek2. helyezések
Perth Scorchers43
Sydney Sixers33
Brisbane Heat10
Sydney Thunder10
Adelaide Strikers10
Melbourne Renegades10
Melbourne Stars03
Hobart Hurricanes02

A női BBL győztesei

Időrendben

SzezonKezdésVégeCsapatok számaGyőztes
2015–2016-os BBL2015. december 5.2016. január 24.8Sydney Thunder
2016–2017-es BBL2016. december 10.2017. január 28.8Sydney Sixers
2017–2018-as BBL2017. december 9.2018. február 4.8Sydney Sixers
2018–2019-es BBL2018. december 1.2019. január 26.8Brisbane Heat
2019–2020-as BBL2019. október 18.2019. december 7.8Brisbane Heat
2020–2021-es BBL2020. október 25.2020. november 28.8Sydney Thunder
2021–2022-es BBL2021. október 14.2021. november 27.8Perth Scorchers
2022–2023-as BBL2022. október 13.2022. 8Adelaide Strikers

Bajnoki címek szerint

CsapatBajnoki címek2. helyezések
Sydney Sixers23
Sydney Thunder20
Brisbane Heat20
Perth Scorchers12
Adelaide Strikers12
Melbourne Stars01