Krikettgalaxis
Krikettgalaxis
Krikettgalaxis

A BBL (Big Bash League) története

A kezdetek

A BBL, azaz teljes nevén Big Bash League a világ nagy Húsz20-as bajnokságai közül az egyik legrégebbi. Mai formájában 2011 óta működik, de volt már egy előzménye is: a 2005–2006-os szezontól a 2010–2011-esig hat alkalommal rendezték meg a KFC Twenty20 Big Bash nevű bajnokságot, amelyben hat állami csapat versengett (hasonlóan az első osztályú meccsekből álló Sheffield Shieldhez). Ezt a sorozatot 4 alkalommal Victoria, egyszer-egyszer pedig Új-Dél-Wales és Dél-Ausztrália nyerte meg.

A 2011–2012-es szezontól kezdve a liga teljesen új, városokhoz köthető klubok versenyévé vált. Természetesen a résztvevő városok a hat állam fővárosai voltak, de a szervezők döntése alapján Melbourne és Sydney két-két klubnak adhatott otthont. Az ausztrál kriketthagyományoknak megfelelő állami struktúrától való eltérés oka az volt, hogy több csapatot szerettek volna indítani, hogy több játékosnak tudjanak több lehetőséget biztosítani. A nyolc alapító csapat nevét és színeit már 2011 tavaszán bemutatták. Újdonság volt az állami csapatok bajnokságához képest, hogy ezentúl a klubok tulajdonosai magánszemélyek is lehettek.

Magát a kupát, ami a végén meg lehet nyerni, 2011-ben tervezték meg. A tervezésre egy versenyt hirdettek, a beérkező javaslatokra pedig az emberek szavazhattak: végül 2011 decemberében mutatták be, hogy a szavazáson az első három helyen végzett formaterv közül melyik lesz a végleges.

A december közepén elkezdődött bajnokság nagy sikerrel indult, szinte minden mérkőzésre tízezrével, húszezrével látogattak ki a nézők, de volt olyan összecsapás is, amikor több mint 40 000-en.

2015-ben komoly javaslatok születtek arra, hogy a ligát új-zélandi csapatokkal is bővítsék, azonban az nem valósult meg. Megvalósult viszont az addigi kizárólagosan férfiak számára rendezett BBL női párja: a női BBL a 2015–2016-os szezontól működik rendszeresen.

A versenyrendszer változásai

Az első szezonban még csak mindenki mindenkivel egyszer játszott a csoportkörben, majd az első négy helyezett egy-egy elődöntőt játszott egymással, végül egy döntő során dőlt el a bajnok kiléte. A második szezonban már több csoportmeccs volt, mert minden csapat egy adott másikkal már kétszer játszott, így a 31 helyett ebben a szezonban már 35 meccset játszottak. Ez a rendszer egészen 2016–2017-ig fennmaradt, de a 7. szezonban, vagyis a 2017–2018-asban ismét bővítették a bajnokságot: ezúttal mindenki három másik csapattal játszott kétszer, a többivel egyszer, így összesen már 43 meccset rendeztek. A 8. szezontól pedig már a csoportmeccsek során mindenki mindenkivel kétszer is játszott, így 59-re emelkedett a szezon mérkőzéseinek száma.

A csoportmeccsek bővítése után a 2019–2020-as szezonban már a döntő szakaszt bővítették. Az addigi elődöntő-döntő rendszer helyett egy olyan majdnem egyenes kieséses szakaszt vezettek be, ahova a csoportkör nem első négy, hanem első öt helyezettje jutott be: 4. és az 5. helyezett az 1. végselejtezőbe jutott, a 3. helyezett a 2. végselejtezőbe, az első kettő pedig az 1. elődöntőbe. Az első végselejtező győztese bejutott a 2. végselejtezőbe, a vesztes lett a bajnokság 5. helyezettje. Az első elődöntő győztese rögtön bejutott a döntőbe, de a vesztes is kapott még egy esélyt a 2. elődöntőben, ahol a 2. végselejtező győztesével találkozhatott, és aki ott kettőjük közül nyert, az lett a döntő másik résztvevője (a vesztes pedig a bajnokság 3. helyezettje).

Szabályváltozások

A mérkőzések alapvetően mindig is a Húsz20-as krikett szabályai szerint zajlottak.

Érdekes, de apró változtatást vezettek be a 2018–2019-es szezontól: a mérkőzés előtti pénzfeldobást lecserélték ütőfeldobásra, azaz pénzérme helyett egy krikettütőt kell feldobni! Ez persze a lényegén semmit sem változtatott. A 2020–2021-es szezontól kezdve azonban néhány új, jelentősebb újítást is kitaláltak, amelyekkel még izgalmasabbá igyekeztek tenni a versenyt:

Stadionok

Egészen a 2016–2017-es szezon végéig az volt a szokás, hogy minden csapatnak volt egy saját pályája, és a hazai meccseiket ott játszották. 2017 végétől kezdve azonban gyakorivá vált, hogy egyéb helyszíneken is rendeztek BBL-meccseket: a fő hazai pályák persze megmaradtak, de néhány csapatnak másodlagos hazai pályái is megjelentek, például egy, a székhelyükhöz közeli másik városban. De arra is volt példa, hogy a mindenkitől igen távol eső, közép-ausztráliai Alice Springsben játszottak mérkőzést.

Az idők során a fő hazai pályákban is történt néhány változás: a Sydney Thunder 2015 végétől átköltözött az Ausztrália Stadionból a sydney-i bemutatótér stadionjába, a Perth Scorchers pedig 2018 végétől a WACA-pálya helyett már az Optusban szerepel rendszeresen.

Eddig a következő stadionokban rendeztek BBL-mérkőzéseket:

PályaMérkőzések számaIdőszak
Adelaide Oval (Adelaide)642011–2022
Melbourne-i krikettpálya (East Melbourne, Melbourne)602011–2022
Docklandsi stadion (Docklands, Melbourne)552011–2022
Bellerive Oval (Hobart)532011–2022
Sydney-i krikettpálya (Sydney)502011–2022
Brisbane-i krikettpálya (Woolloongabba, Brisbane)502011–2022
WACA krikettpálya (Perth)362011–2018
A Sydney-i bemutatótér stadionja (Sydney)282015–2022
Manuka Oval (Canberra)222015–2021
Optus stadion (Perth)202018–2021
Carrara Oval (Gold Coast)152018–2022
Ausztrália stadion (Sydney)142011–2014
Aurora stadion (Launceston)82017–2021
Kardinia Park (Geelong)72018–2022
Coffs Harbour-i nemzetközi stadion (Coffs Harbour)32020–2022
Traeger Park (Alice Springs)22018–2019
Ted Summerton Reserve (Moe)22019
Geelongi krikettpálya (Geelong)12019
Junction Oval (St Kilda, Melbourne)12022

A koronavírusjárvány hatása a BBL-re (2020–2022)

A világot már 2020 elején megrengette a járvány, de a 2019–2020-as BBL-szezon már 2020. február 8-án befejeződött, így arra még nem volt hatása. Az első fertőzést csak január 25-én észlelték Ausztráliában, de mivel kezdetben csak néhány elszigetelt esetről volt szó, ezért nem vezettek be olyan korlátozó intézkedéseket, amik a bajnokságot érintették volna.

A 2020–2021-es szezon idejére már sokkal több tapasztalata volt az emberiségnek a koronavírussal kapcsolatban. Ausztrália jól védekezett a járvány ellen: ez persze nem annyira nehéz egy szigetországban, amelynek határait nem lehet csak úgy ellenőrizetlenül átlépni, mint mondjuk egy szárazföldi országéit. Másrészt nagy volt a szigorúság is: Melbourne például az egész világ leghosszabb lezárását volt kénytelen elszenvedni az eredményes védekezés érdekében (igaz, ez már 2021-ben volt, de ezen kívül is sok lezárás volt már 2020-ban is). Így viszont sikerült elérniük, hogy a BBL időszakában is csak napi néhány, esetleg néhány tíz új fertőzöttet találjanak, míg más országokban lakosságarányosan ennek akár százszorosa is lehetett ez a szám. A biztonság kedvéért azonban még így is korlátozták a nézőszámokat a stadionokban, emiatt ebben a szezonban már kevesebben látogattak ki a meccsekre, mint korábban szoktak.

Az igazán nagy felfordulás a 2021–2022-es BBL-ben következett be a vírus miatt. 2021 végére ugyanis megjelent a világon az omikron nevű vírusmutáció, ami gyengébb tüneteket okoz ugyan, de azért nem teljesen veszélytelen, és irtózatosan gyorsan és könnyen terjed. Ezt már Ausztrália sem tudta kikerülni: 2021 decemberének közepére már napi 2–3000 új fertőzöttet azonosítottak, év végére már napi 30 000-et, néhány nap múlva a napi 60–70 000-et, és még pár nap elteltével napi több mint 100 000-et! Természetesen számos BBL-játékos is megfertőződött, emiatt meccseket kellett későbbre halasztani, de olyan is előfordult, hogy a számos beteg játékos ellenére, tapasztalatlan, hivatalosan nem is a csapat keretéhez tartozó tartalékokat behívva mégis lejátszották a meccseket. Olyan is volt, hogy a mérkőzés napjának reggelén hívtak fel egy fiatal játékost, és megkérdezték tőle, esetleg nincs-e kedve délután a BBL-ben játszani. Nagy nehézséget okozott az is, hogy a hirtelenjében behívott tartalékoknak megfelelő mezeket, cipőket, sisakokat találjanak.

A járvány leginkább a Brisbane Heat és a Melbourne Stars csapatát sújtotta, ahol 10-nél is több fertőzöttet mutattak ki, de minden egyes csapatban volt olyan játékos vagy stábtag, aki pozitív tesztet adott vagy közeli kapcsolatba került valakivel, akinek pozitív volt a tesztje. A játékosoknak szerencsére semmi nagyobb bajuk nem lett a betegségtől, de a csapatok megszenvedték a hiányukat, és sok bajnoki pontot elvesztettek.

2022. január 10-én a szervezők bejelentették, hogy a helyzet könnyítésére kijelölnek egy bizonyos játékoshalmazt: ennek tagjai járványbuborékban élnek majd, és szükség esetén bármelyik (!) klub rendelkezésére állnak. Néhány nappal ezen bejelentés előtt már volt példa valami hasonlóra: Justin Avendano, aki a Sixers játékosa volt, pályára lépett a Stars színeiben, aztán visszatért a Sixershez, így ő lett a BBL történetének első játékosa, aki egy szezonon belül két csapatban is szerepelt (amúgy a szabályok tiltanák ezt).

Január elején azt is bejelentették, hogy a bajnokság hátralevő részét megpróbálják Melbourne-be átköltöztetni, fokozatosan egyre több meccset játszva egyetlen városban – végül aztán csak a találkozók egy része került át a victoriai fővárosba.

A nézőket viszont érdekes módon nem tiltották ki teljesen a stadionokból, csak korlátozták a nézők számát. Igaz, volt példa zárt kapus mérkőzésre is: a Perth Scorchers a nyugat-ausztráliai beutazási korlátozások miatt az első mérkőzésének kivételével egyszer sem tudott hazai pályán játszani, ezért a keleti országrészben szerepeltek, ám előfordult, hogy az egyik ottani semleges pályán nem volt nagy az érdeklődés a szurkolók részéről, így anyagilag jobban megérte, hogy kevés ember helyett inkább senkit sem engedtek be a nézőtérre.

Nevezetes események

Ezen a mérkőzésen történtek az alábbi események is:

A 2011–2012-es szezon későbbi meccsein történt:

A 2012–2013-as szezonban:

A 2013–2014-es szezonban:

A 2017–2018-as szezonban:

A 2021–2022-es szezonban:

A BBL győztesei

Időrendben

SzezonKezdésVégeGyőztes
2011–2012-es BBL2011. december 16.2012. január 28.Sydney Sixers
2012–2013-as BBL2012. december 7.2013. január 19.Brisbane Heat
2013–2014-es BBL2013. december 20.2014. február 7.Perth Scorchers
2014–2015-ös BBL2014. december 18.2015. január 28.Perth Scorchers
2015–2016-os BBL2015. december 17.2016. január 24.Sydney Thunder
2016–2017-es BBL2016. december 20.2017. január 28.Perth Scorchers
2017–2018-as BBL2017. december 19.2018. február 4.Adelaide Strikers
2018–2019-es BBL2018. december 19.2019. február 17.Melbourne Renegades
2019–2020-as BBL2019. december 17.2020. február 8.Sydney Sixers
2020–2021-es BBL2020. december 10.2021. február 6.Sydney Sixers
2021–2022-es BBL2021. december 5.2022. január 28.Perth Scorchers

Bajnoki címek szerint

CsapatBajnoki címek
Perth Scorchers4
Sydney Sixers3
Brisbane Heat1
Sydney Thunder1
Adelaide Strikers1
Melbourne Renegades1