KrikettgalaxisKrikettgalaxisKrikettgalaxis
Nyitóoldal
Nyitólap
Krikett a művészetekben
Filmek és a krikett
Irodalom és a krikett
Zene és a krikett
Krikett-történeti érdekességek
A korai történettől máig
Balesetek és bortányok
Súlyos bűntettek
A sportszerűség példái
Nagy meccsek, nagy győzelmek
Híres párharcok, rivalizálások
Emlékezetes események, jelenetek
Különös rekordok
Mai érdekességek
Létesítmények
Különös nevek, fogalmak
Apró kulisszatitkok
Emberek
Híres játékvezetők

Különös rekordok

A krikettben millióféle statisztika készül, következésképpen millióféle rekord állítható fel. A lexikonban írtunk néhány egyszerű, alapvető statisztikai rekordról (itt az ütéssel és itt a dobással kapcsolatban, valamint néhány egyébről itt), ebben a fejezetben pedig ezen felül említünk meg több igazi különlegességet!

Hány futás szerezhető egyetlen dobásból? 6 vagy 286?

Mindenki tudja, hogy ha egy ütős kiüti a labdát a pályáról, úgy, hogy az földet sem ér, azért 6 pont (futás) jár. Azt is mindenki tudja, hogy ha az ütősök a dobósáv két vége között ide-oda futkosnak, akkor ahányszor ez sikerül, annyi pontot kapnak. De vajon lehet-e futkosással több pontot szerezni, mint a pályáról való kiütéssel, azaz több mint 6-ot?

Manapság az is nagyon ritka, ha négyszer sikerül végigfutniuk az ütősöknek a sáv mentén, hiszen még ha a pálya széléig el is jut egy elütött labda, valamelyik mezőnyjátékos biztos megszerzi, amíg hármat futnak középen, és hacsak nincs túldobás, azaz nem dobja a mezőnyjátékos véletlenül a kapu mellé a labdát úgy, hogy az megint eltávolodik a kaputól, akkor az ütősök szépen megállnak 3 futásnál.

De a krikett története nagyon regényes, olyanok is megtörténtek, amikről nem is hinnénk. 1873. július 14-én a Majom becenévre hallgató angol ütősnek, Albert Neilson Hornbynek társával egy első osztályú mérkőzésen valahogyan 10-szer sikerült futnia egy dobás után, de sajnos arról, hogy ez hogyan történt, nincsenek pontos feljegyzések. Állítólag nem történt túldobás, de ha ez így van, akkor elég nehéz elképzelni, hogy vajon mi az, ami meg megtörtént.

Ugyancsak 10 futást ért el 1900-ban Samuel Hill-Wood, de ezt a számot azóta sem érte el soha senki az első osztályú krikettben.

De mint mondtam, a krikett története nagyon regényes, és most hozzáteszem azt is, hogy nem csak első osztályú meccsekből áll. És nem csak igaz történetekből áll! 1894-ben jelent meg a Fore’s Sporting Notes and Sketches című kiadványban egy írás, amely egy meg nem nevezett (már ez is gyanús) esti újságra, mint forrásra hivatkozva ír egy olyan szenzációról, miszerint a Peckham Pushers és a Camberwell Albion összecsapásán egy elütött labda egy varjúfészekbe szállt, és mivel látható helyen volt, nem minősítették elveszettnek. Mire valamelyik mezőnyjátékosnak sikerült kiszednie onnan, az ütősök nem kevesebb mint 93 futást teljesítettek! A történetet ezután a fél világ átvette, még Új-Zélandon is megjelent, de utólag megvizsgálva úgy tűnik, egyáltalán nem igaz. Például a South London Observer című lap, amely a térség mérkőzéseiről rendszeresen be szokott számolni, még ennek a két csapatnak a létezését sem említi meg, nem hogy a mérkőzésüket.

Na de mi az a 93? Semmi! Az ausztrálok, akik mindenben túl akartak tenni az angolokon, állítólag 286-ot futottak egyetlen dobásból, méghozzá véletlenül szintén pont 1894-ben! A történet szerint a nyugat-ausztráliai Bonburyben valaki egy magas jarrah fára ütött fel egy labdát, ami megakadt egy háromfelé ágazó részben. Itt is hiába kiáltotta az ellenfél, hogy elveszett a labda, mivel látható helyen volt, a játékvezető engedte a futásokat. Először baltát akartak keríteni, hogy kivágják a fát, de nem találtak, így előszedtek egy puskát, és azzal többedszeri próbálkozásra lelőtték a labdát a fáról. Mindezek alatt 286-szor futottak az ütősök! Ez az eset az angol Pall Mall Gazette című újságban jelent meg, de Ausztráliában, ahol állítólag az eset történt, nem közöltek róla hírt, csak valamivel később, és akkor is csak a Pall Mall Gazette-re hivatkozva. Aztán a történet mind a mai napig életben maradt, kering a világon, és senki nem biztos abban, hogy igaz-e vagy nem, de úgy tűnik, sajnos nem.

De ha ez sem igaz, akkor mégis, mi az igazi rekord? Senki sem tudja. Talán az az 1990-es eset, amikor egy szintén ausztrál meccsen egy Garry Chapman nevű játékos egy magas füvű területre ütötte be a labdát, és mire a mezőnyjátékosok megtalálták, az ütősök 17 futást értek el.

1000 pont

Jó, akkor arról már olvastunk, hogy egy ütésből mennyi a rekord. De egy embernek mennyi az összesített rekordja egy játékrészben? Nem hivatalos meccsekről persze nincs információnk, de nézzük most a hivatalosakat!

1899 júniusában a 13 éves Atrhur Collins hihetetlennek tűnő teljesítményt mutatott fel: a Clark’s House ifjúsági csapat nyitó ütőseként nem kevesebb, mint 628 futást ért el a North Town ellen, ráadásul mire vége lett a játékrésznek, még ki sem esett (azaz végigvitte az ütőt). A cliftoni főiskolában, amelynek pályáján a nem mindennapi eset történt, 1962-ben emléktáblát is avattak, ami a 628 pontról emlékezik meg.

Sokáig azt hitte a világ, ezt már soha senki nem dönti meg. A teljes 20. század el is telt így, ám ekkor elérkezett 2016, és jött a 15 éves indiai Pranav Dhanávare...

... és az iskolák közötti Bhandárí kupa egyik meccsén, Mumbaiban 1009 (!!!) futást gyűjtött össze egyetlen játékrészben! Ehhez a pontszámhoz, amiben egyébként 129 db 4-pontos és 59 db 6-pontos határütés is benne van, 327 dobásra és mindössze 6 óra 35 percre volt szüksége. Csapata, a K. C. Gándhí egyébként szintén világrekordot jelentő 1465 pontot gyűjtött, amikor is lezártnak nyilvánították a játékrészt. Az ellenfél, az Árja Gurukul az első játékrészében 31, a másodikban 52 pontot ért el, így a Gándhí egy játékrésszel és 1382 futással nyert...

Na jó, de hát ez egy ifjúsági meccs volt, ráadásul az ellenfél eredeti csapatából sokan vizsgákon vettek részt, ezért helyettük 12 éves gyerekek ugrottak be. Van így sportértéke ennek a rekordnak? Szerintünk azért van. Tegye már föl a kezét, aki bírna 6 és fél órát ott állni az ütővel, és végig koncentrálni... Még ha a dobások és a mezőnyjáték gyenge is, akkor is szükség van összpontosításra és ügyességre. Nem is csoda, hogy Dhanávare rögtön a figyelem középpontjába került világszerte, világhírű játékosok gratuláltak neki, és jó ajánlatokat kapott jövőbeli továbbképzésére is.

Igaz azonban az is, hogy eltelt már jópár év, és azóta sem hallottunk róla semmit.


Ez a Krikettgalaxis – a legnagyobb magyar krikettoldal. Alapítva: 2019. május 18.

Az oldalon található összes szöveget az oldal szerkesztői írták, az összes színes ábrát ők készítették, nem másolták egyiket sem sehonnan.

Hasznos linkek:

Magyar Krikettszövetség

ESPN Cricinfo, a világ legnagyobb krikettoldala (egyelőre magyarul sajnos nem érhető el)

Üzenet a Krikettgalaxis főszerkesztőjének