KrikettgalaxisKrikettgalaxisKrikettgalaxis
Krikettgalaxis KRIKETTLEXIKON
Főoldal
Alapfogalmak
Játékosok
Pálya, stadion
Dobósáv, vonalak, téglány, védett terület
A játékvezetők és jelzéseik
Mérkőzés, turné, sorozat
Játékrész, továbbjátszás, lezártnak nyilvánítás
Játszma
Futás
Holt labda
Rossz dobás, széles dobás, szabadütés
Mellé, testet érintve mellé
Határ, határesemény
Büntetőpontok
Eredmény
Mezőnypozíciók
Erőfölény
Dobás
Ütés
Kiesés, apellálás, visszavonulás
Kiesési módok
Kidobás
Elkapás
Láb a kapu előtt (LKE)
Kifutás
Leverés
Sajátkapu-döntés
Labda kétszeri megütése
Mezőnyjáték akadályozása és kezezés
Időtúllépés
Eszközök és felszerelések
Labda
Ütő
Kapu, karók, pálcák
Védőfelszerelések
Háttérvászon
Szürcshenger
Statisztika, matematika, fizika
Dobási statisztikák
Ütési statisztikák
Egyéb egyéni statisztikák
Csapatokat rangsoroló mutatók
Duckworth-Lewis-eljárás

Mérkőzések, turnék, sorozatok

Mérkőzések

A krikettmérkőzés az az, amikor két csapat egymás ellen játszik. Ez igen sokféleképpen megtörténhet: egy mérkőzés külső-belső képe függ attól, hogy mennyire professzionális szintű mérkőzésről van szó (a gyerekek utcai krikettjétől a Nemzetközi Krikett-tanács által elismert meccsekig terjed a skála), és magasabb szintű krikett esetén függ az úgynevezett játékformátumtól. A formátumokról külön fejezetek fognak majd szólni a lexikonban, de még azok nincsnek megírva. Itt a Krikettgalaxis.hu-n többnyire a nemzetközi krikettel foglalkozunk. A Krikett-tanács háromféle nemzetközi formátumot ismer el: a nemzetközi Húsz20-at (NH20), az egynapos nemzetközit (ENN) és a tesztet. Előbbiek egy nap alatt véget érnek, a tesztben akár 5 (régebben ennél több) napig is tarthat egy mérkőzés.

A krikettben fontos, hogy az ütőjátékosok (és persze a többiek is) jól lássák a labdát, ezért krikettezni csak nappal vagy jó világítás mellett lehet. A meccsek nagyobb részét nappal rendezik, de a jól felszerelt stadionokban vannak éjjeli vagy éjjel-nappali meccsek is: utóbbiak nappali világosban kezdődnek és sötétben, mesterséges világítás mellett fejeződnek be.

A krikett egyik legnagyobb ellensége az eső: ha esik, nem lehet rendesen játszani, ezért esőben nem is kezdik el, vagy ha már elkezdődött, megszakítják a mérkőzéseket, és a dobósávot egy hatalmas ponyvával takarják le, hogy ne érje a víz. Ha a pálya többi része is nagyon elázik, akkor az eső elállta után sem folytatják egy ideig, de ha csak kisebb vagy rövidebb volt a csapadék, akkor ha eláll, mehet tovább a játék. A többnapos meccseken egy kisebb eső nem okoz jelentős változást a játék menetében, de a korlátozott játszmaszámú (és korlátozott idejű!) krikettben igen. Ha még az első játékrész zajlik, amikor megérkezik az égi áldás, akkor lerövidítik mindkét játékrészt, de ha a szünetben vagy a másodikban, akkor a második játékrész rövidebb lesz, mint az első. Általában ilyenkor átszámolják a második csapat által elérendő célt: erre való az úgynevezett Duckworth-Lewis-eljárás.

De mi is ez az elérendő cél? Ha a mérkőzés egynapos, akkor két játékrész van. Az elsőben az egyik csapat üt, a másodikban a másik. Mivel pontot csak az ütő csapat szerezhet, ezért az első félidőben csak az első csapat szerez pontokat, így a szünetre kialakul az a pontszám, az úgynevezett cél, amit a második csapatnak majd el kell érnie a győzelem érdekében: ez a cél tehát egy ponttal több, mint amennyit az első elért. Többnapos meccsen, amikor négy játékrész van, akkor a negyedik játékrész előtt alakul ki a cél: ez nem lesz más, mint az első csapat két lejátszott játékrészében elért összpontszáma plusz egy, mínusz a másik csapat eddigi egy játékrészben elért pontszáma. Az utolsó játékrészben tehát mindig az az ütő csapat feladata, hogy elérje a célt: ezt úgy mondják, hogy kergetik ezt a pontszámot. A célnál eggyel kisebb pontszámot menedéknek hívják: ez azt jelenti, hogy ha ezt a pontszámot eléri az utolsónak ütő csapat, akkor már megmenekült a vereségtől (de a győzelem még nem az övé, csak minimum a holtverseny).

Korlátozott játszmaszámú krikettben meccs közben minden egyes dobás után érdemes kiszámolni (ki is számolják), hogy mennyi az ütő csapat eddigi pontaránya, azaz átlagosan játszmánként hány futást szereztek eddig. A második félidőben emellett folyamatosan azt is kiszámítják, hogy mennyi az úgynevezett szükséges pontarány: ez azt jelenti, hogy a hátralevő játszmákban átlagosan hány pontot kell teljesíteni ahhoz az ütősöknek, hogy a kergetés sikeres legyen, azaz elérjék a kitűzött célt. Ha a teljesített pontarány nagyjából azonos a szükséges pontaránnyal, az azt jelenti, hogy ha az eddigi ütemben gyűjtögetik a pontokat, akkor jó eséllyel nyerni fognak. De ha elegendő kapuval rendelkezik a csapat (azaz kevés ütősök esett ki eddig), akkor nem kell megijedniük akkor sem, ha kicsit magasabb a szükséges pontarány, mint az eddig elért, hiszen a végén majd be tudnak vállalni kockázatosabb, de nagyobb pontértékű ütéseket is.

A játékrészeket szünetek választják el egymástól (hosszuk a formátumtól függ), de főleg ha nagyon meleg (és/vagy száraz) az időjárás, akkor legfeljebb 5 perc hosszáig ivószüneteket is tarthatnak. A többnapos meccseken van külön ebédszünet (éjjel-nappali esetben vacsoraszünet) és úgynevezett teaszünet (!) is (természetesen nem kötelező teát inni ilyenkor :) ).

Pénzfeldobás

A mérkőzéssel kapcsolatban rendkívül fontos megemlíteni a pénzfeldobást. Miután a csapatok leadták a benevezett játékosok listáját, a két csapatkapitány pénzfeldobást játszik a játékvezetők jelenlétében: a hazai (vagy hazainak számító) csapat kapitánya feldob egy pénzérmét, a másik pedig megtippeli, hogy fej vagy írás lesz. Ha eltalálja, ő választhat, hogy az első játékrészben ütéssel akar-e kezdeni vagy dobással és mezőnyjátékkal. Ha nem találja el, akkor a másik kapitány választhat.

A fociban például nincs sok jelentősége annak, amikor kiválasztják, hogy ki merre támad az első félidőben, de a krikettben bizony eléggé fontos, ki kezd ütéssel és ki dobással. Vannak kimutatások (amelyeket a Krikettgalaxis még nem ellenőrzött le a saját adatbázisa alapján, de majd le fog), amelyek szerint a pénzfeldobást megnyerő csapat néhány százalékkal gyakrabban győz, mint az, amelyik elveszti már a pénzfeldobást is. Miért lehet ez? Több okból, de hogy ezeket az okokat kihasználja valaki, ahhoz ész és tudás is kell! Egyrészt figyelembe kell venni, főleg hosszabb mérkőzéseken, hogy a pálya talaja az idő múlásával romlani fog, a labdák kiszámíthatatlanabbul pattannak rajta, ez pedig rossz lesz az ütőjátékosoknak. Figyelembe kell venni, hogy milyen lesz az időjárás, mert a talajállapot ettől függően is változik majd, vagy éppen figyelni kell a harmattényezőre, ami azt jelenti, hogy ha lehűl az idő, és harmat csapódik ki, a labda pedig benedvesedik, az a dobóknak lesz rossz. De az sem mindegy, hogy ki mennyire bírja a lélektani nyomást: az utolsónak ütő csapatra ugyanis nyomás nehezedik, amikor már tudja, hogy hány pontot kell kergetnie, ez viszont más szempontból előny is lehet, mert a végefelé tudják, hogy mennyire kell kockáztatniuk a pontszerzésért. Éjjel-nappali mérkőzéseken a sötétedés is szempont: bármennyire jó is a világítás a stadionban, a nappali fényt nem éri utol, márpedig az ütősnek kell a sok fény, ez pedig amellett szól, hogy érdemesebb ütéssel kezdeni. Igaz, egy pici hátránya a mezőnyjátékosok szempontjából is van a mesterséges világításnak: amikor magasról lehulló labdákat kell elkapni, akkor a játékos szemébe világíthatnak a reflektorok, és ez akadályozza az elkapást. De ez nem túl gyakori eset, ezért nem érdemes nagy súllyal mérlegre tenni.

A pénzfeldobás egyébként fél órával a kezdés előtt történik meg (amatőr szinten nyilván nem érdemes ennyit várni). Ha megtörtént a pénzfeldobás, onnantól kezdve a mérkőzés bele fog számítani a statisztikákba, akkor is, ha időközben megérkezik az eső, és lemondják az egészet. Ha viszont még nem történt meg a pénzfeldobás, és akkor mondják ki, hogy nem lesz megtartva a mérkőzés, akkor a statisztikákba sem fog beleszámítani.

Turnék, sorozatok

A nemzetközi krikett, legalábbis a nagy csapatok esetén, szinte teljes egészében úgynevezett turnék köré szerveződik, ami azt jelenti, hogy egy bizonyos válogatott felkerekedik, és elutazik egy másik országba, ahol több hetet vagy akár hónapokat is eltölt, ezalatt pedig jónéhány mérkőzést és/vagy mérkőzéssorozatot játszik a házigazdákkal, esetleg egy több csapat részvételével zajló tornán vesz részt. A turnék során szoktak játszani teszt, egynapos nemzetközi (ENN) és nemzetközi Húsz20-as (NH20) mérkőzéseket is, de nem kötelező minden turnén minden formátumot játszani. Előfordul, hogy tét nélküli, barátságos meccsek is vannak, akár nem is a válogatottak között, hanem a vendég válogatott egy hazai klubcsapattal (állami vagy megyei együttessel) mérkőzik meg. A kisebb csapatok, akik csak NH20-ra jogosultak, gyakrabban vesznek részt kettőnél több csapatos tornákon.

Az azonos formátumú mérkőzéseket úgynevezett sorozatoknak tekintik, és külön számon tartják ezek győzteseit. Egy sorozat általában 2-5 mérkőzésből áll, de korábban volt például olyan is, hogy két válogatott 6 tesztet játszott egymással. Bár a világranlistán minden mérkőzésért azonos módszer szerint számított pontszám jár, de vannak sorozatok, amelyeket fontosabbnak, és vannak, amelyeket kevésbé fontosnak tekintenek (vagy éreznek) az emberek. A fontosabb sorozatok többnyire 4-5 mérkőzésből szoktak állni, a kevésbé fontosak 2-3-ból.

Természetesen lehet döntetlen is egy sorozat, ha két csapat ugyanannyiszor győz. Ha pedig az egyik válogatott megnyeri a sorozat összes meccsét, azt úgy mondják, lenullázta az ellenfelét.

Vannak olyan sorozatok (főleg a tekintélyesnek számító teszt formátumban), amiknek külön neve is van, és amelyeket rendszeresen meg szoktak tartani bizonyos időközönként:

NévRészt vevő válogatottakFormátum
A HamvakAnglia és AusztráliaTeszt
Frank Worrell trófeaAusztrália és Karib-térségTeszt
Transztazmán trófeaAusztrália és Új-ZélandTeszt
Chappell-Hadlee trófeaAusztrália és Új-ZélandENN
Border-Gávaszkar trófeaAusztrália és IndiaTeszt
Wisden trófeaAnglia és Karib-térségTeszt
Warne-Muralitaran trófeaAusztrália és Srí LankaTeszt
Basil D’Oliveira trófeaAnglia és Dél-AfrikaTeszt
Pataudí trófeaAnglia és IndiaTeszt
Sobers-Tiszérá trófeaKarib-térség és Srí LankaTeszt
Anthony de Mello trófeaIndia és AngliaTeszt
Szabadság trófeaIndia és Dél-AfrikaTeszt
Gángulí-Durdzsaj trófeaIndia és BangladesTeszt
Clive Lloyd trófeaKarib-térség és ZimbabweTeszt


Ez a Krikettgalaxis – a legnagyobb magyar krikettoldal. Alapítva: 2019. május 18.

Az oldalon található összes szöveget az oldal szerkesztői írták, az összes színes ábrát ők készítették, nem másolták egyiket sem sehonnan.

Hasznos linkek:

Magyar Krikettszövetség

ESPN Cricinfo, a világ legnagyobb krikettoldala (egyelőre magyarul sajnos nem érhető el)

Üzenet a Krikettgalaxis főszerkesztőjének